Mondanom sem kell, rendszeres internet felhasználó vagyok. Talán átlagon felüli időt töltök az Internet előtt. Kapható vagyok minden újdonságra követem a híreket, jelen vagyunk Twitteren, Facebookon, mindenféle közösségi csatornákon, sőt pár hete @pollnertől kaptam Google Wave meghívót is (köszönöm!), de azt még csak próbálgatom. Ennek ellenére, nem értek egyet azokkal a hangokkal, akik azt harsogják, az e-mail korszaknak vége. Az e-mail még jó darabig az egyik leg(költség)hatékonyabb online kommunikációs eszköz marad a vállalkozások kezében, ha jól csinálják. Persze, sok a spam, sok a kéretlen levél, de most ezeket zárjuk ki, beszéljünk az e-mail marketingről. A napokban nyilatkoztam a Világgazdaság című napilapban egy idevágó cikk kapcsán, amely megjelent online és offline verzióban is. A cikk a KutatóCentrum friss e-mail marketing felmérését elemzi, ami egyébként az első ilyen átfogó közvéleménykutatás Magyarországon az e-mail marketingről (12.000 ember véleménye van benne). A felmérés sok egyéb hasznos megállapítása mellett a cikk kiemelt egyet:
"A jóváhagyott üzenetek iránti hozzáállás igen kedvezőnek mondható – állapítja meg a tanulmány. A levelek tárgyának fontosságát jelzi, hogy az aktív e-mailezők 87 százaléka elolvassa az üzenetet, ha érdekesnek találja a tárgyat, és 81 százalékuk az üzenetben levő linkekre is rákattint, amennyiben a tartalom felkelti az érdeklődését, és csak kevesebb mint egytizedük törli olvasatlanul a reklámüzeneteket. Érdekes, hogy csupán 60 százalék olvassa el szívesebben a névre szóló üzeneteket, mint az általános megszólításúakat, a kutatás megállapítása szerint tehát nem feltétlenül nyerő a személyes megszólítás."
Az utolsó mondat végével nem értek teljesen egyet. Ahogy a cikkben lehozott kommentáromban el is mondtam: Manapság a személyreszabottság már megszűnt megkülönböztető tényezőnek lenni, ez már úgymond alapelvárás. Azaz: nem arról van szó, hogy a személyes megszólítást nem kell használni az e-mail marketingben, hanem arról, hogy ha használod is, ez ma már nem különböztet meg. Nagyon sokan használják már a megszemélyesítésnek ezt a formáját. Persze, épp a múlt héten kettő olyan hírlevéllel (vagy értesítővel, vagy nevezzük bárhogyan) találkoztam, ahol a küldő a megszólítást enyhén szólva elszúrta. Az e-mail a "Kedves Zsolt" helyett a "Kedves Keresztnév"-ként jött. Ez annak ellenére, hogy valószínűleg úgy is tudja mindenki, hogy a megszemélyesítést szoftver intézi, jelentősen aláássa a feliratkozóban a bizalmat, és egy kicsit ügyetlenséget is sugall, pedig annyira egyszerű ezt kikerülni. Kiküldés előtt tesztelni kell. Ennyi. Ellenőrizni kell a tárgy mezőt, a megszólítást, a képek megjelenítését, a helyesírást, a linkek paraméterezését, a leiratkozást. Az se baj, ha nem csak egyetlen e-mail címünkkel teszteljük, hanem különböző webes levelezőrendszerekkel is ellenőrizzük: gmail, freemail, citromail, stb. Aztán az sem árt, ha megnézzük különböző szoftverekkel: Outlook, Outlook Express, Thunderbird és így tovább. És akkor a tárgy mező A/B tesztjeiről nem is beszéltem... Meló? Az. De nincs annál kellemetlenebb, mikor egy hírlevél, amit akár több ezer potenciális ügyfelünk megkap, hibásan jelenik meg vagy legalábbis úgy szólítanak meg: "Kedves Keresztnév!" Természetesen nem arról beszélek, hogy pár százaléknyi feliratkozónál valami apró technikai probléma miatt nem ugyanúgy jelenik meg az e-mail, ahogy a többségnél, hanem az olyan mindenkit érintő elvi hibákat kell kiszűrni, mint például a fenti. Mi a véleményed?
