Kellett egy hét, hogy magunkhoz térjünk a legutóbbi blogbejegyzésünk után. A közel 170 hozzászólást kiváltó téma, bevalljuk: eléggé felbolygatta a spamről kialakult nézeteinket. Úgy érezzük, hogy mi akik gyökeresen ellenezzük, azt hogy valaki kéretlen üzenetekkel reklámozza magát, kisebbségbe szorultunk. A kommentek zöme, ugyanis arról szól, hogy
- “a kéretlen üzenettel is lehet törvény szerint hirdetni magunkat”,
- “nem zavar a spam”,
- “a mai kisvállalkozóknak nincs igazán lehetőségük más – költséghatékony – hirdetésre”,
- “a cégeknek küldött levél nem spam”,
- “a törvényeket nem csak olvasni, értelmezni is szükséges…”,
- “én sem dobom ki azonnal a magyar cégek ajánlatait – mert ugye céges címre jönnek, így legálisak”,
- “nem tudom, miért haragszanak a reklámajánlatokra, oly sokan? Én, személy szerint, szeretem, és szívesen olvasom el…”,
- “számomra belefér a céges mailcímekre történő levél, ajánlat küldés hozzájárulás nélkül. Tekintsük rá úgy mint információ”.
Interjú az NMHH szóvivőjével
Buda Dóra - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivője
Habár kb. egy évvel ezelőtt írtunk egy bejegyzést a törvényekről, amelyek az internetes hirdetési tevékenységet szabályozzák, a sokat idézett legutóbbi bejegyzésünk kapcsán mégis időpontot kértünk és kaptunk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sajtóosztályától, mert szerettünk volna egy csomó félreértésre hiteles válaszokat továbbítani az OMA követőinek. Az interjú itt meghallgatható, de a következőkben röviden írásban is összefoglalom a lényeget.
Aki kérdez: Gombos Zsolt, az Online Marketing Akadémia alapítója, trénere
Aki válaszol: Buda Dóra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kommunikációs főosztályvezetője
[audio:1011_nmhh.mp3]
Az interjúban elhangzott legfontosabb gondolatok
Az alábbiakban összefoglalom és néhol a saját véleményemmel kiegészítem a fent meghallgatható 20 perces interjúban lévő legfontosabb részeket.
Kiknek küldhető előzetes engedély nélkül értékesítési célú e-mail?
Jogi személyeknek, jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknek (cégeknek, egyesületeknek, alapítványoknak, intézményeknek)
Nem vonatkozik a kéretlen levélre a szabályozás akkor ha:
- nem magyar a feladó ÉS
- nem magyar nyelvű a szöveg az e-mailben ÉS
- nem Magyarországon belülről küldik ÉS
- a kreatívok elkészítésében sem volt magyar szereplő ÉS
- nincs semmilyen magyar résztvevő az ügyletben.
Szabad-e e-mailes adatbázisokat eladni vagy vásárolni?
- Abban az esetben, ha az adatbázis NEM természetes személyek adatait tartalmazza, akkor igen. Nincs semmiféle korlátozás. Azonban, hogy ez a feltétel teljesül-e a vásárlónak kötelessége ellenőrizni, mert a bírság őt sújtja. A vásárlónak elvárható gondossággal kell eljárnia az ilyen listák megvételekor, és nem lehet arra hivatkozni, hogy nekem “pedig nekem azt mondták hogy ebben csak ‘céges’ e-mail címek vannak”. Szóval csak nagyon körültekintően, és óvatosan!
- Abban az esetben, ha az adatbázis természetes személyek adatait tartalmazza, csak akkor lehet vele kereskedni, ha ehhez a listán szereplő személyek kifejezetten hozzájárultak. Azaz: tudnak a listáról, ők kérték hogy rajta lehessenek egy ilyen listán, bármikor leiratkozhatnak a listáról és tisztában vannak vele, hogy ez a lista harmadik személy kezébe kerülhet. Tehát, csak olyan listát vásárolj amiről 100%-ban tudod, hogy megfelel a fenti elveknek. Mert ha hibázol, és nem olyan veszel akkor Te vagy a felelős.
- Saját megjegyzés: Ne vegyél semmilyen listát. Inkább építs magadnak egy előmelegített, saját listát, csak így lehetsz 100%-ban biztos abban hogy a személyes adatok legális környezetből származnak. Vagy esetleg ismersz olyan “listaárust” (adatbázisokkal kereskedő céget), aki pénz visszafizetési garanciát vállal az általa forgalmazott adatok hitelességéért és ezen felül még át is vállalja a büntetést? Ha ismersz ilyet feltétlenül írd meg kommentben!
Az interneten talált, weboldalakon fennlévő e-mail címekre küldhető-e engedély nélkül e-mailes ajánlat?
- Abban az esetben, ha egyértelműen látható hogy a talált e-mail cím hivatalosan a cég egészét hivatott képviselni akkor igen.
- Abban az esetben, ha a cég egészének egyetemleges képviselete nem egyértelmű, még akkor sem küldhető ilyen e-mail, ha az e-mail cím-ben a céges domain van, azaz ilyen formátumú: vezetéknév.keresztnév@cegnev.hu Ez ugyanis a legtöbb esetben terémszetes személy e-mail címe. Azaz a céges e-mail cím nem egyenlő a cég e-mail címével!
