Korábban már beszélgettünk a tegezés-magázás dilemmájáról. Ezzel kapcsolatban két alapvető hiba szokott felmerülni:
- A szöveget úgy fogalmazza meg a szövegíró a honlapra, hogy kerüli a megszólítást, véletlenül se kelljen tegezni vagy magázni. Ezzel az a baj, hogy a szöveg nem lesz személyes, az olvasó nem érzi majd, hogy neki szól.
- A másik hiba, ha egy cég anyagaiban egyszer tegezést olvasunk, másszor pedig magázást. Úgy látszik, hogy nem tudják eldönteni a vállalkozás képviselői, hogy tegezzenek, vagy magázzanak.
Megjegyzem sok esetben nem is könnyű, és nem is egyértelmű. A legfontosabb viszont a következetesség. Válassz egyet és tarts ki mellette.
Igen ám, de mi van, ha a magázást választottad honlapodon, szóróanyagaidban, hírleveleidben és időközben kedvet kaptál a közösségi médiában való kommunikációhoz. És ekkor jön a feketeleves:
- Ki magázódik Facebookon?
- Ki magázódik mondjuk egy Twitter üzenetben?
Ha a weboldaladon magázódsz, eléggé éles és váratlan lesz a váltás, hogy egyszer csak tegeződéssel folytatod a Facebook üzleti oldaladon. Vagy mi van akkor, ha a tegezős Facebook üzenőfaladon megosztasz egy blogbejegyzésedet, aminek a címében mondjuk magázódsz. Totál keveredés! De bonyolult ez a tegezés vs. magázás kérdés… Hogyan legyen következetes az ember saját magához?
Egyre többen belefutnak ebbe a problémába és kíváncsiak vagyunk a véleményedre:
Szerinted mi a teendő, hogyan kommunikálnál pl. a Facebookon, ha a weboldaladon magázódsz?
Kiegészítés: Ígértük a mi véleményünket is. Egy Facebook jegyzet formájában írtuk meg. Itt olvasható!
Szerintem ahogy pl. a szórólap is összhangban van a weboldallal, úgy a Facebook oldalon használt megszólítási módnak is be kell állnia abba az irányvonalba, amit az előző marketingeszközök kitapostak.
Abban az esetben, ha tegeződsz a többi anyagodban akkor ez egyszerű, OK. De ha a honlapon magázódsz, akkor nem biztos, hogy a Facebookon is magázódni szeretnél. Vagy kénytelen leszel?
Igazad van. Nem feltétlenül. Ha pl. a weboldalon azért magázódsz, mert az idősebb korosztály a fő célcsoportod, olyanok, akik nincsenek fent FB-n (legalábbis nem túl nagy arányban), akkor más a helyzet. Akkor valószínűleg a fiatalabbakat is meg szeretnéd célozni, és mivel többségben ők vannak a FB-n, ott megengedett lehet a tegezés. Bár ebben az esetben nem lesz nekik furcsa, ha átmennek a weboldalra? Vagy külön oldalt kellene csinálni nekik?
Összességében: nincs fekete vagy fehér megoldás, szerintem a körülményektől függ, hogy mit célszerű választani a FB-n.
Szerinted mi a megoldás? :)
:-) Le fogom írni, hogy szerintem mi a megoldás, de nem szeretném még most… Kíváncsi vagyok minél több véleményre, ötletre!
A magázódást tartom helyesnek ismeretlen személyek esetén. Amíg az ember nem iszik pertut, szerintem ne tegeződjön. Ebből kellemetlen helyzetek és sértések is kialakulhatnak. Van egy olyan illemszabály is, hogy férfi nőt semmiféleképpen ne tegezzen le, csak akkor ha erre a nő őt megkéri. Én mivel nő vagyok, ezt nagyon helyeslem. Nagyon tolakodó és bizalmaskodó tud lenni a tegeződés. Különösen ellenkező neműek és nagy korkülönbségek esetén.
Kedves Éva.
Ez a pertus dolog nagyon nem “járatos” már. Úgy tapasztalom, hogy a tegezés nem kell, hogy tolakodó színt kölcsönözzön. Ha mégis ezzel valaki vissza él, azt le kell írni, be kell tenni a SPAM-ba és kész.
Korkülönbség? Ez sem igazán fogadható el. Én lassan “100” éves vagyok, van 9 és mindenféle tegező viszonyom. Egyáltalán nincs, nem érzékelek belőle problémát és nem is jelentkezett eddig egy sem.
Persze, mint minden ez is személyfüggő… :)
Én nő vagyok, és az én szemszögöm ez. Amikor férfiak szokták a tegezést kezdeményezni, nekem minden esetben kellemetlen volt. Ami kialakult évszázadokon át, az nem avul el néhány évtized távlatából sem, ennek valójában egészen mély, benső, lélektani okai vannak. Szerintem sok nő hasonlóan gondolkodik. Jó lenne ha visszatérne a magázódás a társadalmi életben, az üzleti életben, és a magánéletben is. Ez így korrekt, én is magázom a férfiakat, ez egyféle távolságtartás is, tisztelet a másik saját szuverén személyének.
Renben, kedves Éva.
Ez azért talán nem tradíció, inkább környezeti neveltetési helyzet.
– Mi gyerekek magáztuk a szüleinket, az én gyerekeim tegeztek az első pillanattól kezdeve, de sohasem éltek ezzel vissza, nem kellett szólni, hogy hol a határ, pedig mind a három teljesen elütő természet, felnőttként sem.
– Nem kardoskodom egyik mellett sem, de inkább ez egy beidegződés szerintem…
Kedves Ferenc. Most láttam, hogy tulajdonképpen itt a számítógépes megszólításokról van szó, azok egyeztetése a honlap és a csevegő között. De ezekhez is csak azt tudom írni, hogy maradjon a magázódás, ez végülis senkinek nem sértő. Ami a családi életet illeti, én magáztam a szüleimet nagyszüleimet, engem azonban tegeznek a gyerekeim. Ez tradíció tényleg… családi neveltetés kérdése.
Dehogynem lehet a magázódás is sértő. Például érezheti az ember tőle, hogy öregítik, stb.
Én sohasem sértődtem meg, amikor felnőtt férfiak magáztak engem 19 éves koromban az első munkahelyemen. Inkább az esett volna rosszul, ha letegeznek, mert gyereknek, csitrinek tartanak. Felemelőnek éreztem a magázódást, mert úgy éreztem végre egyenértékű felnőtt embernek ismernek el a környezetemben. Dehát, úgy tűnik, nem mindenki így értékeli. (Pl Eszter sem) Nincs itt abszolút igazság. :-((
Éva. Hagyd el azt a gondolatot, hogy ha magázódás helyett tegeznek, akkor “gyereknek, csitrinek” tartanak. Az emberek nagy része tegezik a másikat. Szerinted mindenki “gyereknek, csitrinek” tartja a másikat? Több milliárd emberről van most szó. Nem gyanús ez kicsit? :-)
Az, hogy valakit értelmesnek tartasz, azt elsőként nem a magázódáson vagy tegeződésen keresztül fog átjönni, a másik számára érződni. Nem megfogható módon, de érződni fog. A reakciók, a másik iránti figyelem, a lelkiállapotod stb. Tegezve is ugyanúgy tudsz kommunikálni a másikkal.
