Valahogy évek óta az az érzésem a közösségi média térnyerésének kapcsán, hogy annak hatása az emberiségre (úgy a társadalomra, mint a gazdaságra és a körülöttünk lévő folyamatokra) a történelem ismétlődése. Ha velem tartasz egy kicsit az elmélkedésben, akkor történelmi kísérletet teszek arra, hogy megmutassam azokat a szempontokat, amelyek szerintem kísértetélyesen hasonlítanak egymásra a múlt és a jelen vizsgálata kapcsán. És persze szívesen veszem az egyetértést és a tiltakozást is kommentben! :)
Vissza a jövőbe
Amióta létezik élővilág, annak szereplői kommunikálnak is egymással, egyenként és akár tömegesen is. A közösségi média is ennek egyik megnyilvánulási formája, igaz a 21. századnak megfelelő technikai háttérrel és csomagolással. Gondolj bele, annak idején már a barlangrajzokkal is kommunikáltak az emberek, habár ezek jelentéséről és értelmezéséről mai napig vitatkoznak a tudósok, de tény: i.e. 30 ezer évvel ez volt a módja, annak, hogy valaki megörökítse a gondolatait.
Nem kell azonban több ezer évet visszaugrani ahhoz, hogy megvizsgáljuk a tömegkommunikáció mérföldköveit, gondoljunk csak a könyvnyomtatás jelentőségére. A 15. század közepén Gutenberg lehetőséget teremtett arra, hogy viszonylag rövid időn belül egy üzenet, korábban elképzelhetetlen tömegek számára koncentráltan megjeleníthető és akár továbbadható legyen. A röplapok, könyvek nyomtatásával és másolásával addig ismeretlen ajtók nyíltak meg a publicisták, szónokok számára.
Ehhez hasonló mérföldkő már csak az 1920-as évekre tehető: a rádió, majd nem sokkal később a TV elindulásával, azonban ezeknek (mai szemmel) 3 nagyon komoly hátrányuk volt (és egy részüknél van is).
- Korábban, amíg csak egy-egy csatorna volt elérhető, nagyon könnyen monopolizálható volt a tartalom. Annak az üzenetnek, aminek lehetősége volt bejutni e kommunikációs csatornák egyikébe, nagyon gyorsan sikerült elfoglalni a nézők/hallgatók fejében a „kizárólagos” jelzőt, míg a többieknek esélyük sem volt eljutni a tömegekhez. Ez a hiba nagyrészt megoldódott a kereskedelmi rádiózás és televíziózás elterjedésével, mert rengeteg helyi és tematikus csatorna jött létre, amin keresztül, a nagyokhoz képest olcsóbban lehetett elérni egy jól célozható közönséget. Persze az ma is felvet bizonyos kérdéseket, ha ez a többféle csatorna 1 tulajdonosi körhöz tartozik, és egyféle érdekeket támogat. Két dolgot azonban még az idő és a technikai fejlődés előrehaladtával sem tud orvosolni a hagyományos média:
- az azonnali tömeges visszacsatolás lehetősége nem kivitelezhető, azaz a kommunikáció ezeken a felületeken továbbra is egyirányú;
- valamint a tartalom előállítása rendkívül erős kontroll alatt van, szakmai hozzáértés és bizonyos technikai feltételek (melyeknek komoly anyagi vonzatai vannak) hiánya nem teszi lehetővé a tartalom előállítását és közzétételét a hétköznapi emberek által.
Ezek a falak tűntek lebonthatónak, amikor az ´90-es évek közepén az internet globalizálódása előtt már semmilyen akadály nem volt. Az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedésével, valamint a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenésével hihetetlen gyorsasággal terjedt el az internet tömeges használata, ami a kezdetleges ingyenes email szolgáltatások megjelenésével egyre tovább népszerűsödött.
Ebben az időszakban tehát már megnyíltak a kapuk a szabad publikáláshoz, azonban még mindig volt egy gát: csak az tudta a neten a kommunikációt irányítani, akinek volt ehhez affinitása, hozzáértése. Ezekben az években jellemzően hackerek és geekek tudtak tömegeket elérni, chat-szobák, fórum-motorok és egyéb ezekhez hasonló programok elkészítésével.
A 2006-os év azonban meghozta az igazi változást: a Twitter megalapításával és használatának rohamos elterjedésével, egy egyszerű regisztráció után bárki akár milliós tömegekhez tudott szólni anélkül, hogy ehhez pénzre, különösebb előképzettségre, vagy komolyabb technikai berendezésekre lett volna szüksége.
Hatalmas lépcsőkben bemutatva, a mai értelemben vett közösségi média (köztük a Facebook) így jött létre, és közben rengeteg eszköze, módszere alakult ki.
