Előre leszögezem, hogy nem vagyok ellensége a konferenciáknak és a különböző (össznépi) szakmai rendezvényeknek. Mi is veszünk részt ilyeneken, látogatóként is és az ősszel több rangos eseményre meghívást kaptunk előadóként. (Ezekről idejében hírt adunk majd mindig, főként a Facebook oldalunkon.)
Viszont…
A közeljövőben is nagyon sok, főleg KKV-knak szóló rendezvény várható, ezért kikívánkozott belőlem már ez a bejegyzés, hogy kicsit gondold végig miért is mész el egy konferenciára. Megfigyeltem, hogy a marketinges rendezvény látogatók néhány jól körülhatárolt csoportba sorolhatók. (A networking jelentőségét semmi esetre sem becsülném le, most a megszerzett tudás hasznosítása szerint elemzem a résztvevőket.)
Íme az én skatulyáim:
Alamuszi Nyuszi típus
(Talán belőle van a legtöbb az ilyen rendezvényeken.) A marketing szórakoztatóipar teljesen beszippantotta. Minden konferencián ott van, szorgosan jegyzetel, minden apró részlet érdekli őt. Nagyon megnyugtatja a tudat, hogy semmiből nem marad így ki. A hallottak után hazamegy, és mindent ugyanúgy csinál mint előtte.
Noha társaságban egy-egy jó helyen benyögött szakkifejezéssel nagy sikert arat és felnéznek rá a kollégái, barátai tájékozottsága miatt, folyamatosan a nagy lehetőségről áhítozik. De ez csak nem akar eljönni, ezért nem vág bele semmibe, a halogatás igazi nagymestere.
Tanulság 1: Mozi és színház helyett van, aki konferenciákra jár kikapcsolódni!
Tanulság 2: Tudásod akkor ér valamit, ha használod! (Csehov után szabadon)
Mekk Elek típus
Ő az, aki időnként elmegy egy-egy jónak ígérkező konferenciára és szinte folyamatosan a homlokát csapkodja a világmegváltó ötletektől, amit hall. Ott tudja meg, hogy ezt “aha-élménynek” hívják. A(z online) marketing alapokkal igencsak hadilábon áll, hiszen ezt megtanulni neki nincs ideje, azért is megy el évente 2-3 ilyen rendezvényre, hogy az eszenciát megkapja.
A sok “aha élménytől” szinte transz állapotba kerül és hihetetlen elhivatottsággal áll neki az új ötletek megvalósításának. Idővel a sok megvalósított ötlet olyan egyveleget alkot a marketing mixében, ami mögött nincs átgondolt és összehangolt stratégia, mivel az alapok hiányoznak. Végül nem érti miért nem működik ez az egész, pedig a legjobb ötleteket megvalósította. Sajnos azért, amiért Mekk Eleknek sem sikerült először a háztetőt felépíteni, majd alá a házat.
Tanulság: Ne akarj helikoptert vezetni, ha még biciklizni sem tudsz!
Ravasz Öreg Róka típus
Jól megválogatja milyen rendezvényekre, konferenciákra megy el. Rájött, hogy az alapok ismerete nélkül minden mondatra azt hihetné, hogy ez volt a “2 millió forintos mondat”. De mint ő is tudja általában “csak 1 ilyen hangzik el 1 konferencián”…
Talán korábban volt már Alamuszi Nyuszi és/vagy Mekk Mester is, de a kezdeti sikertelenség után kemény munkával megszerezte a kellő tudást, hogy alapjaiból építsen fel egy működőképes marketinget. Azért jár konferenciákra, hogy 1-2 jó ötletet szerezzen és az amúgy is jól működő marketingjét a végletekig csiszolja.
Tanulság: Ha képben vagy az alapokkal, akkor tudsz koncentrálni az igazi finomságokra is!
Kihagytam volna valakit? Te melyikbe tartozol? :-)
Kiegészítés:
Annamária további két típussal egészítette ki a Facebook oldalunkon hozzászólás formájában. Íme:
Potyamanó
Jellemzően azért megy konferenciára, mert küldi a cége (és mert addig sem kell dolgozni), valójában semmi kedve hozzá, igazából csak a büfé érdekli, unja az egészet, talán azért mert már innen-onnan (a netről) tudja mi a dörgés, vagy mert gondolja úgyis kikerül a falak mögül az infó, ezért kár itt ülni, idővel úgyis mindenki megtudja, hiszen mire való az internet, nem igaz?!? Számára ez az aktív pénzkidobás kategória, dehát a főnök fizeti, úgyhogy nem mindegy?!?!? :)))
Oroszlán
Ő annyira lusta, hogy az új információért sem mozdul meg, és még véletlenül sem megy konferenciára. Talán azt mondja ott volt, de hát ki tudja valójában hol volt. Akkor vadászik, ha éhes, és akkor meg is szerzi, ami kielégíti az éhségét – ez esetben tudásszomját, de feleslegesen nem mozdulna meg a világért sem, inkább kivárja míg arra vándorol az áldozat (információ) és akkor lecsap rá. Ha már nagyon éhes, akkor indul csak meg körülnézni, hogy mi van enni, de ahhoz már nagyon éhesnek kell lennie. :)) Az ő marketingje szerinte amúgyis világbajnok, de hát ha arra megy néhány jó falat, azt azért nem hagyja ki.
Ez nagyon jó!!!!
Nagyon jó lett az anyag. Ezzel a sok programmal csak az a baj, hogy az ötletgazdák a résztvevők X jegyár = bevétel (többnyire 1 napra levetítve) képletben gondolkodnak. És, ez sokszor elvakíthatja az embert! Már most sok program kapcsán van átfedés. Ugyez volt a helyzet kb. 10 éve Angliában/Londonban is. Ott azután elkezdtek egymás torkának esni az emberek!
Így van, eléggé telítődik a piac konferenciákkal, a nagy fellángolás talán a végéhez közeledik. Mi is kíváncsian várjuk hogyan alakul majd ez az egész a következő években. Egyrészről szolgáltatói oldalról, másrészről résztvevői oldalról!
Így érdekes a dolog, ha az ember minkét oldalon érintett!
Sikerült lefedni a valóságot. :)
Nagyon jó cikk! :)
Érdemes lenne egy olyat is írni, ahol nem a megszerzett tudás szerint lennének csoportosítva a látogatók, hanem a látogatásuk célja szerint :)
Ádám
Hmmm, jó ötlet, ezen is gondolkodni fogunk! :-)
Én eddig mindig arról írtam, hogy miért nem éri meg eljárni konfokra azoknak akik a megvalósítást várják, de az ő profiljaikat még nem állítottam fel.