Ma már a közvetlenséget nem az határozza meg, hogy tegezed vagy magázód. Láttam egy romantikus filmben, hogy a szerelmesek magázódtak udvarláskor, miközben elég közel kerültek egymástól. A hozzáállás, a hangnem az, ami kiváltja. Minél őszintébb, annál inkább eljut a másik tudatáig.
Mesterségesen próbálhatsz kommunikálni, valójában minden belőled sugárzik. Akár erőltetted, akár nem, az emberek megérzik majd, hogy miképpen állsz hozzájuk.
Azt, hogy belehuzol a kommunikációba finomságot, durvaságot, az utalhat precizitásra. Ugyanakkor a másik nyelvét is jó megismerni. És ha ő a tegeződést szereti, ehhez szokott, akkor ezen a síkon tudsz a legjobban kommunikálni vele. Ugyanúgy.
Ha a tegezést úgy értékeled, hogy “gyereknek, csitrinek” tartanak, akkor nem figyelsz eléggé rájuk.
Kedves János. Igen, tudom, hogy manapság divatba jött a tegeződés, de ennek semmi reális alapja nincs. Én a barátaimat, barátnőimet tegezem, hivatalosan mindenkit magázok. Nekem ez a normális és ez a természetes. (Az angol nyelv tegeződik, de az egy másik kultúra.)
A közösségi médiában a tegeződés simán belefér, még akár nagy múltú nagyvállalatok esetében is. A social media személyesebb stílusa és azonnalisága miatt teljesen felesleges erőltetni a magázódást. Gondoljunk csak bele, itt a márka iránt érdeklődő egyénekkel, potenciális vagy már lojális “barátokkal” kommunikál a márka, nem pedig az általános célközönséggel csak úgy általánosságban. A tegeződés persze ugyanúgy megköveteli a másik ember iránti tiszteletet, nem összetévesztendő az idétlenkedéssel.
A tegeződés-magázódás kérdésben egy adott oldal esetében pedig valóban a fontos konzekvencia (kvázi a FB-oldal “személyisége”). Finoman szólva nem kompetens az, aki véletlenül hol így, hol úgy szólítja meg ugyanazt a célközönséget. Tudni kell, mit akarsz a FB-közösségedtől, és ahhoz kell alakítani minden lépésedet.
OK, de mi van ha a nagy múltú vállalat a honlapján magázódik. Közösségi médiában pedig tegeződni szeretne. Te hogy oldanád meg a váltást? Ha csatlakozom, egyszer csak már tegeznek? Amikor megszoktam, hogy eddig magáztak?
Márton,
Igen, sokszor “egyszer csak már tegeznek” :) Nyilván Téged is a cég/termék/szolgáltatás érdekel, és nem a tegeződés/magázódás, amikor userként lájkolsz valamilyen oldalt ;)
A FB-felhasználók demográfiáját nézve is reálisabb a tegeződés – nyilván nem véletlen, hogy olyan nagy cégek – és nem csak a tizenéveseket kiszolgáló cégek – is tegeződnek, mint a 3 nagy itthoni mobilszolgáltató, a volt Budai Skála helyén lévő bevásárlóközpont, vagy a magyar nemzeti légitársaság.
Az Auguszt cukrászda magázódik, ami számomra furcsa, de el tudom fogadni, ha nekik ez a koncepciójuk – hiszen a brand a cukrászdák között elég magasra pozicionált.
DE tegeződve is lehet tisztelni valakit, és magázódva is lehet tahó valaki.
Mi egyszerűen tegeződve kezdtünk írni a FB és Tw indulásakor, egy rövid benchmark kutatást követően (hasonló méretű és hasonló iparágban dolgozó vállalatok).
A többezer lájkolónk egyike sem panaszkodott, azóta sem, hogy miért tegeződünk velük a közösségi médiában, miután a honlap és a hírlevél magázza őket :) A közösségünknek a tartalom minősége a fontos, persze lehet, hogy ez a mi specifikus esetünk.
Kicsit generált probléma ez szerintem, és nem is minden nyelvre vonatkozik. Az angol nyelvű FB-unkon pl. nyilván nem tegeződünk :) de ott is azt a barátságos, időnként smiley-t is alkalmazó stílust használjuk, mint a magyar FB-on.
A tartalom minősége és konzekvenciája szerintem sokkal-sokkal fontosabb, mint a tegeződés/magázódás.
A céges honlap sokkal szélesebb közönségnek szól, ezért gyakoribb alternatíva a magázódás. A social media inkább a baráti – márkabaráti kapcsolatokról szól, ezért ott a tegeződés lehet a jobb opció. Nem kell ezt túlmisztifikálni :)
Egy alapos online stratégia és benchmark kutatás elegendő alap lehet minden márkának (és ez nem pénz, hanem szemlélet kérdése).
Jó 7végét mindannyiótoknak/mindannyiuknak! :)
Szia Márton!
Ezt a dilemmát beszéltük a tanfolyamon is. Szerintem a célközönség határozza meg a tegezés/magázás formáját. Ha tudjuk, hogy rendszerint fiatalok fognak követni minket, akkor tegező formátum, ha viszont komoly céges ügyfeleink szeretnének követni bennünket akkor marad a magázás.
De felmerül a kérdés mi van abban az esetben ha az fb-n mind a kettő variáció fenn áll, ilyenkor jön a dilemma. A magázásból sosincs probléma, ellenkezőleg a tegező formával, mikor komoly üzleti kapcsolatok is szóba jönnek.
Viszont ha úgy közelítjük meg, hogy az fb baráti/ismerősi kapcsolatok építés végett jött létre, akkor ez már alapból kizárja a magázódást. Egyszóval szerintem nem könnyű a helyzet :) Neked mi a véleményed ezen megközelítésből?
Egyetértek, de hogy oldanád meg a váltást! Amikor a magázó honlapról átmegyek egy tegezős Facebook oldalra? (És ne tűnjön bénának vagy következetlennek…)
Fentebb olvastam, hogy külön oldal is szóba jött. Szerintem csak a szöveg miatt felesleges plusz pénzt kiadni.
A váltás nem egyszerű :) De ha azt vesszük figyelembe, hogy aki a közösségi médiában jártas, általában tegeződik, akkor fb-n is lehetne tegeződni hiszen a weboldalunkon szolgáltatást mutatunk be és azt lehet magázó formában, hiszen nem tudjuk ki nézi meg az oldalunkat. Kivéve ha blogot is vezetünk oldalunkon, de akkor viszont maradnia kellene a magázó formának mindenhol.
Nem csak azok fognak követni a Facebookon, akik jártasak a közösségi médiában. (A mezei felhasználónak nem is kell feltétlenül annyira jártasnak lennie.)
A megfogalmazásom volt rossz, nem jártas közösségi médiát szerettem volna írni hanem, hogy fent van fb-n vagy iwiw-n és azt használja rendszeresen.
