4 kihagyhatatlan szövegírási fogás

Azt hiszem nem kell bemutatnom, hogy az online marketing milyen rohamtempóban fejlődik. Folyamatosan jönnek elő újabb és újabb eszközök, technikai megoldások, kommunikációs alkalmazások, melyek rendszeresen próbára teszik innovációs képességeinket.

Egy dolgot azonban ne felejtsünk el. Ezek csak eszközök. Eszközök arra, hogy az üzenetünket eljuttassuk a kívánt közönségnek. Lehet, hogy egyre hatékonyabb lehetőségeket kapunk, lehetünk trendik, de a lényeg akkor is abban rejlik, hogy mi az üzenet!

Ezért ma egy – szerintünk – eléggé elhanyagolt területről lesz szó, ez pedig a webszövegírás. Azt gondoljuk, hogy az online marketing alap szintű ismerete és jó szövegíró tudás birtokában jobban lehet érvényesülni, azzal szemben ha minden apró újdonságot ismernél, de nem lennél jó kommunikátor.

Nézzünk meg 4 alapvető hiányosságot, amely sok hirdetésből, honlapról hiányzik. Az apróságokon sok múlik, de gondolj bele, ha a levesből kimarad egy apróság, a só, akkor nem fog ízleni senkinek…

1. “És ez engem hol érdekel?”

Törődj bele, hogy az emberek önzők! Ez ellen úgysem tehetsz semmit. Nem fogják elolvasni reklámod, honlapod, ha nem tudsz valami érdekeset mondani. Nem a célcsoportod a hülye, ha nem találja érdekesnek a mondandód.

Az érdekes itt azt jelenti, hogy az érdeklődőid számára legyen érdekes. Csak akkor olvassák a szöveged és addig, amíg fenn tudod tartani az érdeklődésüket. Ennek egyik titka, hogy olyan sorrendben tálald az információkat, ahogy egy (laikus) érdeklődőnek szüksége van rá.

Próbálj meg belehelyeződni a szerepbe és szedd össze a válaszokat a felmerülő kérdésekre. Először mindig az érzelmekre hass, és csak azután beszélj a műszaki paraméterekről, racionális dolgokról! Ezt soha ne cseréld fel!

2. Nem kollektíven olvassák honlapod!

Dicséretes dolog, ha egy szövegíró megpróbálja elképzelni azt, hogy amit leír, azt éppenséggel szemtől szemben mondhatná is a hallgatóinak. Érdemes azt leírni, amit élőben mondanál az érdeklődőidnek. Igen ám, de egy hibát sokan elkövetnek. Amikor a hallgatóságot képzelik el, akkor egy embertömeg képe sejlik fel bennünk. Éppen ezért sokan többesszám 2. személyben szólnak az olvasókhoz. Pl.:

  • Tekintsék meg fotógalériánkat!
  • Forduljanak hozzánk bizalommal!
  • stb.

Pedig ha belegondolsz, akkor egyszerre csak egy ember olvassa a szöveged. Biztosan nem csoportosan, ezért máris a többesszámú megszólítás nem állja meg a helyét, és noha a szövegíró szándéka jó volt, mégsem éri el a kívánt hatást, nem lesz személyes a szöveg.

Ezért ne felejtsd el, hogy minden szövegedben 1 emberhez szólj! Akár hirdetésről, akár honlap szövegezésről legyen szó!

3. Feltételes mód helyett…

Neveltetésünkből, kultúránkból fakadóan a köznyelvben sokszor használjuk a feltételes módot, udvariasságból. Nem akarunk tolakodóak lenni vagy utasítónak tűnni. Ezért lehet olvasni hasonlókat cégek kommunikációjában:

  • Amennyiben felkeltettük érdeklődését…
  • Ha tetszenek termékeink vegye fel velünk a kapcsolatot!

Ez önbizalomhiányt sugall. És ha jobban belegondolsz, a fenti mondatok nem is jelentenek semmit. Persze, hogy csak akkor fogják felvenni Veled a kapcsolatot, ha felkeltetted az érdeklődést! Nyilván akkor veszed meg a terméket, ha tetszik. Evidens. Akkor minek ezzel foglalni a helyet? 2 megoldást javaslunk:

Vagy legyél határozott (de udvarias):

  • Forduljon szakértő kollégánkhoz bizalommal!
  • Vásárolja meg önjáró fűnyírónkat 5 év garanciával!