A tegnapi rendezvény meg szinte csak azoknak volt rentábilis akik minden cégnek szolgáltatnak, amúgy minden ilyen horizontális témájú rendezvény szétfolyik.
De ez egy másik összeesküvés elmélet, nem írom le.
Laci, szűk baráti körben vagyunk, ne rejtsd véka alá! Imádjuk az összeesküvés elméleteket! :-)
Nem írunk vallási csoportosulásokról, érdekkörökről, címlista értékesítésről, és horizontális kiállítások haszontalanságáról, még baráti körben sem :P
Tetszik, ugyan is az utat végig jártam és ma távolról nézem önmagam :) hah–hah.. !
Az egész bejegyzés nem tetszik!
De ez csak egy vicc volt :)! Ki az aki nevet?
Sziasztok!
Én ezzel a kategorizálással nem szívesen értek egyet.
Általános előadói vélemény ilyen konferenciákon, hogy a hallgatóság minimum 90%-a úgy sem tud mit kezdeni az átadott információkkal. Maximum lelkesednek egy-két napon keresztül, de utána úgyis úgy fogják folytatni a tevékenységüket, ahogy addig tették.
Ezen a véleményen szerintem az előadók elgondolkozhatnának. Vajon tényleg egy állatkert hallgatja a mondókájukat, vagy ők nem csinálnak valamit jól?
Konferenciák általános hibái:
– az előadók nem mérik fel a hallgatóságot, nem tudják, hogy kikhez beszélnek
– az előadásokon túl sok, egyszerre megemészthetetlen információ kerül átadásra
– kevés a hangsúly a gyakorlaton, nincs lépésről lépésre lebontott útmutató
– és legfőképp: az előadók nem kényszerítik (!!!) arra a hallgatóságot, hogy azok saját tapasztalatokat szerezzenek
Ha én hosszú távon előadásokból akarnék megélni, arra törekednék, hogy a nyulakból, kecskékből és rókákból predátorokat képezzek.
Szia Viktor!
Nagyon jók a felvetéseid! Egy-kettőre reagálnék is:
A konferenciára járó közönség egy része azért nem kezd semmit az információkkal, mert vagy lusta vagy halogat.
Írod, hogy “az előadók nem mérik fel a hallgatóságot”… Sok esetben tényleg így van. Viszont egy konferencián annyira vegyes a társaság, hogy nagyon nehéz belőni a szintet. Ha nagyon szájbarágós vagy, akkor unják. Ha nagyon magasröptű vagy akkor semmit nem tudnak kezdeni vele tényleg. (Ezért szokta több előadó más irányból megközelíteni: inkább nagyon poénosra veszi a figurát, vagy nagy körítést tesz mellé és az egész előadás lényegét össze lehetne foglalni 2 mondatban.)
Egy konferencia előadás ami a legtöbb esetben 30-45-60-90 perc, semmiképp nem tud a gyakorlatról szólni. Egy ilyen előadás maximum szemfelnyitásra elegendő. Vagy aki már értesült a témában, neki jelenthet egy kis update-et, néhány jó ötletet vagy megerősítést.
Nagyon izgalmas és hasznos előadásokat lehet tartani azoknak, akik már egy témában jártasak, és az újdonságokat, high tech dolgokat keresik!
Vagy el kell menni egy tréningre, szemináriumra, ahol el lehet részletesen mélyedni 1-1 témában (nem csak egy órában, hanem 4-8 órában).
Ezért is tartunk mi (többek között) 1 napos szemináriumokat, mert ennyi idő alatt 1 szűkebb téma átvehető gyakorlattal, lépésekkel, példákkal együtt. Ezért sem vágunk bele a “konferenciabizniszbe”, inkább a képzések kapnak nagy hangsúlyt Nálunk.
Igen Viktor, ez nagyon jó!
Egy konferenciának totálisan hiányzik az utókövetése, azaz, hogy megcsinálják-e a tanultakat. Valószínű ebben a businessben is zászlóra kellene tűzni a jobb konverzió elérését és nem csak elfogadni, hogy 90%-a úgy sem…
Jó a megközelítés, jók a kommentek.
Sajnos én úgy érzem ma már annyira felhígult a marketing “szakkör”, hogy nem lehet tudni ki az aki csak eladni akarja az előadását és ki az aki tanítani is akar. Volt egy pár marketinges akik jó úton indultak el 1-2 éve, de kinőttek a vadhajtások és ennek most sokan isszák a levét. Ész nélkül fizetett részvételi díjak, kamu előadók, semmitmondó információk amit sok helyről össze lehet szedni egy kis szorgalommal, odafigyeléssel.
Nem mondom, igen rafináltak a kérdések. Persze (mint zölfülű) szívesen elmennék, ha megtehetném, mert nekem minden újdonságnak számít, tanulni pedig nagyon szeretek. Hogy másodszor is elmennék-e? – az kizárólag az előadótól függne. Ugyanis akármilyen hasznos, tanulságos dolgot akarnának a fejembe verni, mert ugye ez a konferencia lényege, ha az előadó nem a beszéd mestere, negyed óra múlva, lecsukódik a szemem. Vajon, ez melyik kategóriába tartozik?
Remek, és még szórakoztató is, mindamellett tanulságos.
Jó a cikk, és a kommentek is.
Leginkább Dobi Péterrel értek egyet.
Nagyon felhígult mind a marketing szakember, mind a konferncia oldaláról.
És azzal is egyet étek, hogy rengeteg információt össze lehet szedni a netről, nem kell ahhoz pénzt áldozni.
Én konferenciár csak akkor megyek, ha tudom, mit keresek. Azaz valami témakörben már felvettem annyi ismeretet, hogy ami a konferencián elhangzik ne legyen teljesen idegen számomra. Így talán átlátom az adott téma rendszerét, kitisztul a kép. Akkor viszont már használhatóak azok az infók, amik elhangzanak. Persze ehhez tudni kell, melyik konferenciára érdemes elmenni.
A másik: Kiss Viktor bejegyzéséhez
“kevés a hangsúly a gyakorlaton, nincs lépésről lépésre lebontott útmutató”
Ezzel én is maximálisan egyetértek. És talán azért is írtad, hogy “megemészthetetlen információ kerül átadásra”.
Ez mindazért van, mert nem tudom kötni semmihez. Nem indul be az agyam, hogy az amiről szó van, azt az én vállalkozásomban hogyan is hasznosulna. A példákat és az útmutatókat én is hiányolom. És talán ezért is van az a 90%-os arány a z úgysem tesz semmi kategóriában.
