Eljött egy újabb karácsony. Ilyenkor kicsit megállunk, lelassítunk, megpihenünk. Elgondolkodunk azon, hogy mi az, amit jól csináltunk, mi az, amit kevésbé, értékeljük az elmúlt évet. Talán terveket szövögetünk. De ahhoz, hogy erőt meríts a következő kihívásokhoz, el kell tudni engedni a napi gondokat. A minap eljutott hozzám egy nem kifejezetten karácsonyi történet, de mégis nagyon aktuális a mondanivalója:
Egyszer volt, hol nem volt, egy sikeres vállalkozó apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 6 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él. Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát: - Nos, mit gondolsz erről a kirándulásról? - Nagyon jó volt Apa! - Láttad, hogy egyesek milyen szükségben és szegénységben élnek? - Igen. - És mit láttál meg mindebből? - Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket. Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette: - Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk!
Ezzel az elgondolkodtató történettel kívánunk békés, boldog karácsonyt az OMA csapat nevében! (Újévet még nem köszöntünk, mert a két ünnep között jelentkezünk egy könnyed "évértékelő" bejegyzéssel.)
