“Egy kép felér 1000 szóval”, tartja a mondás. Vezetik a tekintetet, az emberek megnézik, és formailag és designban is hozzátesznek egy weboldalhoz. Sok esetben egy honlapra kellenek az illusztráló képek, olyanok, melyek alátámasztják az írott anyagot, és vele együtt az üzenetet.
Nézzünk egy példát. Jenő (boldog névnapot neki éppen ma!) egy átlagos weboldal tulajdonos, aki képekkel szeretné illusztrálni a weboldalának mondanivalóját.
Mit tehet Jenő, ha képeket szeretne a weboldalára?
- Fotóz, vagy fotóztat: házilag, vagy profi fotóssal elkészíti azokat a képeket amiket fel szeretne tenni az oldalára.
- Használja a Google vagy más szolgáltató képkeresőjét, lementi a képeket és azokat használja illusztrációként.
- Kifejezetten úgynevezett stock fotók értékesítésére specializálódott képügynökségektől vásárol képeket, és ezeket használja.
És van azért még egy, viszonylag elterjedt megoldás: Jenő nem vásárol képet, hanem hát… fogalmazzunk úgy lementi a betekintő vízjelezett változatot, egy kicsit átalakítja, hogy ne legyen látható a vízjel. Így abban a tudatban, hogy a vízjel már nem látható, már csak egy részét használja a képnek, Jenő hátradől és úgy hiszi minden rendben van.
Jenő, ez így nincs rendben: a képügynökség vadászik Rád!
Az a helyzet, hogy annak ellenére, hogy Jenő mindent megtett, hogy “legalizálja” a képet, nagyon könnyen meg tudja találni őt a képügynökség. Azok a képfigyelő szoftverek, amelyekkel ezek a cégek dolgoznak nem a szabad szemmel látható vízjelet figyelik. Ha Jenő igazán rafkós, akkor akkor az eredeti kép úgynevezett exif adatait is törli, amiben nagyon sok információ van a digitális fényképezőgéppel készült képről, nehogy ezek alapján tudják beazonosítani. Jenő azonban egy valamit nem tud:
Hogyan működnek azok a szoftverek, amelyek az ilyen “elcsent” képeket keresik?
A képeken, amit az ilyen képügynökségek használnak láthatatlan vízjeleket helyeznek el, általában a képnek azon a részén, ahol a kép fő témája található. Jellemzően épp azon a részen, amit a többség nem fog levágni, átmontírozni, elfedni, átírni stb. A láthatatlan vízjel pedig észrevehetetlen még sokszoros nagyításban is. Ez a kis rejtjel ugyanis nem más mint a kép egyes pixeleiben (pl. a fényerőben vagy egyik színkomponensben) létrehozott tudatos, ám nem észrevehető változtatás. Az eljárás pontos neve szteganográfia és azon alapul, hogy a képtartalomban olyan apró változások kerülnek rögzítésre amelyeket szabad szemmel nem lehet megkülönböztetni a képen egyébként is jelenlévő zajtól. Azonban ezeket a képeket elektronikusan feldolgozva a beírt információ, jellemzően szerzői jogokkal kapcsolatos információ visszanyerhető.
Ezt senki nem veszi észre se szoftverrel, se szabad szemmel, csak az tudja aki ezt szándékosan elhelyezte a képen, azaz maga a képügynökség. Bármilyen módszerrel is szerkeszti Jenő a leszedett képet, csak a szerencséjén múlik, hogy lefedi, vagy levágja-e éppen ezeket a pixeleket, vagy nem. A képügynökség pedig épp ezeket a digitális jeleket keresi és gyorsan meg is találja, hiszen ő tudja hol van. Ezzel máris bizonyított, hogy a kép az övé.
Egy-egy ilyen kép használatából nem lesz milliós kártérítési per, de önmagában ez is kellemetlen magyarázkodásra késztet, és esetleg egy kisebb bírság lehet belőle. Ha azonban Jenő egész weboldala ilyen képekből épült volna fel, akkor bizony komolyabb ügy is kerekedhet belőle.
Nézzük mit tehet Jenő, ha legális képeket akar használni a weboldalán, és szeretné elkerülni, hogy a képügynökség vadásszon rá?
5 tipp a jogtiszta képekhez a honlapodra
Először is, ha találtál egy képet valahol a neten, mindig győzödj meg arról, hogy milyen módon lehet felhasználni. Ehhez érdemes áttanulmányozni a Creative Commons (CC) által egyezményesített jelöléseket, piktogramokat, mert nem biztos hogy minden, ami oltalom alatt áll, tiltott és használhatatlan. Többféle felhasználási mód van, ezekről itt, itt és itt olvashatsz bővebben, ezek segítenek eligazodni a jelölésekben.
És akkor nézzük, hol találhatsz képeket, amiket akár ingyen is felhasználhatsz:
- Everystockphoto – Számos ingyenes stock fotó oldal adatbázisában lehet vele keresni, rengeteg jó szűrési beállítással.
- Stock.xchng – Magyar alapítású képcserélő és közösségi oldal, azóta már amerikai tulajdonban van. Több százezer ingyenesen használható kiváló minőségű képpel.
- Flickr – Több tízmillió fotó a link mögött melyek a CC licenc alatt állnak.
- 123rf – Ismét csak milliós nagyságrendben ingyenes képek, bár itt jellemzően csak kisebb méretben találhatóak meg a fotók.
- Google Képkereső – Talán az egyik legegyszerűbb megoldás, ha a Google speciális képkeresőjét használod, de mindenképp használd a “Felhasználási jogok” funkciót is!
(Természetesen a felsorolás nem teljes. Kismillió ilyen képeket összegyűjtő oldal van még. Ha Te valamelyik másikat használod, és elégedett is vagy vele, akkor oszd meg az OMA Blog követőivel, mondd el hozzászólásban! Thx!)
A legjobb megoldás azonban ez!
Persze, több millió kép közül idővel mindig találni jót (biztosan Jenő is előbb-utóbb rábukkan), de legjobb megoldás mégiscsak az, ha saját képeket használsz, még illusztrációnak is. Sokkal hitelesebb, bizalomépítőbb, sokkal inkább átadja azt az üzenetet, amit közvetítenie kell. Nem kell foglalkoznod a jogokkal, az engedélyekkel s valóban olyan képeid lesznek amilyeneket Te szeretnél, nem kell megalkudnod.
Mit gondolsz erről?
- Nem foglalkozol vele,
- ügyelsz rá és engedéllyel használsz stock fotókat vagy
- inkább csak saját képeket használsz?