Én is ott voltam tegnap, és láttalak is Benneteket! :-)
Nekem is sok vegyes érzelmem van a tegnapi nappal kapcsolatban. De nem csak az előadásokról szólt a nap, hanem az egyéni beszélgetésekről, és kapcsolat-építésről is. Talán a “nyuszik” nehezebben kezdeményeztek beszélgetést másokkal, de aki kezdeményező volt, azok sok emberrel megismerkedhetettek (bár nem mind célcsoport). A kisvállalkozók nagyon széles skálán mozogtak, az online világtól kezdve, a szerszám forgalmazókon keresztül, az MLM-ezőkig… Van, aki több hasonló területen dolgozó emberrel találkozott, van, aki kevesebbel… Hogy mennyi hasznom származott az egész napból, azt a mai nappal még nem tudom megmondani, talán egy hét múlva kiderül, “hogy az elvetett magok kikelnek-e”. Azt viszont sajnálom, hogy volt olyan előadás, amire már nem fértem be. Hogy megyek-e a következőre? Az eredmények tükrében fogom mérlegelni.
A kapcsolatépítés és ápolás jelentőségét nem firtatja a mostani bejegyzés, mert az vitathatatlan. Tehát nyusziként is a networking miatt érdemes lehet konferenciákra járni. Mindenképp jobb, mint otthon feküdni a TV előtt… :-)
üzleit klubnak tökéletes. De értelme egy nem szakmai kiállításnak semmi értelme.
Kérdezd meg a műanyag fröccsöntőt, hány megrendelése realizálódott pl egy weboldalkészítőhöz képest a véhákán
Magam részéről: általában tudom, hogy miért megyek. Főleg ha már ismertek számomra a rendezvény és előadói (mint tegnap).
Pl. szoktam ajánlani az általam ismert trénereket, szakértőket, vállalkozásokat (ld. OMA-fiúk:)) olyanoknak, akik még nem találkoztak velük. Csak úgy. Jó szívvel.
Az, hogy ki, mit és mikor valósít meg, az a résztvevő saját gondja kell legyen. Hiszen nem kiscsoportos foglalkozásra és nem iskolába mentünk.
Aki mentort, kézen fogva vezetést és a saját bizniszére akar tanácsot, annak is meg van a lehetősége a legtöbb helyen.
Szerintem.
Mert nem keverendő össze a konferencia, a workshop, a tréning stb.
Szia Anikó!
Így van, nem szabad összekeverni a műfaji sajátosságokat!!! És annak külön örülünk, ha nyugodt szívvel ajánlasz minket! :-)
Azt hiszem, én oroszlánná váltam nyusziból és mekk elekből :-)
oroszlánnak lenni viszont jó! csak az ember tudja, kire érdemes figyelni és kire nem. így csak akkor kezdek el tanulni, amikor szükségem van az adott tudásra, és nem tömöm mindenféle egyelőre felesleges dologgal az agyam és tudok dolgozni is :-) az eredmények pedig szépen látszanak is. :-)
Viki, csak egyet tudok érteni, no meg persze gratulálni az eddigi eredményeidhez is!
Még egy megjegyzésem hadd legyen azokhoz, akik a konferencia szervezőktől, előadóktól utókövetést várnak.
Azt még megértem, hogy az iskolarendszerben az emberek egy része a jegyekért és a vizsgákért tanul, ez mind egyeseknek a motiváció. De könyörgöm, felnőtt emberek vagyunk, az élet arról szól, hogy ki mire képes saját belső indíttatásból. Ne várjátok már el senkitől, hogy ott álljon nádpálcával mögöttetek és noszogasson, hogy “csináld, csináld…” Ha azt a belső hangot nem halljátok, akkor úgyis teljesen mindegy ki mit mond… A konferencián hallható infókat mindenki egyénileg kell, hogy hasznosítsa, szorgalmának és meggyőződésének megfelelően.
Ha felfogad bárki egy mentort, vagy coach-ot, esetleg eljön egy jobb tanfolyamra (mint pl. az OMA Live :-), akkor kap szelíd noszogatást, pl. házi feladat formájában. Van ott utókövetés, meg személyes mentoring is. De egy konferencián?
Egy konferencia eredményességét egyébként az mutatja legjobban szerintem, hogy hányan jönnek el ismét a következőre…
Az egy nagyon hasznos tanulság a kommentekből, véleményekből, hogy akkor ezek szerint nem is a tudás, információ, hanem igazából a noszogatás hiányzik sok embernek a sikerhez. Jól értem? :-)
Igazad van, a sikert nem lehet kinoszogatni senkiből. De már az iskolából is tudjuk, hogy az információ ömlesztése sem okoz önmagában a zajon kívül semmi mást. Lásd média… Lehetett volna sokkal hatékonyabban csatornázni azt az információt, ha mondjuk előzőleg tanulmányozták, elemezték, csoportosították, stb. volna a jelentkezők összetételét, ha lettek volna előzetes kérdőíves felmérések stb. Volt egy pár frankó előadás, egy kis látvány, oszt be a gyeplőt a lovak közé, nesztek, kezdjetek egymással valamit. Ha sokan leszólítják egymást, majdcsak kisül belőle valami. Persze, hogy kisül. Mondjuk a szemem… De ennél sokkal több is kisülhetne tudatosabb, előkészítettebb szervezéssel, sokkal interaktívabb eszközökkel, sokkal több ötlettel, a közönség iránti sokkal nagyobb alázattal. Persze, ehhez nem buta tömegnek kell tekinteni a közönséget. És miért lusta az, aki nem rest vidékről is felutazni? Semmilyen 21. századi eszközt nem alkalmaztak, szemben mondjuk egy 9000 résztvevős videokonferenciával, amin a múlt héten teljesen ingyen vehettem részt, és zseniális volt, iszonyúan jól előkészített, hatalmas lehetőség, nagyon gyakorlati, nagyon jól szekcionált, egyszerre négy élő műhelymunkán is részt vehettem, miközben előadást is hallottam, chateltem és közben öt konkurrens szolgáltató aznapra meghirdetett kedvezményei közül válogathattam.
Éva, ne értsd félre, amiről itt szó volt… És ne forgasd ki…
Senki nem tekinti buta tömegnek a közönséget.
Szerintem ezek bejárható lépések :) Épp most léptem át az egyik lábammal a ravasz rókához, (reszkessetek), de öreg még nem vagyok! :) A tegnapi konfot ki is hagytam.
Én több emberrel dolgoztam már a körülírt konferenciák után az üzleti elképzelésük megvalósításán.