Észre kell venni, hogy a viszonyok megváltoztak: az olvasók, a nézők és a hallgatók emberek lettek, arccal, képpel, érzésekkel és saját gondolatokkal. Ezeket ráadásul bárhol, bármikor és bárki számára közzé tehetik. A tömegnek ilyen értelemben befolyása lett, úgy politikailag, mint üzletileg. A Facebook, a Twitter, az Instagram, a LinkedIn, a TikTok, a Messenger és az összes hasonló platform segítségével az emberek szabadon képesek megosztani információkat, ezáltal véleményeket, adott esetben vásárlói / fogyasztói / politikai véleményeket formálnak.
A bökkenő itt keletkezett.
Az emberek napi több órát töltenek az eszközeikkel ezeken a felületeken. A véleményvezérek (akik akár fizetett megmondó emberek, trollok, álprofilok is lehetnek) sok-sok pénzből bizonyos érdekeket szolgálva befolyásolnak, informálnak, és ha kell félreinformálnak. Ha csak a Facebookot (vagyis most már a Meta Platformot) vesszük, közben akkorára nőtt, hogy ma már 3,5 milliárd ember használja havonta, de naponta is 2 milliárdan lógnak a Meta alkalmazásain. Az amerikai tőzsdén szárnyaló vállalat minden felhasználón átlagosan kb. 8 amerikai dollárt keres. Persze mások is nagyon sokat tudnak nyerni a rendszer segítségével, éppen ezért próbál mindenki minél több embert elérni, és befolyásolni.
A Meta látja természetesen, hogy ez milyen hatással van a világra, ezért próbál is korlátot szabni, a saját értékrendje szerint (ez utóbbi nagyon nem mellékes információ). Azaz szabályokat hoz, amit igyekszik betartatni bárkivel, legyen az akár az éppen regnáló amerikai elnök. Az amerikai elnök, aki sokak értelmezése szerint a világ ura. De ha valakinek még a világ urát is sikerül rendszabályozni, akkor gyakorlatilag ki is a világ ura?
Államok felett?
Egy kicsit gondolj bele hol tartunk. A Meta (Facebook)
- több milliárd embert képes naponta befolyásolni,
- szabályozza saját működését, még “legfeslőbb bíróságot” is létrehozott (aminek magyar tagja is van!),
- adatainkkal folyamatosan fizetünk neki (gyakorlatilkag adózunk),
- saját pénz (a “libra”) bevezetését tervezi.
A hatalom és a pénz olyan mértékben központosul egy kézben, hogy azt hihetnénk ez példanélküli. Pedig nem. Lépjünk vissza megint pár száz évet.
A Holland Kelet-indiai Társaság (a világ első igazi multinacionális vállalata) a 17. században teljesen hasonló helyzetben volt. A cég (és nem a holland állam!) hatalmas gyarmatbirodalmat hozott létre, a világon elsőként részvényeket adott ki, ezáltal letette a modern tőzsde alapjait. Az óriási haszon hatására vált Amszterdam a kor nemzetközi pénzforgalmának központjává. Ugyanakkor a társaság szinte önálló államként viselkedett, saját kormányzattal, hadsereggel, flottával és külpolitikával. A cég közel 200 éven kertesztül meghatározó volt a történelemben majd a kapzsiság, a korrupció sok egyéb tényező is elősegítette a csődöt. A sztorit persze lehet sikerként is értékelni, de talán elrettentő példa is lehet arra az esetre, hogy mi történik, ha egy vállalat erősebb és hatalmasabb lesz, mint az állam, amiben létrejött.
Ha visszatérünk a jelenbe, akkor a Meta mérete, hatalma, befolyása nyilvánvalóan sokakat zavar, már ma is sok érdeket sért. Amerikában már kormányzati ciklusokon átívelő akarat, hogy a céget szétdarabolják, amit a Facebook nyilván ellenez. A Metaverzum létrejötte (a platform egyes alkalmazásainak egységesítése) valószínűleg egy komoly lépés lehet ez ellen. Az ATV Heti Világhíradó című műsorában többek között erről is beszéltem (néhány hetes felvétel, és a lényegi rész 3:14-nél kezdődik):
Mi a megoldás?
Nincs nálam a bölcsek köve. Nem tudom, hogy mi a helyes. Vajon az, ha létrejön pár év-évtizeden belül az a fajta metaverzum, amiről a fenti videóban beszélek, és az egész Meta még tovább nő, vagy az ha még ezelőtt szétrobbantják az egészet? Véleményem szerint a Facebooknak van akkora befolyása és van annyi tőkéje is, hogy végig vigye, amit szeretne. Ha lesznek is próbálkozások a cég megszorítására ezek hatása hosszú távon nem lesz érzékelhető. Persze, hogy mi lesz a jövő évszázad végére, hogy a Facebookot is eléri-e majd a csőd, azt nem tudhatjuk. A lényeg, hogy lassan kezd értelmet nyerni Aldous Huxley 1931-ben írt régényének címe: Szép új világ.