Vagy, használd máshogy a feltételes módot. A feltétel ne az legyen, hogy megfelel/tetszik-e a termék, vagy bízik-e Benned az érdeklődő, mivel ez nem szabad, hogy kérdés legyen! A feltétel legyen olyan, amivel minden leendő vevőd maximálisan egyetért és nem fog tudni vitatkozni:

  • Amennyiben Ön is szeretné egészséges és finom falatokkal kényeztetni családját, vásárolja meg ezt a szakácskönyvet.
  • Ha szeretne kevesebb fűtési költséget fizetni, forduljon hozzánk!

4. “Call to action”

Magyarul: cselekvésre való buzdítás. Mindig meg kell mondanod olvasódnak, hogy mit vársz el tőle. Mi legyen a következő lépés. Ha ezt elmulasztod és nem segítesz neki, akkor úgy fogja magát érezni, mint a túlságosan illedelmes vendég.

Gondolj bele, olyan ismerőseid jönnek Hozzád látogatóba, akikkel nem olyan bensőséges a viszonyod. Kicsit feszengtek egymás előtt, nem annyira ismeritek egymást. Csengetnek. Kinyitod az ajtót. Beinvitálod őket. Ott állnak az előszobában. Amíg nem mondod, hogy vegyék le a kabátjukat, nem veszik le. Bekíséred őket a nappaliba. Hellyel kínálod őket. (Felszólítod őket, hogy üljenek le.) Ott az asztalon a ropi, pogi, üdítő, ásványvíz. Nem vesznek / töltenek maguktól. Te vagy a gazda, Neked kell megkínálni őket. (Ez is egy call to action: “Vegyél egy kis pogácsát, még meleg!”)

A weblapodra érkező (tévedő?) látogató pont úgy érzi magát, mint az illedelmes vendég. Magától nem tudja mit “kell” csinálnia. Te vagy a házigazda a saját honlapodon, segítsd hát látogatóid útját, azaz mindig igazítsd útba őket.

Mi a következő lépés? Mindig legyen következő lépés! Bármely oldalt elolvas látogatód, utána ajánlj neki másikat. Egészen addig, amíg meg nem rendeli a terméked vagy nem veszi fel Veled a kapcsolatot. Ne hagyd, hogy a látogatód unatkozzon vagy zsákutcába fusson, mert akkor hamar nyom egy “X”-et a jobb felső sarokban és az Analyticsben már csak a konverziót nem eredményező látogatók között kutakodhatsz utána.

Ne feledd, az ördög a részletekben rejlik! Van Neked is hasonló szövegírási trükköd? Ne rejtsd véka alá!

Hozzászólások

  1. A jó szövegírás olyasmi, amit egy életen át tanul az ember. A pszichológiai ismeretek és a különböző személyiségek ismerete sokat segíthet, persze a netre átültetve, mert itt többminden másképp van, mint “odakint”.
    Ami mindig működik, a kíváncsiság felkeltése és egy kis humor. Erre jó példa egy régebbi cikkem, amelyet éppen ennek bemutatására készítettem és bár ez inkább azt mutatja be, hogyan keltsük fel a figyelmet, kiválóan alkalmas arra is, ha azt akarjuk, az olvasó (ügyfél) tegyen meg valamit:

    http://www.felsofokon.hu/szeme.....asni-tilos

  2. Igen. Nagyon hatásos a call-to-action (“Ne rejtsd véka alá!”), de ehhez hozzátenni nem sokat tudok.
    Legfeljebb egy aprósággal egészíteném ki.
    Én mindig az adott helyzetből, adott ügyfélből, adott látogatóból, adott termékből indulok ki. Nem szeretem a “trükk”-öket, az egyedi megoldásokat sokkal értékesebbnek tartom.
    Talán a leginkább a felsorolásból az “adott látogató”-t kell leginkább megmagyaráznom.
    Minden egyes információ – üzenet – egy adott szituációban éri a látogatót, melynek 2 fő paramétere van. Mi van a fejében és mi van a szívében. Minél pontosabban le tudod írni, hogy az adott helyen mit tud és mit érez a látogatód, annál pontosabb lesz az üzeneted célzása, annál erősebb lesz a hatása.
    Azt kérdezed, “honnan tudjam én ezt?”? Éppen a webes kommunikációban lehet ezt elég pontosan “belőni”, azaz kiszámítani. Ugyanis pontosan tudod, honnan érkezett a látogatód. És ha elég precízen megtervezted az útját, akkor pontosan tudod, hogy miken ment keresztük, amíg idáig elért. Ebből pedig azt is, hogy mi van a fejében és mi a szívében.
    Az utat úgy kell fölépítened, hogy egyértelmű legyen minden egyes elágazásnál, hogy kik merre lépnek tovább. Ezért fogod tudni abból, hogy hová jutott, mi van a fejében és mi a szívében.