Az általános tapasztalat: “Jaj, de jó! Jaj, de szép! Mindent akarok!” “Blogoljunk, Twitter-ezzünk, Facebook-ozzunk, küldjünk hírlevelet, kell nekem egy csali, meg persze egy CRM rendszer…! Ja, és persze az AdWords-ről se feledkezzünk meg!”
És akkor részemről jön az, hogy: Álljunk meg egy pillanatra!
Saját honlap, saját termék/szolgáltatás rendben van? Érdemes bárkit a honlapra irányítani, mielőtt ott minden színvonalasan helyére nincs téve? Hogy is lehetne legeredményesebben elérni a célközönséget? stb.
Ha marad az eredeti elképzelés (“Mindent akarok! Most és szinte ingyen, mert nem látom a várható hasznot!”), akkor annak csak egy vége lehet: a minden helyett csapongó DIY, és végeredményben csalódottság.
A lustaság mindenkiben ott van, ha azt nem győzi le egy megfelelő mértékű motiváció, hit és lelkesedés.
Noszogatni pedig szerintem pozitív értelemben is lehet.
Például: egy Adwords szemináriumhoz kapcsolódóan a résztvevők között hirdethetnétek “hirdetési szöveg író versenyt” kötelező részvétellel. Akire a csoportból a legtöbben szavaznak kap egy OMA-s pólót… Máris mindenki megírt legalább egy hirdetési szöveget. :)
Igen, akkor ugorjunk egy kicsit szélesebb problémakörre… Az autóvezetéshez egész komoly tanfolyamot és vizsgákat kell teljesíteni, de cégvezető bárki lehet, tele elvárásokkal…
A pólós ötlet nagyon tetszik ha megvalósítjuk, Viktor, Neked küldünk egyet ezért mindenképpen!
Köszi! :)
Mi konkrét feladatot adtunk a hallgatóságnak a Fókuszban a webáruházak konferencián.
Azt kértük, hogy aki szeretne részt venni az Ingyen Szállítás Napon, az jelentkezzen írásban az előadás végén. Majdnem 80%-os volt a “konverziónk”.
Így elmondhatjuk, hogy az előadás eredményes volt, hiszen a hallgatóság megértette, amiről beszéltünk és cselekedett is.
Persze az, hogy hosszú távon ki marad ugyanilyen lelkes az ötlettel kapcsolatban, az december 16-án fog kiderülni.
Mindenesetre valami hasonló kellene minden előadás végén: azonnali cselekvésre buzdítani a hallgatóságot.
Ákos
Szia Ákos!
Azért van különbség, ha az előadásoddal “csak” tudást osztasz meg vagy valamibe be szeretnéd vonni a közönséget vagy eladni szeretnél.
Minden esetre nagyon fontos a call-to-action!
Én kezdem úgy látni, hogy a marketing alapja a sikertörténetek és a call-to-action. Te ki tudod egészíteni vmvel (Márton vagy aki most ezt olvasod)?
:-D
Bálint, beugratós kérdés?
Ezt azért még jó sok mindennel ki lehet egészíteni természetesen!
Ja, most csak kiragadtam ezt a kettőt, próbálom magamban összegezni, hogy a sok fontos dolog (webnél maradva, keresőoptimalizálás, hirdetések, jó honlap, jó webshop, inbound linkek, e-DM, CRM, meg sok-sok analitika), ha megvan, akkor ezek közül mi lehet a legfontosabb, mivel lehet leghatékonyabban tuningolni.
Pl. egy bizonyos vitamin forgalmazónál szerintem a high turbót a kb. 3000 ezer pozitív visszajelzés adta. Én is a referenciákat nézem egy weboldal-készítőnél és a döntésemben az a legnagyobb.
Ti hogy vagytok ezzel?
Még most tanulom ezt, ezért köszönöm, hogy kedvesen felhívod a figyelmemet, van még mire odafigyelni, és kíváncsi vagyok.
Bálint
Arról is szóljunk, hogy milyenek ezek a “marketing konferenciák”. Egyetemi oktatóként rengetegen voltam már, de azt tapasztaltam, hogy a 70%-a kuka. Értelmetlen szócséplés vagy a szervezők önreklámja. Most ősszel is lesz egy pár ilyen…
Hát sajnos egyet kell értenem, és azt hiszem erre értette Péter, hogy eléggé felhígult ez a terület is.
Átolvastam a cikket és a hozzászólásokat. A véleményemet legjobban Kiss Viktor közelítette, de vannak kiegészítéseim:
Részt vettem néhány konferencián. Volt AHA (majdnem), meg személyes beszélgetések is. Minden esetben feliratkoztam a konferencián előadók hírleveleire. És szép csöndben figyeltem, hogyan fedi egymást az elmondott és a megvalósított.
Nem mondok neveket, de van néhány előadó, aki ma számomra a vicces kategóriába tartozik, bár ma még sikeres. Sikerét főleg annak köszönheti, hogy az emberek jó része nemcsak az írott, hanem a hallott szöveget sem értelmezi, pláne nem kapcsolja össze egy előadás tartalmát a későbbi valósággal. A következtetések levonása meg még annál is messzebb jár.
Tudom, ritka madár vagyok a szakkifejezések területén is. Még vizsgákon se voltam hajlandó azokat használni. Tanáraim kérdésére csak annyit tudtam válaszolni: ez nem Ámítástechnika. Cél az, hogy a hétköznapi emberek is értsék amit mondunk.
Ugyanígy a marketing területen. Használnak egy kifejezést sokan, sőt körömszakadtáig ragaszkodnak ahhoz, mondván: ezt ma így trendi használni!
Esküszöm, aki ezt a végtelenségig uniformizáló trendi szót kitalálta, úgy tudnám szájon kapni, hogy még a nevét is elfelejtse.
Eredmény: birkatrend alapján kialakuló honlap és értékesítési sablonok. Meghallasz egy új infót a témában, ha azonnal nem kezdesz vele valamit, már lemaradtál. Ha kezdesz, folyamatosan felesleges kiadásokat generálsz magadnak és sose érsz a módosítások végére.
Lehet, hogy az egyéni, a hozzád és tevékenységedhez illő stílus megjelenésben és stratégiában többre vezet? Lehet jó módszer a: “…legyél te is mindig megismerős!” ?
Egy biztos, ma is képzem magam. Nem konferencia jelleggel, de segítek másoknak önképzésükben. Viszont csak és kizárólag ellenőrzött, hiteles előadásokra megyek el. Ahol érzem: nem az a cél, hogy az előadó gazdagodjon, hanem a résztvevők is fontosak.
További szép napot: Nessie
Kedves Anikó!