Stílusváltással. Ugyanúgy felvezetném ezt is, mint egy termékbevezetést. Mondjuk valami olyasmivel, hogy Hozzád fiatalodunk. Ha netán még arra is fussa, hogy ezt népi képi-design megjelenéssel is alátamsszam, az még jobb.
Én biztos új koncepciót is húznék rá. Nem azt mondom, hogy teljesen újat, azt amúgy sem lehetne, mert akkor oda a folytonosság, de egy kis vérfrissítés címszóval egy-két újabb szolgáltatással, weboldal-tisztítással biztos összekötném. Magában nem tegeződnék csak azért, mert a FB-on ez a divat.
Majdnem egyetértek a Csilla jelezte iránnyal, és sztem az előzőekben is van “igazság”. Én elindítanék egy fiatalosabb brand-szálat, és azt, ott más nyelvezettel, más eszközzel kísérném, azaz mint egy másik célszegmenst használnám, és összevezetném a megfelelő termékeimmel. A weboldalakon pedig megoldanám a kvázi-duplikálást, azaz – ha megoldható, külön splashről elindulva, ha nem, akkor a főoldalon egy külön szálon, – fiatalított, tegeződő oldalaimra irányítanám a social networkből érkezőket.
Kedves Csilla!
Nem tudom magyar-e az anyanyelved, ha megengedsz egy baráti tanácsot
fontold meg üzleti weblap nyitását, mert ott lejáratod magad súlyos helyesirási hibáiddal. Hidd el ezt a Te érdekedben irom, mert látom más nem meri őszintén megtenni.
Az ötleted a stilusváltással kapcsolatban nagyon eredeti!
Baráti üdvözlettel
Klára
Kedves Klára!
Köszi az észrevételt, és igen, magyar az anyanyelvem. Csak sajna összekócolódnak a betűim gépelés közben. Egyszerűen melléütök. Mert kapkodok.
Részletesen: a “fussa” szándékos volt, némileg könnyednek szántam, de tudom, hogy helyesen “futja”. A”népi” igazából “némi” akart lenni. Az “alátamsszam” pedig “alátámasszam”. Szerintem a többi rendben van.
Annyiban igazat kell, hogy adjak Neked, hogy illett volna átnéznem a kommentet, mielőtt elküldöm. Át is szoktam. Most nem tettem. Meg is kaptam érte a magamét, de meg is érdemeltem.
Köszi, hogy eredetinek tartod az ötletemet a stílusváltásról, de a helyesírásom azért nem ennyire eredeti… :)))
Üdv:
:) Cs. :)
Valóban fogós kérdés. Talán a rajongói oldal “About”-jában viccesen összetegeződnék a követőkkel. Azt mindig látják és legalább egy félsuta átmenetet képez a magázódó website és a tegeződő Facebook page között. A posztokat tehát tegeződve írnám ugyan, de nem lazulnék egy 14 éves Facebook-freak kislány szintjére. Kerülném a smiley-dömpinget, bratyizást. Tegezve is lehetünk sallangmentesek, stílusosak, komolyan vehetők.
Én alapból tegeződést használok nagy tömeg számára. Ha valakit felismerek, akiről úgy gondolom, hogy a magázódás lenne a legmegfelelőbb, akkor magázódás stílussal beszélek hozzá. Az is függ, hogy hozzám hogy szólnak és a tegeződés felajánlással él e.
Van egy trükk, amit Orbán Viktornál figyeltem meg. Ő nagy tömeg számára egyszerre magázódott és tegeződött valahogy így: “Kérem önöket, benneteket, hogy….” vagy lehet hogy így volt: “Kérem önöket, kérlek benneteket, hogy…”. Szóval vannak ilyen trükkök és szóbeli közlésnek jó ez. Habár valamelyiknél meg kell állapodni.
Ezért van olyan megoldás, hogy például készítesz két videót. Az egyik magázódós, a másik tegezős verzió. Amikor szét küldöd, akkor mindkét linket berakod úgy, hogy az illető kiválaszthatja a számára leginkább megfelelőt. A hírlevelek is hasonlóan vannak.
Nagyon sokat függ attól, hogy a célpiacunkon az emberek többsége milyen formát részesíti előnybe akkor, amikor velünk kerül kapcsolatba. Ha a megszólított emberek 30%-a vagy kevesebb részesíti előnybe az egyik formát, akkor azt a formát elhagyhatjuk. Mert a maradék 70%-kal sokkal hatékonyabban tudunk így kommunikálni és ők nem kerülnek szembe a másik stílussal, amit még képviselnénk.
Igen, ez a Viktoros “modor” szerintem tökéletes, gyakran használom is, pozitív felhangot érzek mögötte.
sby f j
Szerintem komoly cég is bátran tegeződhet, online felületen mindenképp! Egyrészt ugyanolyan udvarias és hiteles lehet, mintha magázódnánk, másrészt sokkal személyesebb. Ezt mindenki érzi. :) Aki neten találja meg a cégünket, az úgyis hozzászokott, hiszen magyar oldalakon is nagyrészt tegeződnek, illetve mégiscsak angolhoz vagyunk szokva, ott meg ugye… :)
A váltást (ha mégis ilyen helyzetbe keveredne egy cég) mindenképp úgy oldanám meg, hogy a facebbok-on valami olyan splash oldalra futtatom az ügyfeleimet a weboldalról, ahol valami megfelelő módon (poénnal, játékkal) közlöm velük, hogy márpedig itt tegeződés lesz! :) Ismerjük a saját célcsoportunkat, annak megfelelően kell hozzájuk szólni pár “kedves” átvezető szót. Akár szavazásra is bocsátanám a dolgot, érezzék, hogy ők dönthetnek. Két gomb: “Nyomjon erre, ha csak a magázódást fogadja el tőlünk.” és “Nyomj erre, ha szívesen veszed a közvetlen tegeződést.”
Krisztina. Nem mindenki szereti a viccet. Főleg ha az illetőt nem veszik komolyan. Aki a magázódáshoz szokott és a magázódást választja, attól ne várd el, hogy majd a tegeződést elfogadja. Mit tesz ilyenkor? Keres egy másik céget, akik sokkal komolyabban veszi.
Az üzleti etika szerint ha valaki magázódva akar társalogni, akkor ajánlatos nekünk is magázó formát választani. Főleg ha komoly ügyfélről van szó.
Mint írtam, fontos tudni azt, hogy mit nyújtunk és milyen személyeknek nyújtjuk. Ha nem az ő nyelvükön beszél a cég, akkor azt megjegyzik.
Én szívesen beszélek tegeződve és magázódva is. De van aki az üzleti beszélgetésnél soha nem fog tegeződni. Nem azért, mert érzéketlen. Hanem mert ő ehhez tartja magát. Az, hogy az ember a barátaival tegeződik, az egészen más dolog.
Szóval nem is annyira jelentéktelen dolog az, hogy milyen stílusban beszélünk másokkal. Sőt ez ma is ugyanúgy fontos. Erre nagyon érdemes ügyelni, mert ilyen apróságokon múlik az, hogy egy értékesítés, üzleti megállapodás megkötése megtörténik e.