    • Nagyon fontos amit írsz, hogy szinte tudnunk kell előre a gondolatait az olvasónknak, ha jó szöveget szeretnénk írni. És ehhez nagyon kell ismerni az embereket, de főleg a célcsoportunkat!

      • Köszi a bátorítást. Akkor menjünk beljebb egy picit!
        Én ennél jóval többet gondolok. Éppen a web teszi lehetővé, hogy anélkül, hogy különösebben ismernénk a célcsoportunkat, olyan “pályát” építsünk fel, amin saját magukat válogatják ki a látogatók. Ha jól csinálom a dolgot, akkor minden elágazásnál maga mondja ki az ítéletet magáról, nekem csak rögzítenem kell az ítéletet.
        Pl. az egyik elágazás így néz ki: “Ha a zöld a kedvenc színed, kattints ide!”
        Innen kezdve tudhatom, hogy az illetőnek a zöld a kedvenc színe, vagy nem.
        És így tovább.

  3. Fontos, hogy ne legyen szószátyár, az embereknek nincs idejük kihámozni a lényeget, ezért a laza és tematikus tördelés fontos, tagolva, címekkel, alcímekkel képaláírásokkal.
    A másik, hogy egy oldalon egy téma-egy üzenet legyen, különösen az értékesítési oldalon. nem fog egyszerre fűnyírót és tetőcserepet venni, mert vagy az egyik érdekli, vagy a másik.
    Végül az értékesítési oldalról minden külső elterelő hivatkozást le kell venni, csak a kapcsolat – megrendelem stb. maradhat, ott már nem szabad elterelni a figyelmét.

  4. Gratulálok a cikkhez, szükség van arra, hogy az olvashatatlan
    “spam”-ek helyét felváltsák a szórakoztató, értékes levelek.
    Véleményem szerint a rossz levél is spam, mert ilyet nem kért az olvasó… köszöni szépen.
    Kérdésedre egy tapasztalat: fontos az első sor! Egy unalmas kezdés és máris törlik a levelet. Az első sor legyen felcsigázó kérdés, meghökkentő mondat… és máris továbbolvassák.

    • Abszolút! A címsor és az első bekezdés rendkívül fontos. Én ezeket mindig utólag szoktam megírni a szöveg többi részének megírása után. Sokszor több időt töltök a címsorral és az első bekezdéssel sales szöveg íráskor, mint az összes többivel.

  5. Szia Márton!

    A webshopunkban (http://orinocco.ro/) az épp fejlesztés alatt álló checkout folyamatban rendre a következő elemek vannak: 1. form kitöltés,rendelés elküldése -> 2.cross-sell ajánlat -> 3. vásárolt termékek megoszthatósága a facebook-on. A 3. elemből jelenleg nincs továbblépési lehetőség. Hagyjam meg ezt így és várjam, hogy minél többen megosztanak az FB-n vagy irányítsam tovább őket egy call-to-action elemmel egy olyan tartalomra, ami számomra előnyt jelenthet?

    Üdv. Attila

    • A Te esetedben az a jó, hogy már megtörtént a konverzió, tehát az igazi célt elértük addigra. Így valamikor el kell engednünk a már konvertált látogatót! Szóval előbb utóbb vége lesz a látogatásnak, de már megkaptad, amit szerettél volna.

      A FB megoszthatóság is jó, de eleve egy FB oldalhoz való csatlakozás felhívás mindenképpen mehet a köszönőoldalba. Szerencsés esetben átmegy a FB-ra és utána majd ott talál magának olvasni valót.