Sok marketinges elhiteti, hogy az a módszer, amit ő kínál, az olyan új és egyedi és igazából semmi esélyed, ha nem használod. Erre sokan beugranak, elkezdik alkalmazni. Majd ha az a marketing guru már eleget kaszált a módszerével, kijön valami mással és megint elhiteti, hogy semmi ami eddig volt, ez a mostani a tuti biztos megoldás.
Szegény érintettek meg alig bírják követni és állandóan újítanak, közben 180 fokos fordulatokat téve és egy helyben toporognak.
Ahogy mondod, és én is jelentem: az alapok még ma is működnek!
Ahogy mondod, kedves Márton!
Amiben egyetérthetünk (szerintem mindannyian):Jó alapok. Jó stratégia. Jól szervezett, átgondolt működés, egyedi megjelenéssel kombinálva, hosszú távra tervezve.
Teszem hozzá, hogy sikerült egy ilyet látnom a héten. Élmény volt számomra.
Ez a fogkrémeknél is mindig így van meg a mobiloknál. :-) Az előző (hypertuti) az mind semmi, mert most….
Én már azon kezdek gondolkozni, hogy pl. az egész közösségi média mint üzleti láz egy nagy kalap BS: most úgy , gondolom, csak akkor van értelme, ha felkapják amit kampányol a cég, ha nem, csak trendizés.
A lényeg egy jól konvertáló weblap és webshop.
Én pl. a legtöbb facebook oldalt a cég oldaláról kiindulva nézem meg és kíváncsiságból, holott fordítva kellene lennie.
Email-t meg csípőből bespamezem és usubscribe-olom ha megvan az ebook.
hm….
Vélemény? Hozzáadni való?
Na majd csak figyelj holnap a Közösségi Média Szemináriumon, Zsolt fog neked mutatni érdekes dolgokat!
Szerintem a közösségi média hasznos, csak nem a céged kell építsd rajta, hanem magad. Ha hitelesnek tartanak, érdekli az embereket amit mondasz.
Ha nem, tök mindegy, mit kínálsz.
Az meg, hogy csípőből spamnek minősíted az e-mailt, szerintem nem korrekt módszer. Majd rájössz, ha a tieddel így bánnak.
Az, hogy leiratkozol meg a küldőt minősíti. Azt, hogy nem tud az e-bookon túl érdekeset, hasznosat kínálni. Feltéve, hogy elolvasod a folytatást. Mert ha nem, az téged minősít.
Én mint szolgáltató szeretném saját tapasztalatomat megosztani
mintegy 50 konferenciával a hátam mögött.Nagyon tetszik a bejegyzés
és mint kívülálló sokszor többet látok mint az emberek többsége
gondolná.Én nem csak egy témában látom a konferencia tagok érdekes viselkedését,hanem amit konferenciáknak neveznek bármely témában összességében látom az emberek viselkedését és érdeklődését
egy-egy rendezvény alkalmával.Az én véleményem szerint a legtöbben
nem is a tartalomért,hanem egy jól eltölthetö Wellness hétvégére vágynak
Legyen mit enni,inni,szórakozni utána jöhet egy kis kapcsolatépítés és társalgás.
Mint írtad “sok a jegyzetelő”ez így igaz,de,hogy a jegyzeteket felidézve,
a lényeget ki tudná abból emelni 5 perccel a tinta megszáradását követően,
az már nem igazán megy.A hasznosításról meg már ne is beszéljünk.
Az is nagyon igaz,hogy nem is igazán van mit kiemelni,mert sokszor
az előadók témájának lényegét tényleg össze lehet foglalni két mondatban
de még lehet,hogy sokat mondtam.
A vállalkozók tipusával kapcsolatban pedig csak annyit szeretnék írni,
hogy szerintem aki nem ért több mindehez,amit sokan “mekk mesternek”
neveznek az ne legyen vállalkozó se cégvezető mert az előbb utőbb
nem fog tudni helytállni.Lehet velem vitatkozni,de sajnos ezt a világot éljük.
Az fog szerintem életképes lenni és túlélni aki nem csak egy dologgal foglalkozik
egyszerre.Természetesen ennek vannak negatív következményei is
pl:a felületesség,de ezek az évek múlásával egyre kiegyensúlyozottabbá válnak,
és a végén be fog érni.Csak mindent az alapoktól kell kezdeni.
Sok kis alap,és a végén sok házikó épülhet fel ahol megvan a tetőnek is a maga helye.A agyunk nagyon picike százalékát használjuk,ezt mindenki tudja.
Kitartás mindendenkinek!
Szerintem a vállalkozás az egy külön szakma egy más állapot egy állatfajta
amit igazán jól csinálni csak kevesen tudnak,és még kevesebben értik is a lényegét.Ez nem abból tűnik ki,hogy milyen gyorsan tudott milliomos lenni,
hanem hogy mi van a színfalak mögött.A konferenciákon való viselkedés csak
egy árulkodó jel,a többi sok közül.
Tisztelettel:Károly
Köszönjük a részletes tapasztalatokat és a véleményed!
Nagyon jó volt ez az írás.
Szerintem sokan a belső mélyen rejtett önbizalomhiányukat és kisebbrendűségi érzésüket kezelendő utaznak a high-tech-re, ki miben. Van, aki e-commerce konferenciákban, van aki gizmo-kban.
Én abból indulok ki hogy honnan szerzik ezek az előadók a tudásukat. Jó, Mártonék matekosok :-D, én nem, de a többi fajta: angol internet oldalakból szedik össze.
Minden a US-ből jön ami igazán high-tech és piacvezető. So just lapozni kell a scribd-et és a slideshare-t és maguk a cégek rakják fel a tudásanyagaikat, pl. a Morgan Stanley vagy ez a cég röpke 97 sűrűn írt oldallal (slideshare link) http://tinyurl.com/8du5ow .
Vélemény? Kiegészíteni való? Köszönöm, ha van. :-)
Nem is tudtam, hogy matekosok vagyunk. :-)
Kis kiegészítés: Mi nem amerikai infótermékekből vesszük a tudást, hanem 9-10 én kőkemény tapasztalat van mögötte. Zsolttal együtt kettőnknek közel 500 ügyfelünk volt, kisebb nagyobb marketing projektek során. Szóval láttunk már pár dolgot mindenféle iparágban, nem csak saját termékeket tudunk értékesíteni.