Csak egy kérdés. Szívesen mennél olyan boltba, ahol nem vesznek emberszámba? Ugye, hogy nem.
Természetesen a tömegkommunikáció során jól meg kell válogatni, hogy milyen stílusban beszélünk. Ugyanis ha az egyiket választjuk, akkor a másik stílushoz szokott emberekre tulajdonképpen már le is mondtunk. Mert már nem hozzájuk szólunk és ezt ők is érzik. Ha nem veszik magukra azt, hogy hozzájuk tegeződve beszélünk, akkor nincs baj. De lemorzsolódás mindenképp lesz.
Érdekes, hogy azt mondod, hogy nem mindenki szereti a viccet. De nem is feltétlen kell viccesen, ezért is írtam, hogy pl.! Lehet játékkal vagy akár magázva elmagyarázva, hogy miért választjuk fb-on a tegeződést – ezzel csak azt akartam mondani, hogy mindenképp kell értesíteni őket az átvezetésről, ha már váltás történik.
Nem tudom elképzelni, hogy valaki azért hagyná ott a cégemet (ha egyébként mindenben megfelelek), mert fb-on tegeződöm és emiatt másik céget keresne. Tegezve is tökéletesen tudom vele éreztetni, hogy komolyan veszem. Szerintem nem függ össze a kettő. Kommunikálok idősebbekkel is (55 felettiek) tegeződve és tökéletesen működik, soha nem volt még panasz.
És nem, nemhogy nem szívesen megyek be olyan boltba, ahol nem vesznek emberszámba, de ki is jövök azonnal. És ez az első 2 percben kiderül. Ezért fontos váltásnál is, hogy valahogy ezt eljuttassam az ügyfeleimhez úgy, hogy érezzék, hogy nem ellenük, sőt, nekik, értük szól.
Igazad van. De aki a magázódáshoz szokott, az kényelmetlenül érezheti azt, hogy tegezik.
Nem tudom, hogy te hogy fogadnád, hogy a falusi paraszt beszéddel vagy egy városi banda szlengjével szólítanának meg. A stílusok között érezhető különbségek vannak. A magázódás és a tegeződés is teljesen más stílus. Nem véletlenül létezik még a magázódás, mert annak is megvan a maga jellegzetessége. Tegezheted az embert, hogyha ő a magázódást jobban szereti. Ugyan igazodik hozzád, de ha mégis a magázódásnál maradsz, akkor nála lehet piros pont vagy egy jó érzés, hogy nem akarod a tegezést rákényszeríteni, mint majdnem mindenki ezt teszi vele.
Szerintem nem zavar be a kettő, mert az FB-n mindenki tudja, hogy ki a célcsoport, én a honlapomon mindenképp szeretném megtisztelni a leendő partneremet, az IKEA-t sem nagyon szerettük amikor elkezdett minket tegezni, bár azóta nagyot változott a világ! A legutóbb én olyan hirlevelet küldtem amiben népszerűsitettem az üzleti FB oldalamat, hogy “…kövessen minket, legyen a barátunk,…” ahogy oda átment, már akár tegezhetem is, hiszen a barátom és tudja hol jár. Más a helyzet egy üzleti klubon belül, akár nálatok, ahol sokkal folyamatosabb kommunikációt kiván a célcsoport és a téma. Nálam ez szintén termék és célcsoportfüggő.
Egyébként én úgy érzem, hogy a magázódás még sok évtizedig megmarad. Egyszerűen van igény rá. Van amikor én is örülök annak, hogy magázódnak a hozzám beszélők. Mert úgy érzem, hogy tiszteletben tartják azt, hogy nem akarok minden esetben közvetlenséget, amit a tegeződéssel jár. De lehet hogy azért, mert túlságosan a tegeződéshez szoktam és jó lenne a másik stílust is jobban megtapasztalni.:-)
Nem tudom, hogy milyen volt 50 évvel ezelőtt. De mintha akkor nagyon a magázódás lett a divat és a tegeződés csak akkor, ha valakivel közvetlen kapcsolatba szerettünk kerülni. Én nem tapasztaltam meg az akkori világot, de lehet, hogy sokan tudnátok élményeket mesélni a tegeződéssel és magázódással kapcsolatban.
Üdvözletem!
Ötven évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt a tisztelet. Maximálisan igazat adok Jánosnak, sok esetben udvariasabb, tisztelet tudóbb a magázódás. Nekem a mobilszolgáltatók stílusa is furcsa. Az automata tegez, az ügyfélszolgálatos udvariasan magáz. Ez a véleményem a közösségi médiáról is. Igaz már megszoktam, és én is a tegező stílust használom, viszont szívesen visszatérek a magázásra bármikor.
Jó kérdés!
Végigpróbáltam olvasni, de azt hiszem magázódom, mindenhol.
Talán azért mert engem zavar ez a sok tegeződés, hogy boldog-boldogtalan, első megszólalástól már haverkodna.
Tegeződni az FB-én olyanokkal szoktam, akikkel már 4-5 hozzászólást váltottam, de vevővel nem.
(érdekes, de a twitteren viszont valahogy jobban elnézem a tegeződést, igaz ott csak becenevek vannak, azok mögé bárki bújhat.)
Mikor írod meg a véleményed, a jövő héten?
Mert akkor addig ezen fogok rágódni.. :)
Kedves Mariann!
(Mivel hozzászólásodból arra következtetek, hogy tőlünk ezt elfogadod, engedd meg, hogy személy szerint Veled is tegeződjek.)
Örülök, hogy hozzászóltál és bemutattad, hogy azért mégsem annyira természetes mindenkinek a tegeződés. Viszont a tegeződés nem jelent feltétlenül tiszteletlenséget, haverkodást. Csak átlépünk egy kommunikációs formaságot, ami amúgy sok esetben akadályokat gördítene a kommunikációba.
Ha van kedved, olvasd el csak a viccet ebből a bejegyzésből:
https://www.online-marketing-akademia.hu/blog/2010/04/tegezes-vagy-magazas/
Nem kell jövő hétig várni, előbb meg fogom írni, hogy szerintem mi a jó megoldás az eredeti kérdésre.
Kedves Márton!
Lelkes olvasód vagyok, sokat tanultam az írásaidból… Egy webáruházat működtetek 3 hónapja, mindenféle “előképzettség” nélkül. A döntéseim egyrészt ösztönszerűek, másrészt a mások közkinccsé tett tudásának “lefordítása” az én tevékenységemre.
A weboldalamon a tegezést használom, kivéve az ÁSZF. Ez a kettősség szerintem nem zavaró. A Facebookon és a hírlevelekben is tegeződve kommunikálok.
Kedves Andrea!
Első blikkre nekem tetszik a szöveged stílusa a honlapodon!
Szerintem az ÁSZF is lehetne tegezős akkor már. Az ilyen “apróbetűs” meg “jogi” szövegektől amúgy is idegenkednek az emberek. Miért ne lehetne ezt is kicsit közvetlenebbre venni?