      • Tóth László szerint:

        Végső soron JÓ vagy ROSSZ a fogalmazásom? Én is látom sokszor, hogy a “gép” aláhúz bizonyos szavakat amelyeket helyesírási hibának tüntet fel. De egy gépnek mégsem lehet akkora szókincse mint egy embernek. Az ismeretei is korlátozottak hiszen csak annyit “tudhat” amennyit beletápláltak. Tudomásom szerint még nem találták fel amelyik képes lenne a saját hibáit kijavítani vagy az esetleges tévedéséért úgymond “bocsánatot kérni. Szerintem az olyan komputerek mint a Knight Riderben a Kitt csak a jövő elképzelése. Amint látod most is aláhúzta a filmcímet. Lehetséges, hogy a számítógépem “még nem látta” a filmsorozatot?

  6. Petrow szerint:

    Grammarnazi üzemmód ON: a “Tekintsék meg fotógalériánkat!” TSZ 3. személy, nem 2.
    :)
    Grammarnazi üzemmód OFF

    Amúgy nagyon jó tippek.

    • Köszönöm, sejtettem, hogy felveti valaki! :-)

      “Tekintsék meg fotógalériánkat!”- ez így grammatikailag T/3. alak, de ez egy magázó megszólítás, ha tegező módban írtam volna, akkor így hangzana:

      “Tekintsétek meg fotógalériánkat!”

      Ez meg már egyértelmű T/2.

      A magázás valójában T/2. de alakilag a T/3. ragokat használjuk. (Na ilyen kacifántok miatt nem szeretek magázva kommunikálni.)

      Egyébként a többesszámon van itt a hangsúly.

  7. K. Péter szerint:

    Na ez egy nagyon jó cikk! Hasznos!

  8. A fentieket egy betűszóval írnám le: AIDA. :)

    • Az AIDA azért sokkal több ennél, ő az alap, ez felépítmény és a dizájn

      • Persze, jók ezek a tanácsok, csak szerintem érdemes lett volna megemlíteni ezt az alapfogalmat. Hiszen ez arra is jó, hogy még az elején az embernek eszébe jusson, hogyan kéne felépülnie egy szövegnek.

        • Egy önálló blog sem lenne elég, csak arra, hogy a vásárlási ciklust lerajzolja.

          1. Figyelem felkeltés (főcímsor)
          2. Érdeklődésfokozás (alcím)
          3. Bizalomépítés (amit egy offline „tégla/habarcs” üzletbe bemész, és ott van, kézzelfoghatóan…)
          4. Vágykeltés („nem lenne nagyszerű…”)
          5. Akció! (cselekvésre felszólítás)

          És csak egy mikro site, nem esett szó a tölcsér weboldalról, nem esett szó PPC hirdetésekről…)

        • Kedves Agig112!

          A bejegyzés terjedelme sem tette lehetővé, illetve nem is ígértünk olyat, hogy teljes körű szövegírási útmutatót adunk 1 postban. Ha behatóbban érdekel a téma, van ilyen komplett anyagunk is:
          https://www.online-marketing-akademia.hu/modul/webszovegiras/

  9. Szerintem témába is vág, és egyébként, tanulságos, adaptálható és hasznos
    http://tinyurl.com/9tusth7

  10. Csilla szerint:

    fogalmam sincs, h mit kellene ide írni :(
    a fenti tanácsok tényleg nagyon hasznosak számomra

    a “sablon” szövegek tényleg nem jók
    szerintem a figyelemfelkeltésen kívül nagyon fontos az, h elmagyarázzák, ÉRTHETŐEN ELMAGYARÁZZÁK h mi is az a termék, mire való, hogyan kell használni, miért jó ez nekem stb.
    az alapvető baj az, h a marketinges szakemberek a saját szintjükhöz mérik a többieket (azokat akiket ők megcéloznak akár írásban, akár szóban)

    még talán annyit, h tudomásul kell venni, h olyan, h tökéletes nincs!

  11. Miért veszitek a “webszövegírást” külön kategóriába?

    Mi a különbség aközött, hogy egy weboldalon látja valaki ugyanazt az értékesítési szöveget, vagy egy postai levélben?

    Semmi!

    Sőt, ami azt illeti, egy működő Direct Mail szöveg még jobban működik az interneten, mert az olvasónak fel se kell felállnia ahhoz, hogy leadja a rendelését, amíg egy postai levélnél vagy a telefonhoz kell nyúlnia, vagy el kell másznia a postára.