Én igazából csak olyan előadásokat szeretek hallgatni és tartani ahol a hallgatóság bőszen jegyzetel mert annyi hasznos gyakorlati dolog hangzik el. De a legtöbb rendezvényen ahol voltam csak nagy hangulatkeltés, motiváció gerjesztés volt show elemekkel de üres jegyzetfüzettel mentem haza. Én pragmatikus ember vagyok és szeretek úgy hazamenni hogy igen holnaptól tudom ezt és ezt kell csinálnom ezekre kell odafigyelnem, ide kell beregisztrálnom stb…
Nem tudom hogy ez a rendezvény milyen volt de ha tele van a jegyzetfüzeted akkor biztos jó!
A konferencia látogató tipizáláshoz még egy ötlet:
aki valamiért kitartóan hisz abban, hogy megtudja a frankót az előadót(k)tól, amivel ő is olyan sikeres, gazdag, menő lesz, mint az előadó. Másik nevén a balek. Én is voltam ilyen, de már kigyógyultam :-) A saját ötlet, adaptáció, erőfeszítés ritkán megspórolható.
Jajj, István rátapintottál! Vannak olyan “marketing guruk”, akiktől igazából csak azt lehet megtudni (miután fizettél), hogy hogyan adta el neked a termékét…
Jogos, de az az igazi AHA élmény! Pl:
Előadás:
“Ma már semmire nem mész az árengedménnyel! Inkább emeld az árat, hogy értékesebbnek tartsanak!”
Alkalmazott módszer:
“Előadásunkra kedvezménnyel jöhetsz! Eladni kívánt termékünk X%-al olcsóbb, ha még tegnap megrendeled!”
Szerinted?
Sziasztok! Nem értek egyet Mártonnal abban, hogy azért marad nyúl az ember, mert lusta. Ez a nyulaknak csak az egyik kategóriája, az a három ujjú nyúl, ami a fán lógva szunyál, és a tegnapi konferenciából azt szűrtem le, hogy nem is ez a legnagyobb létszámú csoport . Én például azért maradok nyúl, mert tudom, hogyan kellene felépítenem, de azt nem, hogy mire. Sem lusta, sem gyáva nem vagyok, de nem tudom eldönteni, hogy amivel most foglalkozom, az szerencsés irány-e, van-e jövője, van-e benne még lehetőség, kifutás, potenciál. És ez bizony már sokkal messzebb menő közgazdasági kérdés. Ha nincs, nem lelkesít. Ha meg nem lelkesít, olyan is lesz az eredménye. A technikai részletek, a felépítmény, a logika, még a stratégia is megtanulható, de ez mind nulla olyan alapötlet nélkül, amely tényleges gazdasági potenciált jelent – nem feltétlenül nagy durranást. Csinálhatok fantasztikus honlapot léggömbhámozásra, mérhetem, csilivilizhetem, veszett fejsze nyele. Tegnap az volt a benyomásom, hogy a legtöbben ötleteket, irányokat, újat, kapaszkodókat keresve tébláboltak ott. Az a kevés, akinek már megvan az életképes ötlete, azért feneklik meg, mert beindult a dolog, és nem ér rá marketingelni, a többség meg nem biztos, hogy azt akarja csinálni, amit csinál, csak nem tud jobbat. Hallottam, amint egy jósnő azt jósolta a lottózó tulajdonosának, hogy ha nem talál ki valami újat, a vállalkozása tönkre fog menni …. Ki gondolta volna??
Láttam már bezárt lottózót, mert nem ment.
Azért felpiszkálta a fantáziámat, mi lehet amin ennyire elgondolkodtál.
Persze, hogy láttál. Fricskának írtam, ezt te is megjósolhattad volna a palinak. Az piszkált fel, amit Mártonnak a Sóos Viki megjegyzésére adott válaszához fűztem (ld.fenn), vagyis hogy olyan volt ez a kapcsolatépítő találkozó, mint amilyen konferenciákat húsz évvel ezelőtt szerveztünk. Nem erőltették meg magukat a szervezők ötletelés tekintetében, csak semmi modern mentalitás, semmi proaktivitás, semmi 21. századi technika, csak olyan karámba a pénzéért egybeterelt tömeg, akikről azután meg azt mondják, hogy buták meg lusták.
Kedves Éva!
Én sem a bejegyzésben, sem a hozzászólásokban nem utaltam egy bizonyos rendezvényre sem.
A lustaságon és a butaságon is lehet változtatni, az nem olyan, ami adottság… És akinek nem inge ne vegye magára!
De ha bárki azért változtat a jövőjén, mert én most felhúztam, akkor már megérte…
Én azt mondom érdemes valamit kevésbé jól csinálni és tanulni a hibákból, mint a tökéletes pillanatra és a tökéletes ötletre várni. Nem fog eljönni. El kell kezdeni valahogy és utána már jönnek a lehetőségek. Éva Neked is ezt javaslom. Kezdd el és csináld! Azt amit szeretsz, azt, amihez értesz. És változtass, addig amíg nem vagy elégedett!
Tudom, hogy nem egyszerű, de a hezitálás le tudja bénítani az embert teljesen.
Hidd el, elérkezett ismét az élő kapcsolatok ideje. Azt se feledd: egyszerre száz helyen vagy, nem vagy sehol.
Sokkal nagyobb problémának érzem, hogy az ilyen napokon legtöbbször az “üljünk le, beszélgessünk kicsit” feltétele hiányzik. Akivel meg nem ülsz le pár percre akkor, később se sok esélye van.
Mindamellett láttam már konferencián is 21. századi technológiát, de túl azon, hogy rácsodálkoztunk semmi értelme nem volt. Az csak a máz és a trendi.
Sokkal fontosabb, hogy amit előadnak neked az összhangban van-e az előadó alkalmazott módszerével? Mert sokszor érzem úgy, ellentmond a két dolog. Mintha előre ki akarnák lőni a konkurenciát. És az siralmas.
Gyakran elgondolkodtat, akik ma konferenciák, oktatások, stb… témákból jól profitálnak, de észrevehetően nem a tudás átadása a céljuk, vajon sikeres emberek?
Különösen akkor szokott eszembe jutni, amikor egy-egy előadáson a második kérdésemnél az előadó kikapcsolja a mikrofont. Lehet azért, hogy más ne hallja a kérdést?
Szerintem is szükség van ebben az online világban a személyes kapcsolatokra.
Azon sem érdemes vitázni, hogy jobb-e egy személyes konferencia előadás vagy egy online módon elérhető… Van aki az egyiket szereti, van aki a másikat.