Lehetne… Amiért mégis “jogi” lett az ÁSZF – előszörre furcsának tűnhet az érvelésem, de nem a vásárlónak, hanem a hatóságnak íródott. (Szerintem nincs ember, aki azt elolvasná. Jó esetben is csak átfutja.) Nekem megnyugtató, egyfajta védettséget ad, ha nincs olyan kérdéskör (pl. garancia), ami kifogásolható lenne bármely szerv részéről. Az igazság az, hogy bárhogy is agyaltam, nem sikerült volna ugyanezt közvetlenebb stílusban megírnom. Amit viszont megtettem: ugyanezeket az információkat kapja a felhasználó tegeződő stílusban, köznyelvre lefordítva, rövidre szabva a vásárlási információk alatt, menüpontokba rendezve. Szóval: a tartalom ugyanaz. Lehet, hogy teljesen rossz gondolat volt?
Az ASzF esetében talán nem kellene szinkronizálnod.
Ugyanis, ha vitás kérdés adódik a jogi szerv előtt (közjegyző, végrehajtó, bíró), ott a szavaknak, érts alatta a -fogalmaknak- csak egyetlen jelentése lehet, az amit a vonatkozó jogszabály, rendelet, törvény stb. a bevezető vagy záró részében, a fogalom meghatározásban definiált.
Ez egy kogens szabály.
Azt szinkronizálni, közvetlenebbre venni az említtek miatt a saját érdekedben TILOS!
Ezt azért gondold át még egyszer Andrea :-).
Köszönöm hozzászólásodat! Megértettem az általad leírtakat. Mindemellett továbbra is úgy érzem, hogy a jelenlegi ÁSzF semmiben nem mond ellent a honlap más részein a felhasználó felé közvetítettekkel. A kérdésem továbbra is az – ha nem lehetséges, sőt tilos a szinkronizálás – mi a megoldás? Megtisztelnél azzal, ha megnéznéd a webáruházat, és elmondanád, hogy mely pontok lehetnek vitásak. Csak az ÁSzF nyelvezetét kellene használni, vagy az ÁSzF legyen közvetlen?..
Előre is köszönöm:-).
Megnéztem, én nem találtam ÁSzF doksit a weboldaladon.
Ettől függetlenül amire hivatkoztam korábban, egy fontos dolog.
A másik, hogy létezik egy alkotmánybírósági álláspont is, miszerint a törvényeket, , törvényerejű rendeleteket, rendeleteket nem lehet magyarázni neked se és a hatóságoknak sem (ha a hatóság pl. azt teszi, megsérti a jogkövető magatartást és perelhető.
Képzeld csak le, ha ez nem így volna és a több ezer ilyen-olyan “kiskirályi ” hivatal elkezdené magyarázni, magyarázgatni, vissza-kéne menni a sötét középkorba a pallós-jogig (haha)…
Ha ezt veszem alapul és megpróbálom “szinkronizálni a laikus felé”, az sérti az AB álláspontját, mert biztos, hogy nem “sikerül”. Az még egy tanult jogásznak sem sikerülhet, mert a jogalkotó és fogalmi köre “egyedi és testre-szabott”.
Ha valamire hivatkozol, onnan vedd át azt a cikkejt, bekezdést és alá tedd oda a linket, hogy hol érhető el az eredeti szöveg és szöveg környezete.
Én így járok el minden ilyen hasonló esetben.
A jog “az különleges” állatfajta…
Szia-szia Andi…
u.i.:
Ha nem, mint ÁSzF, hanem Gyík formájában kérdez-felelek leírod, hogy mikor mi a teendő, de utalsz az ÁSzF megfelelő pontjára egy linkkel, úgy gondolom nem sértettél semmit és a vevőidnek is adtál valamit…
A multik is ezt teszik.
Köszönöm a segítséget!! Holtig tanulok én is:-))
Az ÁSzF itt van:
http://www.tarkapakk.hu/index/.....feltetelek
illetve hivatkozásként itt is:
http://www.tarkapakk.hu/index/content/regisztracio
+ a regisztrációs levélből is letölthető.
További szép napot kívánva üdvözöl, Andi
Értelek, valóban nem hiszem, hogy ezt sokan végigolvassák (a hatóság embereink kívül)… :-) Lehet, hogy ők meg jobban szeretik a magázódást.
:) Kedves Márton!
Igen, persze, tegeződjünk. :)
Mire megebédeltem, addigra rájöttem, hogy valószínűleg magánéleti okok miatt van gondom a dologgal.
Fiatalos az arcom, nagyon vékony vagyok; sem a korom, sem a 2 gyerekem nem látszik meg rajtam.
…. és persze ez zavar, a hétköznapokban.
Öntudatlanul bár, de valószínűleg emiatt ragaszkodom annyira a magázódáshoz.
Köszönöm, a bejegyzés nélkül el sem gondolkodtam volna az okokon.
De ma és itt és most és Tőled, általad tényleg tanultam valami fontosat!
:)
Életem során többnyire olyan társaságokban voltam, ahol a tegeződés alap, nem számított, ki honnan jött, ki mennyi idős, ki mit csinál. Pl. az autósportban is ez működik, a makettezés világában is, pedig aztán mindkét helyen a gyerektől az öregemberekig, fiúk és lányok, szóval mindenki megtalálható. És érdekes, ez a tegeződés nem váltott ki senkiből rossz érzést, hiszen egy hobbiról van szó, egy közös érdeklődésről, amihez hozzá tartozik az, hogy nem kezdünk el kategorizálni, hogy Ő mondjuk 7 évvel idősebb, még tegezhetem, de a 8 évvel idősebb már néni-bácsi… És egy ilyen tegeződés aztán, ha visszakerül az ember a “normális” világba, jön ezzel együtt, de csak azokkal, akik ott is megjelentek, akikkel közvetlenebb módon kommunikáltunk.
Szóval én azt mondom, ha egy cég a közösségi oldalon megjelenik és tegező stílusban ír, azt már csak a közeg miatt is, egy normális ember nem veszi sértésnek, és ehhez tartozik az is, hogy egy normálisan gondolkodó embert nem zavar, ha a honlapon pedig komolyabb hangvételben, magázódva történik valami, hiszen ott az ismeretlenek is láthatnak és olvashatnak, vagyis nem rossz a kettősség.
Persze fontos még hozzá tenni, hogy a cég tevékenységi körétől is függ, miként szólítja meg a számítógép előtt ülőket, mert durva példa, de egy temetkezési vállalkozó bizony ne tegeződjön, egy fiataloknak divatcikket gyártó cég pedig ne próbáljon magázódni, mert nem jönne be.
De az eredeti kérdésre visszatérve, ha az honlapomon magázódnék (én nem teszem, az elején leírtak miatt) akkor a közösségi oldalon a közösségi oldal hangulatának, stílusának megfelelően inkább választanám a tegeződést, hiszen előnytelen lenne egy erőltetett magázódás és küzdelem azért, ami úgysem működne.
Nem érzek ebben olyan nagy dilemmát, hogy ne lehetne kezelni, aki pedig “megsértődik” vagy akinek nem esik jól ez, az maradjon a honlapnál és onnan magázódva kap információkat. V
Mondok jobbat: mindent csatorrnádat szépen tegeződve össze szinkronizálsz.
