Sokan állították tavaly év végén, vagy akár idén a választási kampány indulása előtt, hogy az idei választások Magyarországon az interneten fognak eldőlni. Hivatkoztak arra a sokat emlegetett sikersztorira, hogy 2 évvel ezelőtt 2008 őszén az USÁ-ban Obama kampányának stratégiája egyértelműen az internetre és azon belül is a közösségi médiára épült. Obama és a kampánystáb annak köszönhette a sikerét, hogy a közösségi médián keresztül sikerült tömegeket, az egyszerű embereket közvetlenül elérni. A történetnek persze számos, azóta sokszor kivesézett egyéb összetevője is volt, (mert azért nem ilyen egyszerű a helyzet), de a jelenlegi bejegyzés témája nem 2008 ősz - USA, hanem 2010 tavasz - Magyarország. Szóval, jöttek a cikkek, a bejegyzések és egyéb megnyilvánulások például Twitteren, hogy 2010 a politika és politikai marketing közösségi médiára való optimalizálásának (Social Media Optimization - SMO) sikeréről fog szólni Magyarországon. Sőt volt egy egyébként kifejezetten érdekes elemzés is a pártok közösségi médiában való aktuális helyzetéről, azonban én már akkor ellenkeztem azzal a megállapítással, hogy 2010-ben a közösségi média nagy szerepet játszik majd a kampányban.
Azt gondolom, amikor a parlamenti választások előtt 3 hónappal hír az, hogy az egyik (majd a másik) párt miniszterelnök-jelöltje REGISZTRÁL a Facebookon, akkor az egyértelműen kifejezi azt, hogy a politikusok, a kampánystáb vagy legalábbis a tanácsadók nem értik a közösségi média lényegét. A közösségi médiában ugyanis nem akkor kell észbe kapni amikor kampány van. Ha terméket vagy szolgáltatást szeretnél értékesíteni, nem elég akkor regisztrálnod vagy aktívnak lenned, amikor kampányolsz. Előre kell gondolkodni, hogy akkor amikor értékesítened kell, amikor kampányod van, akkora a közösség egyben legyen, és kész legyen valóban cselekedni. Egy párt esetében amikor milliókat kell meggyőzni, hogy siker legyen, a 10-15 ezer rajongó semmi. Persze vannak okok. Szerintem:
Amikor a kampány első (és talán egyetlen) hangos, érveket felvonultató vitája a nyugdíjasok helyzete, nem biztos hogy van értelme ezt a közösségi oldalakon népszerűsíteni, mert a célcsoport nagy része nincs jelen. Egy pártnak akkor lesz igazi sikere majd a netes közösségek körében, ha olyan célkitűzésekkel indulnak a választásokon, amelyek a neten jelenlévő közösségek nagy részét érinti.
Az emberek nagy része az interneten található hírforrások zömét még mindig szkeptikusan szemléli. Kifejezetten igaz ez a közösségi oldalakra, ahol az "igazság" nagyon relatív fogalom, hiszen az anonimitás és a nehéz lekövethetőség jelentős bizalmatlanságot eredményez a közösség tagjaiban. Hiába van 1 millió magyar felhasználója a Facebooknak, a magyarok többsége még mindig az RTL Hiradót vagy a Tényeket nézik este, és ebből szerzi az információkat, és ezek alakítják a véleményeket a fejekben. Persze hozzá kell tennem, hogy akikről most beszélek, az a többség. Van egy olyan közösség (amibe nagy valószínűséggel Te is épp úgy beletartozol, mint én), akik olvassuk, használjuk a netet, tudjuk már mi a megbízható hírforrás amire támaszkodhatunk, és rendszeresen olvassuk, figyeljük is őket. Azonban nekünk általában határozott véleményünk van dolgokról, és a kampány alapvetően nem nekünk szól, hanem mindig a bizonytalanoknak. Hm, és igen, ők azok, akik nem igen vannak még jelen az Interneten, főleg nem a közösségi oldalakon.
Egy másik ok a politikusok tájékozatlansága. Hiába szeretné (talán) a kampánystáb erőltetni ezt a "közösségi médiás dolgot", amikor azok akiknek igazából ott kellene jelen lenni, és aktívnak lenni, azt sem tudják eszik vagy isszák. Ilyenkor születnek meg a klasszikusok, mint "szociális média", "van Facebookom" (via Orbán Viktor), és a Szanyi Tibor féle plakátok, ahol kint van a Facebook és a Twitter logó, de minek ha igazából nem is használja ezt a képviselő. Ha a pártok megerőszakolják magukat, lehet hogy van értelme a jelen lenni a közösségi oldalakon, de egy kezemen meg tudom számolni hogy kik azok a politikusok, akik személyesen és aktívan részt vesznek ebben. Amíg ők, a politikusok nem aktív tagjai az online közösségeknek, addig ne is álmodjanak arról, hogy ezt a munkát majd a stáb elvégzi helyettük. Ez nem így működik.
Valószínűleg azért sem lett az idei év a nagy áttörés a politikai online marketingben, mert nincs igazából tét. 1989 óta a közvélemény-kutatások szerint nem tűnt még ennyire biztosnak a választások végeredménye, így a legtöbb párt gondolhatja, hogy nincs nagyon hova erőlködni. Ráérünk majd 2014-ben. (Ha egyáltalán.)
Egy dolog viszont szembetűnő. Melyek azok a pártok amelyek ebben a langyos kampányban sikereket érnek el a netes közösségekben? A parlamenten kívüli kis pártok. Kevesebb büdzséből kényszerülnek hatékonyabb kommunikációt produkálni. És ráadásul szerencséjük is van, mert a célcsoportjuk, a fiatalok, vagy például az először választok erőteljesen felülreprezentáltak ezeken a közösségi felületeken. Ők azok aki szerintem mérhető eredményeket tudnak felmutatni még ebben a tét nélküli a 2010-es választási évben is. 4 év sok idő, meglátjuk mi lesz 2014-ben. ui: A bejegyzés nem politikai véleménynyilvánítás. Kérlek Te is ennek tiszteletben tartásával írd le a véleményed.