Egyébként a webináriumokon (amikor online van jelen a résztvevő), nagyon sokan elugranak KVzni, megírnak pár emailt, felveszik a telefont, netezgetnek, Facebookolnak és nem figyelnek… Egy élő előadás alatt azért “rá van szorítva”, hogy ott legyen…
Ritkán járok konferenciákra, és nagyon megválogatva, célzottan. Nem szeretek olyanokra menni, ahol tömeg van, ilyenkor úgy érzem, hogy igazán mély infók nem adhatók át, hanem nagyrészt általánosságok.
Régebben sokszor jártam ilyenekre, és mindegyiknél ez volt az érzésem. Vártam a tutit, de mire bemelegedtem volna, addigra véget is ért a konf, és nem volt tuti tipp, trükk.
Azóta sokkal jobban szeretem az egy-egy területre fókuszált kiscsoportos, tréning jellegű megmozdulásokat, amelyek során egy -egy adott dologról mély, alapos tudást lehet szerezni, vagy éppen a meglévőt felspékelni.
Úgy érzem , hogy ebből sokkal többet lehet profitálni.
Mivel mi ebben hiszünk, és ilyen jellegű tréningeket tartunk, én automatikusan a rendezvények esetében is ez alapján szelektálok.
Leginkább róka vagyok (ha konfra megyek), és néha oroszlán.
Elnézegetem az embereket. :-)
Lusta vagyok, nem jegyzetelek, azt az 1-2 ötletet várom, ami még hiányozhat a gépezetünkből, ami felráz minket méginkább, epekedve várom, és reménykedek, hogy tudok írni a kis jegyzetfüzetembe, mert azt szorgosan elviszem magammal :-)
Szeretnék egy témába vágó tanulságos történetet megosztani veletek.
Tegnap engem is felkértek egy szakterületembe vágó konferenciára előadóként, és hát hogy is mondjam… Kicsit meglepett az a fajta hozzáállás, melyet már nem első alkalommal tapasztaltam ezen a téren.
A felkérést tegnap kaptam telefonon. A korrektség kedvéért tegnap, rögtön a telefonhívás végén elmondtam, hogy nagyon örülök a felkérésnek és nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy rám is gondoltak, mint olyasvalakire, aki értéket tud vinni, pluszt tud nyújtani a résztvevőknek. Ugyanakkor világossá tettem azt is, hogy
1.) nem dolgozom ingyen
2.) nem adok a résztvevőknek semmiféle “csak neked, csak itt, csak most, csak ennyiért” ajánlatot (Egyrészt azért, mert ezeket magam sem szeretem – és miért is adnék olyat másnak, amit én sem szeretek? Másrészt ennek eredményességében nem igazán hiszek)
3.) viszont adok olyan tudást, amit tényleg tudnak használni, és adok válaszokat a hogyanokra is (Magyarul nem hagyom ott a társaságot egy motiváló, “megmarketingelt” előadás után, kétségek között, azzal az érzéssel, hogy “oké, akkor most már tudom mit kellene csinálni… no de hogyan???”)
Szóval elmondtam, hogy mennyi az ára a 45-60 perces előadásomnak, és abban maradtunk, hogy másnap beszélünk, amikorra megnézem, hogy szabad vagyok-e egyáltalán az adott időpontban. (Éppen tréninget tartottam, nem volt kéznél a határidőnaplóm)
Másnap (azaz ma) telefonáltam is ebédidőben, ahogy megígértem, és jeleztem, hogy szabad vagyok. A nagy meglepetés akkor ért.
Ugyanis a tegnapi hívóm közölte, hogy sajnos az üzlettársai nem mentek bele abba, hogy megfizessék a munkámat. Ez van sajnos, de nem tudnak fizetni.
Azt feleltem, semmi probléma, tudomásul vettem, ez esetben nem tudok elmenni megtartani az előadást. Majd megköszöntem ismét, hogy engem is számításba vettek, mint előadót, csevegtünk még pár percig, aztán letettük a telefont.
Ennyi a történet.
Viszont azóta is kavarognak a fejemben a kérdések…
Nekünk, előadóknak, igenis hatalmas felelősségünk van abban, hogy KISZOLGÁLJUK a vevőinket. Egyszerűen nem hagyhatjuk őket kétségekkel, megválaszolatlan kérdésekkel távozni a rendezvényinkről: legyen az konferencia, szeminárium, tréning, vagy akár egy sima előadás.
Egyszerűen nem tehetjük meg azt, hogy azért a pénzért, amit kifizetnek egy belépőjegyért, csak “felpiszkálást” és lelkesítést kapjanak, majd az előadás végén egy újabb anyagot, amit megvehetnek, ha előrébb szeretnének lépni.
(Kifelejtettem, hogy elhangzott egy célzás arra vonatkozóan, hogy ez milyen jó marketing lehetőség nekem, hiszen szabadon promózhatom magam, a cégem, vagy a termékem.)
De azt mondom, még ez is rendben van, abban az esetben, ha MEGTÖRTÉNIK a beharangozáskor az a kommunikáció, hogy az adott konferencia célja az, hogy egy helyre gyűjtsön minden olyan előadót, aki szaktekintély egy adott témában, és aki majd lehetőséget ad arra, hogy az előadása után kedvezményes áron meg lehessen venni azt a terméket vagy szolgáltatást, amit amúgy is megvásárolnánk tőle.
Viszont abban nem hiszek, hogy egy előadó nulla forint tiszteletdíjért beleteszi a szívét, a lelkét, a tudását. Hisz ha ő sem kap értéket, akkor hogyan is lehet elvárni, hogy ő maga értéket adjon másoknak?
Előadóként mi magunk is felelősek vagyunk azért, hogy ne Alamuszi Nyuszik és Mekk Elekek látogassanak el konferenciáinkra, hanem minél több Ravasz Róka üljön velünk szemben a padsorokban. És hiszek abban is, hogy ha mi magunk mindig ÉRTÉKET adunk, ha lelkesedésükkel és segítőkészségünkkel magukkal ragadjuk a hallgatóinkat, akkor az unott Potyalesőkből és a lusta Oroszlánokból egy idő után tettrekész, felkészült, agilis Tigrisek lesznek, akik sikerei révén mi is egy magasabb szintre emelkedhetünk.
Hiszen valahol egy hajóban evezünk, ugyanazon célokért küzdünk, ki-ki a maga térfeléről.
Ugye értitek, mire gondolok? (Srácok, elnézést a terjedelemért – tudom, beillik egy blogbejegyzésnek is. Úgy gondolom, ez kapcsolódik a felvetésetekhez, de ha nem értetek egyet, moderáljátok ki, nem fogok megharagudni)
Üdv, Szombati Orsolya
Szia Orsi!
Köszönjük, hogy ezt megosztottad velünk.