    Ha ismeritek Gary Halbert legendás sales szövegét, akkor tudjátok, hogy működött online, offline, a postaládában… mindenhol működött.

    (Egy A4-es oldalnyi sales szöveg, amit Gary 1,5 alatt írt meg, 300 millió dollárt húzott be online, offline, direct mail kampányokkal, stb.)

    A lényeg az, hogy az értékesítés alapelvei nem változnak az interneten.

    • Épp Te kérdezed???

      Ég és föld, nem ugyan olyan motiváció kell már arra sem, hogy „kinyitjuk” borítékot, vagy ne alapból a szemetesbe dobjuk a szórólapot… Ha nem látod a különbséget, akkor egyiket nem ismered…
      Aztán a weben például sokkal inkább szkennelve olvasol, most látszólag ellentmondok annak, amit fentebb írtam, de kevesebbet vagyunk hajlandóak olvasni. Aztán aki nem a monitor előtt nőtt fel az olvasásértés is más minőségű, mint papír alapon…

    • Talán Taubert Istvánnak annyi igaza van, hogy másképpen kell tördelni papíron és a weben.
      Abban viszont Greggel értek egyet, hogy a gondolatok és azok sorrendje egyforma.
      Még hozzáteszem az élőszót is. Az én ügyfeleim értékesítési szövegei úgy vannak megírva/megtervezve, hogy a gondolatok – amiket én infocsomagnak nevezek – vannak megírva/megtervezve, és a sorrendjük. Közöttük pedig biztosítjuk a “leendővevő” számára a döntési lehetőséget. Hogy ti. kéri-e a következő infocsomagot, vagy “köszönömnem”.
      Ez pedig egyformán működik élőszóban, papíron és weben is..

    • Én sem értek egyet, azzal, hogy az offline és online reklámszövegeket egy kategóriába kellene sorolni. Mindegyik csatornának meg vannak a sajátosságai. El tudom képzelni, hogy van olyan szöveg, amely jól működik mindegyik formában, de alapvetően a szöveget mindig az adott csatornához kell igazítani és annak sajátosságait, illetve az azt olvasó felhasználók sajátosságait kell figyelembe venni.

  12. Ok, a marketing 4 dologból áll:

    1, elvek (soha nem változnak)
    2, stratégiák (néha változhatnak)
    3, taktikák (időnként változnak)
    4 eszközök (állandóan változnak)

    És valamiért a történelem során, onnantól kezdve, hogy az egyetlen marketing eszköz egy jel volt a barlang falán, egészen mostanáig az emberek mindig azt hitték, hogy az értékesítés elvei változnak az új médiában – és persze tévedtek minden egyes esetben.

    Természetesen a forma változhat, bár még erre is tudok ellenpéldát mondani, például egy 30 perces TV shop reklám, aminek a szövegéből direkt mail kampányt csináltak, és működött.

    A lényeg az, hogy az értékesítés elvei soha nem változnak. Ha nem mondjuk el azokat a dolgokat, amik az embereket vásárlásra ösztönzik, akkor az, hogy hogyan mondjuk, (melyik médián keresztül) teljesen mindegy.

    Most az, hogy egy űrlapot kell kitölteni a végén, vagy egy telefonszámot kell felhívni, az már mikrotaktikai kérdés.

    • Az online marketing annyi új eszközt hozott be, ami meghatározó szokásokat alakít ki a felhasználókban, hogy egyre inkább az adott felhasználó adott csatornához való viszonyát figyelembe kell venni, ha eredményes szövegíró akarsz lenni. Közben persze, hogy az elvek, stratégiák nem nagyon változnak, de lehetsz akármilyen mintaszerűen felépített stratégiailag, ha az olvasód meg sem nézi a szöveged, mert valami aprócska sajátosságot nem vettél figyelembe.

      Szóval online marketingben a mikroszegmentáció a kulcsszó és nem az általánosítás.

  13. Jani szerint:

    Ez T/3, nem többesszám 2!

  14. Szerintem a szövegírás fontos eleme a marketingnek. A legnehezebb úgy szövget írni, hogy az ne csak a Googlenak, hanem a látogatóknak szóljon, minél értékesebb tartalommal…

    Erre törekszünk mi is: http://zarnyitas-ajtonyitas.hu/blog-2/

Hozzászólás beküldése

*