A történelem ismétli önmagát, bár mindig más köntösben.
Jelenleg a Birodalmak bukásának korszaka ismétlődik.
Konkrétan a Római Birodalom bukása jut eszembe.
Amikor a Nyugat teljes erkölcsi csődje, káosza és a Népvándorlás miatt a Birodalom kénytelen a központját Keletre, Konstantinápolyba áthelyezni, de ez sem menti meg a végleges pusztulástól.
Utána kiesett néhány század Európa fejlődési folyamatából. Ez kell nekünk?
A józan ész sutba dobva, a népvándorlás támogatva, a romboló erők hatalomba segítése zajlik. Mivé lesz a világunk, amire olyan büszkék voltunk?
Sajnos egyet kell értsek Évával… :( nekem is a régi, nagy civilizációk bukása jut eszembe, ha körbe nézek a fizikális és virtuális világban. A munkahelyemen, az utcán, a boltban, kis- és nagy közösségekben sőt akár családokban is széthúzás van… majdhogynem egymásnak esnek emberek, mert eltérő a véleményük. A legnagyobb bajom az, hogy ismét olyan erővel próbálják a devianciákat (lmbtqxyz, gender, bevándorlás… stb.) elfogadtatni a nagy többséggel, hogy ugyanaz lesz a vége mint a már említett lómai ;)… római birodalomnak.
Pontosan. Van egy ismerősöm, aki szerint “régen is voltak arénák, volt szexuális deviancia a minden, mégis a Római birodalom mekkora volt meg milyen sikeres”. Közben nem veszi észre a lényeget. A legtöbb ember nem képes különbséget tenni egy halmazon belül, hogy mi viszi előre a világot és mi akadályozza. A fizikai, szellemi erő, a széles néprétegek összetartása épített fel Rómát, majd éppen ezek lezüllése miatt volt elkerülhetetlen a vége. Külön érdekesség, hogy a mostani EU “birodalom” is megalapozta az erkölcsi bukását, amihez egy modernkori népvándorlás is társul. A végeredemény borítékolható. A kérdés csak az, hogy ez a mi életünkben fog bekövetkezni, vagy 100 év múlva. Esetleg lesz valami nagyon durva háború vagy természeti katasztrófa (esetleg erősebb vírus), ami elhoz egy olyan restartot, ami után kicsit átértékelik az emberek a dolgokat. A vicces az, hogy egy 2 hetes totális áramszünet már elég lenne ahhoz, hogy sokan felébredjenek legalább egy pillanatra. A következő nagy háború biztosan így fog kezdődni, de akkor már késő lesz.
Az ember különbözö, jo és rossz tulajdonsàgain alapszik a meta. Ezek a tulajdonsàgok nem vàltoznak/vàltoztak sokat, amiota a mai értelemben vett humanoid létezik, csak màra kialakult az u.n. marketing, melynek eszközeit hasznàljàk fel akik éppen. A meta fölhasznàlja a sajàt céljainak megfelelöen az ezen tulajdonsàgokbol eredeztethetö adatokat. Egy részükböl egyenes àgon màsikukbol valamilyen àtvàltàs utjàn, de pénzt generàl. A pénzgeneràlàs talàn màr nem fö célja a meta-nak, hiszen ebböl az eszközböl gyakorlatilag végtelenül àll rendelkezésére. És talàn a bajok is itt kezdödnek, hiszen a meta is azonositott egyéb célokat, amik nem feltétlen esnek egybe mindenki màs érdekeivel, viszont a meta mindenkit egyazon kaptafa alà probal besorolni (nevezzük algoritmusnak), igy aztan elkerülhetetlen a konfliktus. Ahogyan sem a Romaiak sem a Hollandok nem tudtàk a sajat algoritmusuknak megfelelövé tenni a vilàgot, ez nehezen megy most a meta-nak is. Azért van egy nagy különbség. Az algoritmus ma sokkal jobban alkalmazkodik a sokféleséghez. Lényegében azon alapszik, hogy minél több adatot dolgozunk fel, annàl pontosabban be tudjuk mérni a megcélzott közönség igényeit, ezért olybà tünhet, hogy mindenkire szabhato algoritmust tudunk létrehozni, nem zavarva ezzel màsok érdekeit. Csak egyelöre ez most kb. ugyan ugy néz ki, mint a szabadsàg egyenlöség testvériség. Szépen hangzik, de rosszul müködik. Talàn pont azért, mert emberböl vagyunk.
Gratulálok a cikkhez. Minőségi és a téma remek.