Hát mit mondjak… Nem újdonság ez nekünk sem. És akkor most ott tartunk, hogy a legtöbb konferencia milyen üzleti konstrukcióban is zajlik?
Az előadó jöjjön el ingyen előadni és promózzon az előadása végén és szedje össze a tiszteletdíját, ahogy akarja…
Innentől kezdve nehéz úgy csinálni, hogy mindenki jól járjon…
Sajnos maguk a szervezők teszik tönkre ezt az egész műfajt!
Sajnos manapság ez nagy divat, vagy ingyen hívják az embert, vagy beleviszik egy licitbe, hogy “Mennyiért jönnél el?”, és ha aládlicitálnak, akkor le vagy ejtve.
Ilyenkor milyen jó, ha van pár vállalkozása az embernek, ott szabadon , “licitek” nélkül kiélheti magát..:-)
Igen,sajnos elérkezett az emberiség egy olyan fordulóponthoz,ahol
már nincs mit kitalálni,vagy csak nagyon nehezen.
Az emberek csak téblábolnak,mert nem tudnak újat kitalálni.
Természetesen el lehet készíteni a négyágú villa helyett 5 vagy esetleg
6 ágút is,hogy több legyen a bevétel kicsinyke testünkbe,de attól még
csak villa marad, azt már valaki kitalálta és megkapta a megérdemelt jutalmát.,szorozgatásra nincs szükség,mert a négyágú villával is lehet enni.
Vagy esetleg készíthetünk 2000 menüpontos telefont is az emberek
úgyis csak 10 alatt fogják használni mert a tübbi nem fontos,csak az ídelyét
vesztegeti vele mire megtalálja,telefonálásra meg mindegyik alkalmas.
Egy pár tíz évvel ezelőtt még ki lehetett találni sok sok új
hasznos dolgot amelyekre elemi szüksége lehet az embereknek
és ezekből igazi vállalkozásokat üzemeket lehetett létrehozni.
Az embereket körülvevő tárgyak,tudás anyagok végesek!Nincs mindenre
szükség.Határt szab az idő,az emberek életéhez fennmaradásához,
szaporodásához szükséges igények.
Ezek a dolgok pedig mindenre kihatnak,ha nincs új vállalkozás nincs
üzem,gyár ami olyat termel ami igazán létkérdés az emberek számára,
nincs szükség senkire.Nem kell gyártó,beszállító,termelő,értékesítő
és azok sem akik ezeket megpróbálják doppingolni,hogy minél
nagyobb legyen az eladás hatékonysága.
Szerintem ezen a ponton sokan felfigyeltek,igen, a marketing is ide tartozik.
Én a vállalkozások jövőjét a már kitalált,és emiatt tönkretett földgolyónk
helyreállításában látom,és aki vállalkozni akar,próbáljon mindent megtenni
azért,hogy olyan dolgok,tárgyak szülessenek amelyek rendbe hozzák AZT
amit eddig tönkretettünk.Nem vagyok sem természetvédő sem a megváltó,
csak egy vállalkozó aki az országot járja és az emberek minden rétegével
muszály kapcsolatot tartania.
Mindenkire rábízom milyen következtetést von le ebből,de nem a válság
felelős,a “mindenkinek kellene minden,csak pénzt ne keljen érte kiadni!!!”
országunkért,
hanem a tenni és alkalmazni képes emberek gondolkodásával van baj.
Tudom ez nem igazán a belyegyzéshez tartozó gondolatmenet volt,de
ha ezekről nem beszélünk eleget,olyan emberek között akik értik is a lényeget,
nemhogy az előadókra,de magára a marketingre sem lesz szükség,
és csak sírhat,nyavalyoghat mindenki,mint ahogy szinte csak ezt látni
mindenhol.
Tisztelettel:Károly
Meghatározásaitok csak a jelenlegi konferenciákra igaz. A jövő konferenciái, véleményem szerint: kiscsoportosak lesznek és kizárólag csak a RÓKÁKNAK szólnak. (Magasabb ár, minőségibb előadás!)
A jelenlegi konferenciák, inkább a vevők összetereléséről szólnak (tisztelet a kivételnek!), ahol az igazán nagy pénz abból van, hogy utána vagy éppen alatta mit lehet rájuk “tukmálni”. Igaz, viselkedhetünk bárhogyan, a végén úgy is vásárolni fog a nyúl is, a kecske is, a róka is, de még az oroszlán is…
.. és ez a lényeg!
De épp arról beszélgetünk, hogy nem kellene, hogy ez legyen a lényeg… Egy hosszú távon sikeres vállalkozásnak és egy sikeres marketing folyamatnak nem lehet az a lényege, hogy “rövid távon minél több bevételt generáljunk, nem baj, ha többet nem vásárolnak tőlünk…”
Pont nem erről kellene szólnia egy vállalkozásnak sem!
Ebben tökéletesen igazad van. A megoldás a rövid távon jó bevétel a hosszú távúakkal együtt.
De B.G abból a szempontból igazat mond, hogy ma nagyon sok konferencia nem a tudás átadásáról, hanem a vevők összetereléséről szól.
Kedves Márton!
Nemesek a gondolataid, de sosem fognak megvalósulni. Ugyanis amíg van lósz@r, addig lesz veréb is! Persze lesz egy bölcsebb réteg, aki mindezekre rájön, és őket ki is lehet szolgálni, akár 100 évig is, de hidd el a tömeg akkor is túloldalon van… És kellően jó marketinggel (például olyanokkal , amelyeket Ti is tanítotok) gyerekjáték őket megszólítani. Szerintem a kérdés csak az, hogy kit akarunk kiszolgálni? A bölcsebb kisebbséget, vagy a terelhető többséget…
OK, én sem vagyok ám teljesen naiv, de szeretnénk, ha Ti, akik ezt a blogot olvassátok, ne a tömeghez tartozzatok, hanem a bölcsekhez!
A másik, hogy a legnagyobb változások is egy gondolattal kezdődnek. Kezdődjön el valami…
Ez lemaradt…
A gond csak az, hogy a “terelhetők oldalán” NAGYOBB a haszon, és ami még ennél is fontosabb, ez a másik oldalon (bölcsek oldala) mindenkit elbizonytalanit.
Az emberek a győzteshez húznak… Akinél a tömeg, az a győztes.
Szerintem a megoldás a kettő együttes alkalmazása! Vagyis vannak konferenciák terelhetőknek, és vannak prémium előadások a “bölcseknek”.
Érdekes megállapítások. Jómagam igazából egyikbe sem sorolom mert ritkán megyek konferenciára. És csak akkor, ha olyat tanulok aminek legalábbis részben megszereztem az alapját.