Mit tehetünk, ha kéretlen üzenetek sorozata önti el a postafiókunkat?
Amennyiben “a cég e-mail címét” öntik el az ajánlatok akkor SEMMIT! És itt van a spamelő cégek nagy lehetősége. (Sajnos.) OK, egy dolgot tehetünk, feljelentést tehetünk a rendőrségen, és fordulhatunk a bírósághoz, de valljuk be, ez nem egy túl életszerű szituáció.
Ha magánszemélyként kapunk sorozatosan kéretlen leveleket, akkor kétféle módon lehet az NMHH-hoz fordulni: az egyik a bejelentés, a másik a kérelem.
- Bejelentés: A bejelentés mindenféle hivatalos procedúra nélkül egy egyszerű e-mail megírásával indítható. Ennek azonban nem feltétlenül lesz kézzel fogható eredménye, ugyanis az NMHH nem köteles a bejelentést kivizsgálni. Ettől függetlenül az NMHH minden esetet megtekint, és amennyiben ugyanarra a cégre több bejelentés is érkezik, akkor kivizsgálják az ügyet. A lényeg tehát, hogy a bejelentés ingyenes, de nem biztos hogy lesz vizsgálat.
- Kérelem: A kérelem benyújtása kötelezi az NMHH-t a vizsgálatra, ennek azonban már van egy egyszeri 2200 Ft-os díja. Az elmarasztalás itt sem garantált, függ attól, hogy megalapozott-e a vád, és hogy sikerül-e megcsípni a kéretlen üzeneteket küldő céget. De a vizsgálat biztos, hogy elindul és záros határidőn belül (jellemzően pár héten belül) le is zárul.
A bejelentés és a kérelem folyamatát is online egy űrlapon lehet elindítani, de az “Eljárás kezdeményezés jellege” résznél ki kell választani a megfelelő opciót. Tehát a link: Spam-bejelentő űrlap A kitöltés után a továbblépéshez Ügyfélkapu jelszó szükséges.
Mi lehet az eljárás végkimenetele? Mi a büntetés?
A NMHH írásban elmarasztalhatja a vétkes felet és/vagy bírságot szabhat ki, ami egyszeri 50 ezer Ft és 500 ezer Ft közötti összeg lehet.
A szabályozás csak e-mailekre vonatkozik, vagy kiterjed Facebook-, Iwiw üzenetekre, Bluetooth reklámokra, Twitter direkt üzenetekre is?
Igen. Csak olyan felületekre NEM vonatkozik a szabályozás, ahol nyilvánosan vagyunk jelen, azaz Facebook-Twitter-Iwiw üzenőfal, ahol bárki láthatja az össze üzenetünket, illetve a nekünk szánt többi üzenetet is. De amennyiben a privát üzenetben “zaklatnak” bennünket, mint magánembert máris élhetünk a jogainkkal a fent említett formák valamelyikén.
Ki a felelős a törvénysértésért? Az, aki kiküldi a kéretlen levelet, vagy az akit hirdetnek benne? Mi van akkor ha ez a két cég nem ugyanaz?
Minden esetben egyetemleges a felelősség. Azaz mindenki felel aki részt vett a “projektben”. A hirdető, a küldő, sőt még akár a levél írója tervezője, grafikusa is. Ha a vizsgálat közben néhány résztvevő felszívódik (megszűnnek a cégek), akkor az viseli a felelősséget aki marad.
“Mitévő legyek?”
Én személy szerint bízom benne, hogy a múltkori bejegyzésünkhöz érkezett vélemények nem a teljes internetező (adott esetben e-mailező) társadalom nézeteit mutatják, hanem az OMA Blog olvasóinak egy szűk rétegét, akik ezt így gondolják. Maximális tiszteket nekik, és külön köszönet, hogy ezt a hosszú diskurzust itt az OMA Blogján folytatták le. Egy valamit mi is egészen biztosan tanultunk belőle. Nevesítve, azt hogy az eddigieknél sokkal erősebben és nagyobb hangsúllyal kell felhívnunk a fegyelmet arra , hogy miért NE használd marketing eszközként a kéretlen reklámüzeneteket. Még akkor se ha ez bizonyos keretek között legális módszer. (Lásd fentebb!)
Meg kell érteni: még ha a törvény bizonyos esetekben helyt is ad annak, hogy legálisan űzzük ezt a tevékenységet, nem szabad, hogy ez része legyen a stratégiánknak. Az ilyen jellegű értékesítés nem szabad, hogy része legyen a kulturált, hosszú távú online marketing stratégiának.
Ha tehát, egy pillanatra meg is inogtál (“jé a kéretlen levélküldés bizonyos keretek között mégiscsak legális???”), akkor se használd ezt az eszközt. Hidd el, ha a törvény lehetőséget is ad rá, a fogyasztók nem nézik jó szemmel. Egész más úgy értékesíteni valakinek, aki a kapcsolatot önmaga kezdeményezte, mert egész egyszerűen neki szüksége van a mi megoldásainkra, és nem Te szeretnéd rátukmálni a termékedet, bármi áron.
Szerinted?
Az interjút meghallgatva, és fentieket elolvasva, szerinted rendben van Magyarországon a spam-szabályozás? Elég komoly a visszatartó ereje?