Weben az ügyféllel is tegeződve kommunikálsz, majd bejön az üzletbe. Látod, hogy jóval idősebb nálad (60+). Köszön és hivatkozik a weben megbeszéltekre. … Letegezed??? És ha nő, akkor is???
Úgy gondolom, hogy tegezve is lehet tisztelni a másik embert.
Nem a megszólításon múlik a beszélgetés kimenetele.
Senkit sem szeretnék megsérteni, de aki csak magázódást visel el, az eleve aroganciát tükröz magáról.
Viszont vannak helyzetek, mikor egy és ugyanazzal a személlyel egyszer magázódunk, majd egy bizalmas helyzetben tegeződünk.
A közösségi oldalakon viszont a cég nagysága és milyensége határozza meg a stílust.
Egy komoly nagy cég, ha magázódik, akkor mindenhol magázó stílusban tegye.
Egy kis cég pedig választhat. A saját oldalán magázódhat, míg a közösségi oldalakon (mivel itt több rétegű a közönség) tegeződhet.
Tehát a megszólítás tisztelet és helyzet kérdése. Ezért nagyon nehéz bármiféle uniformist ráhúzni. Mindenkinek saját magának kell megtalálni a legmegfelelőbb variációt.
Akit nagyon zavar, hogy tegezed, az úgy is szóvá teszi pl nem őriztünk együtt libát!, meg ilyenekkel. Nagyon kis százalék, de azért vannak. Szerintem csak ezekkel az embereknek kell elmagyarázni, hogy fogadja el, hogy itt és itt tegeződök, de ha személyesen csak vele kommunikálok, akkor magázni fogom. Ha pedig valaki eddig magázódott a weboldalán, az kommunikálja, hogy a facebookon ezért és ezért áttér a tegeződésre, ha ez elviselhetetlenül zavarja, akkor maradjon a weboldal és a magázódó hírlevelem mellett!
Cikis az is mikor tegeződve írsz, aztán magázódva kapod a választ. ( nincs benne utalás, hogy zavarná a tegezés) Ilyenkor váltasz vagy te továbbra is magázódva írsz?
Nóra ilyen esetben szerintem magázódva is illik visszaválaszolni. (Talán ez egy finom utalás.) Van, aki magázódva ír az ügyfélszolgálatunknak, ilyenkor nálunk az a szabály, hogy őt magázni kell a válaszban.
Egyetértek, Márton.
Általában a megkereső ügyfelekkel tegeződünk Skype-on honlapon, levélben, az fb-n. Amikor személyessé válik a dolog, azaz találkozunk és tovább beszéljük a m2-ket, külső-belső enteriőrt, árat, határidőt, szinte mindenki kortól és nemtől függetlenül magázva érkezik.
Ezen sokszor “vidulok”.
Valóban az hogy tegeződsz vagy magázódsz > a stíluson múlik minden.
Az angol vagy amerikai angol is tesz különbséget. Ha miszterezek, gyakorlatilag kicsit “magyarítva” magázódok, a mondandóban nincs vagy kevés a szleng, kicsit kimértebb, távolság tartóbb vagyok.
Egészen másként értékelődik, ha becézett a névszólítás.
azt gondolom a cég profiljától függ, tegeződhet e a fb oldalán. alapvetően persze a tegeződés látszik célszerűnek a fb jellege miatt, de nem kell hozzá mindenképp ragaszkodni.
dolgoztam olyan nagy multi cégnél, ahol az ügyfeleket önöztük, cégen belül mindenki tegeződött, még a vezérigazgatóval is. elsőre szokatlan volt a vezér tegezése, de megszoktam. később néha erőltetettnek tűnt bizonyos emberekkel.
a felvetésem: mérjük ki a fb oldal látogatottságán, vagy a funkciójának hatékonyságán, hogy tegeződjünk e vagy magázódjunk!
OMA-t végzettek ugye mindent tudnak mérni :-)
másik javaslatom: ha nagyon nem merjük magunk eldönteni, kérdezzük meg a látogatót, melyiket szeretné (poll eszközzel)!
A szavazósdi jó ötlet. De hogy kéred meg, hogy szavazzon? Tegezve vagy magázva? (hogy ne befolyásold az eredményeket) :-) Vagy addig nem szólítod meg az olvasót?
“Szeretnénk megoldani egy kérdéses problémát, minden ügyfelünk véleményére kíváncsiak vagyunk:
1. Önnel ezentúl is magázódjunk?
2. Téged tegezhetünk?” – valami ilyesmivel áthidalható szerintem :)
A témához kapcsolódva nekem az a problémám, hogy a weblapomon tegeződök. De az első személyes telefon beszélgetésnél gondban vagyok. Tegeződni, vagy magázódni? Automatikusan a magázódásra áll rá a szám…
“Üdvözlöm. XY vagyok, innen és innen és ezért hívom. Tegeződhetünk a továbbiakban (vagy inkább maradjunk a magázódásnál)? ” – Ha ő hív, akkor pedig az első adandó alkalommal, amikor válaszolsz… 10-ből 9,9-en azt mondják, hogy persze. Ezek után már csak rajtad a világ szeme, hogy megmutasd és bebizonyítsd, hogy tegeződve is lehet tökéletesen kommunikálni (ez azoknál érdekes, akik csak hirtelen a meglepődés miatt mondtak igent :)).
Ezzel kicsit baj van.
Ebben az esetben, -persze ügyfélszám függő,- külön listát kellene vezetni, hogy tegezhető, ki nem, ki mondta rá, hogy persze. Igen kínos , ha összekevered, de ez benne van így…
Az a kedvencem, amikor mindenféle online felületen, fb-n, hírlevélben tegeződik egy cég, aztán amikor mondjuk egy tegező mailre írok egy kérdést, megrendelést, választ, a visszaigazoló/válasz mailben már magázódnak.
Annyira ambivalens kommunikációnak érzem ezt, hogy pont ma is felvetettem az egyik ilyen mailes kommunikáció során az ezt írónak, ő aztmondta hogy ismeretlenül nem tegeznek le senkit.
Ehhez képest az összes anyaguk tegeződő, és tényleg nem könnyű ezt megoldani.
Mi a rádióban is küzdünk ezzel, hogy a rádiós spotok tegezőek vagy magázóak legyenek, illetve a személyes kommunikáció hogyan nézzen ki ennek tükrében, eddig még nincs meg a megfelelő, tökéletes megoldás :)
Ez a való élet, valóban ez van. A honlap tegeződik én így írok, ha írok feléjük, és múlt-múltszázadi ridegséggel, kimértséggel válaszolnak,
teljesen mindegy , hogy az tárhelyszolgáltató, termék eladó vagy gyártó…
Úgy gondolom, hogy ez a sizofrén állapot még egy két félévtizedig meglesz.
Ha ez a kérdés 10 évvel ezelőtt kerül terítékre, szerintem válaszra sem méltatjuk az ügyet.
