7 éves voltam, amikor megfogtam életem első halát Jóska bácsival egy hőgyészi tavon. Nagyon boldog voltam. Örültem a szerencsémnek. Aztán ahogy az évek teltek egyre “szerencsésebb” lettem, egyre több halat sikerült fognom és néha egyre nagyobbakat is.
A horgászat folyamata logikája viszont kísértetiesen hasonlít a marketingéhez. Például, mielőtt eltervezzük a horgászatot, ki kell találnunk milyen halat szeretnénk fogni. (Célcsoport választás.) Ha úgy indulunk el, hogy mindegy, belógatjuk, aztán jön, ami jön, akkor nagy valószínűséggel semmit nem fogunk!
Ha már tudjuk mi a célhal, akkor a megfelelő csalit, helyet és módszert kell kiválasztanunk. (Akárcsak a marketing mix 4P = Product + Price + Place + Promotion) Sokkal célravezetőbb specializálódni 1 bizonyos halfajra és csak azzal foglalkozni. Legalábbis egy bizonyos horgászat során. Ha jól kiismerjük egy fajta hal életmódját és szokásait, akkor a kezdeti próbálkozásokhoz képest, idővel bámulatos sikereket tudunk elérni.
Az is igaz, hogy egy idő után a halak kiismernek bennünket és például egy új és sikeres módszer hatékonysága is csökken az idővel.
Kis halra menni biztonságos, abból a szempontból, hogy viszonylag kiszámítható mennyiségben fogható. Azonban a nagy halra az esélyünk ebben az esetben csekély, mivel nem a nagy halaknak való csalit, helyet és módszert választottuk. Nagy halra horgászni hazárdírozás. Ha nagy halra megyünk türelmesnek kell lennünk, hiszen előfordulhat, hogy sokat kell rá várnunk. A kicsikkel ilyenkor egyáltalán nem szabad foglalkoznunk és ha egy igazán nagy példánnyal hoz össze a sors, akkor aztán fel kell kötni a gatyát…
Általában nagy halra megyek, egyáltalán nem vagyok kudarckerülő, vagyis nem kedvetlenít el, ha nem fogok semmit. De ha sikerül becserkésznem egy kapitális halat, az nagyon felvillanyoz. Viszont ha horgászverseny van, mindig a legapróbb halakból próbálok minél többet megfogni, mivel ilyen esetben mindössze 3 óra alatt kell eredményt produkálni. Volt, hogy úgy nyertem meg egy versenyt, hogy 7200 grammot nyomott a zsákmány, csupa-csupa 8-10 cm-es halakból! (Képzeld el a versenybírót, amikor leszámolta a darabszámot, merthogy ez is számított azon a versenyen.)
Azt leszögezem, hogy nem húshorgász vagyok, a kifogott halak nagyobbik felét mindig élve visszaengedem éltető elemükbe a vízbe.
Most épp egy horgásztúráról a Duna-deltából írom soraimat és küldöm üdvözletem! Rápihenek kicsit az őszre, mert nem fogunk lazsálni, mindent elkövetünk, hogy többet hozz ki az online marketingedből, mint a versenytársaid!