Ha 5 évvel, már kicsit “ragozzuk”
és ugye most már egész tűrhető a hozzáállásunk…
Alakul ez szépen…
alapvetően a fész, illetve a viv, mint közösségi oldalak, számomra egyet jelentenek a szórakozással, mindkettő egy virtuális játszótér. remélem ez a jelleg megmarad, miután teljesen elüzletesedik az egész. eme hozzáállás szerintem meg kell, hogy maradjon a kommunikációban is. ha én személy szerint jelölök szolgáltatót, gyártót, nem vaktában teszem azt, hanem, úgy mint ismerősök esetében is, rendelkezem némi háttér információval, ami nagyon fontos!!!
teljesen informális a kommunikáció, megengedett, valamilyen szinten elvárt a userek részéről a közvetlenség.
ha az emberek engem, mint fész oldalt keresnek meg, jelölnek meg, attól függetlenül, hogy hirdetés útján, vagy keresés útján talál meg, ha nem tetszik neki, hogy én ott üdvözlöm egy csapatban, és tegezem, akkor nem jelöl vissza, de ha már az elején nem veszem magamat véresen komolyan, akkor könnyebben azonosul, azonosulhat az a felhasználó is velem, aki kemény kalapos, és elvárja, hogy a hétköznapok folyamán magázzák.
a közösségi oldalunk nyugodtan lehet az a családtag, akit szíve szerint mindenki letagadna, mert fegyelmezetlen, szétszórt, van némi vaj a füle mögött, de mégis bárkit levesz a lábáról 2 perc alatt. ergo, ha a termékünk megengedi, akkor mehet a tegeződés.
Érdekes a kérdés időzítése, ugyan is 2 hónapja döntöttem a tegezés mellett. Felveszem az IKEA stílust. Ott sem hiányzik az idősebb korosztály, hiszen lehet kultúráltan tegeződni és nem válik az ember ezáltal tiszteletlenné, viszont személyesebbé.
Ami viszont biztos, hogy egy ilyen későbbi átállás az egy egy “bazi nagy szórakozás”…
Ez lett a divat, hogy sok szituációban tegeződve szólítanak meg a velem egykoruak, pedig van három unokám. Nekem szimpatikusabb a tegeződés, mert sokkal közvetlenebb a társalgás. Én minden esetben a tegeződést választom. A téma és a korosztály nem számít nálam. Úgy gondolom, hogy a nyítás és a zárás a weboldalt vagy F.B.-nál ,azt kell hogy sugalja, Ő a fontos számomra. Barátságos hangnemmel és a témával nem lehet senkit megsérteni, legfeljebb nem olvassa tovább, mert az nem neki szól.
Ne tegeződjünk és ne magazodjunk! Furcsának tűnik ez, de megoldhatjuk. Igaz kicsit több figyelmet érdemel ez a megfogalmazás. Ugye látjuk, hogy se tegeződés se magázodás nem volt eddig. :)
A szavazás esetén így is feltehetjük a kérdést: Melyik tetszik jobban? A magázodás vagy a tegeződés?
Mint látható, nem volt benne az ÖNNEK és a NEKED szó, ami nyilvánvalóvá tenné a stílust.
És még mindig nem derült ki, hogy melyik stílust választottam. De megállapítható, hogy picit közvetlenebb stílusban beszéltem. Erre utal a LÁTJUK szó és egy mosoly szmájli.:)
Tudom, ez kicsit erőltetett dolog, hiszen a tegeződést és a magázodást eltüntetni a beszédből nem valami könnyű. De valamilyen szinten megéri, hogy egyszerre kell a magázodást és a tegeződést használni. Mert így egyik mellett se állunk és nem okozhat akkora zavart az emberekben.
Többes számban is érezhető még a magázodás és a tegeződés. A LÁTJUK helyett mondhatjuk azt, hogy A TÁRSASÁS LÁTJA. De szerintem itt már nem érezhető ez a forma annyira. És ha még ezt is eltüntetjük ügyesen fogalmazva, akkor aztán igazán tökéletes munkát végeztünk.:)
Remélem elég követhető voltam. Próbáltam úgy írni, hogy se a magázodás, se a tegeződés ne legyen annyira érezhető.
János ezzel vigyázz, a “királyi többes” alkalmazásával (a megszólítás kerülésével) kevésbé lesz személyes a szövegünk és könnyen ezt érezheti az olvasó, hogy nem neki szól. Az életben is olyan bénán hangzik, amikor nem tudjuk eldönteni, hogy akivel beszélünk tegezzük vagy magázzuk és egyszerűen kerüljük a megszólítást…
Az üzleti életben magázódnak. A kapcsolat felvétele idején mindenképp. A honlapomon én is magázom az olvasót, a hírleveleimben is, de a FB-on nem érzem idegennek a tegeződést.
Ezen a kérdésen én is gondolkodtam, amikor elindítottam az oldalam. Arra jutottam,, hogy az ingatlaneladás és hitel olyan komoly dolog az emberek számára illetve olyan heterogén a potenciális ügyfélkör, hogy egyértelmű a magázás. És amikor megcsinálom a FB-oldalam, akkor is magázódni fogok,ugyanezen okokból.
Elvégre én ott cégként vagyok jelen és nem a barátaimmal, hanem a potenciális ügyfeleimmel kommunikálok.
Személyesen természetesen szoktam tegeződni az ügyfelemmel, de ott is magázásból indítok.
Azzal viszont egyetértek, hogy vannak olyan célcsoportok, iparágak, ahol nem jól műkődne a magázódás.
Így van, ilyen is lehetséges, hogy a Facebookon magázódunk! Fő a következetesség!
Sziasztok!
Én megszavaztatnám a FB közösségemmel, hogy a tegező vagy magázó forma tetszene-e nekik jobban. :)
Mivel FB ismerősökről van szó, a tegeződés nyerne szerintem…
Az IKEA tegeződik ugye, de amikor chateltem velük a honlapjukon, vagy az ügyfélszolgálaton ügyintéztem, magázódtak. De még a pénztárnál is gyakran Jó napot / Viszontlátásra… pedig csak 28 vagyok.
Ígértük a mi véleményünket. Egy Facebook jegyzet formájában írtuk meg. Itt olvasható:
http://www.facebook.com/note.p.....7894413284
A tegeződés nem tartozik a könnyű fajsúlyú kérdésekhez. Jóllehet FACEBOOK-on IWIW-en és a fórunban szívesen tegeződöm,mert ledönt egy merev falat. DE. Szerintem az üzlet az más, amelyre vonatkozóan, itt, most, nem fejtem ki a véleményem.
Arra azonban rátérek, a személyes beszélgetésnél, mért olyan nehézkes, kaotikus és sokszor kellemetlen a tegeződés (legalábbis az én meglátásom szerint). Vegyük példának a franciákat és az angolokat, ahol tegező módban beszélnek egymással az emberek, mert nincs magázódó megszólitás, és ennek ellenére mégsem tegezik a szomszédot, az eladót, a polgármestert, stb. Ha úgy szólitja meg a szomszédját, hogy Alean, akkor tegezi, ha úgy szólitja meg,hogy Mösziö Delon, akkor magázza. Az angoloknál is így működik. (Mösziö Delom nézd meg ez a képet).
A Franciaországban született sógornőm, így szólt az öcsémhez: — Képzeld János, mösziö Kerekes korházban van. Tehát egyes szám harmadik személyében is magázódnak. Egyes szám harmadik személyében a magyar is magázodhat. Ha az modod, hogy várom Gyulát vacsorára; tegezed. Ám, ha azt mondod, várom Kovácsot (régen Kovács urat) vacsorára, akkor magázod. Ezt a nyelvészek könyvében olvastam, még akkor, amikor a mösziö téma felmerült bennem.
Sajnos Magyarországon nem alakult ki olyan nyelvtani elmélet, ami megoldhatná a tegeződés problémáját.
Sziasztok,
mi a honlapon és a hírlevélben magázódunk. A FB nyitó oldalunk egy üdvözlőlap, tudnivalókkal és gyakori kérdésekkel. Ezen kívül itt felhívjuk rá a figyelmet, hogy a belső oldalakon tegező stílust használunk.
Cégünk indulásakor, a honlap készítésekor nem volt könnyű döntés, hogy melyiket a tegeződést vagy a magázódást válasszuk. A magázódást szerettük volna, de ami megtorpedózta, hogy szeretnénk aktívan használni a közösségi oldalakat. Tud valaki magázódva kommunikáló Facebook oldalt vagy Twittert mutatni? Kíváncsi lennék rá, még soha nem láttam.
A döntés megvan, tegeződünk, de nem teljes a nyugalmam ezzel a választással. Fura pl.. egy komoly céget tegeződve megkeresni. Pedig úgy kell, hiszen ha meggyőző vagyok és érdeklődve felkeresi az oldalam ott tegezés várja. Hm a magyar nyelv csapdája. Mennyivel egyszerűbb angolul…..
Azokat a javaslatokat pedig, hogy írjunk magázódva és tegeződve is (nem váltogatva hanem következetesen használva mindkettőt) kivitelezhetetlen, még időmilliomosoknak is.
Olvasva a hozzászólásokat, nem állhatom meg, hogy el ne mondjam az én verziómat! Egész eddigi életemben nehezen bocsátkoztam tegeződésbe az új ismerősökkel. A munkahelyen könnyebb volt a dolog, (hasonló érdeklődési kör, hasonló munkakör,- szakmabeliség,) az idősebbek gyakran felajánlották a tegeződést, ekkor ripsz-ropsz megtörtént, és a továbbiakban semmi probléma. Történt egy váltás betegség miatt, ipari környezetből az egészségügybe mentem. Műszaki osztályon dolgoztam, ott minden simán ment, egymással tegeződve kommunikáltunk. Más osztályok dolgozóival már nehézségekkel kellett szembenézni, a tegeződés- magázódás tekintetében. A gyógyító részlegeken igen vegyes volt a felállás,(-doktornők, doktorok, asszisztensek, nővérek, ápolók, technikai személyzet) ennélfogva a megszólítás, tegezve-magázva, problémát jelentett. Egy példa erre…volt néhány doktor, aki simán letegezett, mások felajánlották, hogy tegeződjünk. Ez részemről már nem ment, egyik-másik 10-15 évvel idősebb volt, őket már megillette a főorvos Úr megszólítás. A hasonló korúakkal is nehéz volt, mert nem voltunk olyan személyes kapcsolatban, barátságban, ami ezt megkönnyítette volna. Így aztán közel 34 évi munka után, úgy mentem el nyugdíjba az egészségügyből, hogy a kölcsönös tiszteletadás jeléül legtöbbjükkel magázódom a mai napig. Nyugdíjba vonulásom után, feleségemmel együtt beléptünk egy nyugdíjasklubba. Ott általános szokás a tegeződés, életkortól függetlenül. Együtt járunk különböző nyugdíjas rendezvényekre, öszejövetelekre, és teljesen természetesnek vesszük a tegeződést az ország más régióiban élő, különböző korú, végzettségű, státuszú időseivel, és igazi örömöt jelent a kommunikáció bármely módja, mert senki nem csinál ügyet belőle. Veszem tehát a bátorságot, és ezen a közösségi oldalon áttérek a tegeződésre, előre is bocsánatot kérve azoktól, akiket ez bánt, és estleg nem olvassák e hozzászólást!
Tudjuk, hogy az üzlet sikeressége miatt nagyon fontos, hogyan bánnunk és kommunikálunk a másikkal. Ezen dől el a siker. A magázódás/tegeződés megválasztása nem játszik ilyen nagy szerepet ebben, mint ahogy sokan gondolják. Persze a rossz megválasztási forma felérhet valami olyasmivel, mint az orrbányászat. Mégis lehet érezni, hogyha a másik feszült.
Internetes közegben meg azt kell választani, amit a többség elfogad, a többi meg majd ráér szólni, hogy a másik legyen.
Tisztelt társak!
Igaz, én most vagyok it először, de engedjétek meg, hogy pár szóban kifejtsem véleményemet.
A szóban forgó közösségi oldalakon, minden további nélkül természetes a tegező viszony. Ha másokkal társalogtok, és itt magunk között is senkiben nem merül föl a kérdés, hogy tegeződjön-e, ez ma már természetes.
Ha üzletről van szó, akkor már problémát okoz egy üzletileg hibás nézet miatt.
Ha én bármilyen üzleti tevékenységbe fogok, akkor nem külömböző cél személyeknek, vagy korosztályoknak indítom el a vállalkozásomat, hanem a vásárlónak, vagy ha szolgáltatásról van szó, akkor a szolgáltatást igénybevevőnek.
Hatalmas hiba, külön csoportokra osztani az esetlleges potenciális ügyfelet.
Ne én akarjam eldönteni, hogy csak időseknek, vagy csak fiataloknak, vagy csak magán embereknek esetleg csak közületeknek szól a vállalkozásom, mert akkor több mint valószinű, hogy nem igazán fog működni, és rövid idő alatt le is húzhatom a rolót. A legnagyobb hiba, hogy célcsoportokban gondolkodunk.
Csak egy célcsoport van, mindenki, vagyis ti valamennyien, akik éltek.
Az angolban csak tegező viszony van minden téren. És ez olyan dolog, hogy egész
nyugodtan minden féle demót, és reklámot elkészíthetünk, és nyílvánossá tehetünk. Akinek az adott reklám fölkeltette az érdeklődését, és estleg szüksége is van az abban szereplő szolgáltatásra vagy termékre , be fog menni akármelyik korosztályhoz, vagy társasághoz esetleg közülethez tartozik is.
köszönöm, hogy meghallgattatok
“az angolban csak tegező viszony van” :) ez csupán nézőpont kérdése. Nevezhetjük kizárólag magázó viszonynak is.
faék egyszerű a dolog, az interneten tegeződünk. ez a netikett 30 éve vagy még régebben. a boomereknek, akik ezen megsértődnek, udvariasan el lehet magyarázni, hogy helló, ez itt az internet, itt ez a szokás.