Mi az a mikroszegmentáció?

Nem könnyű feladat elérni, hogy a megfelelő üzenet a megfelelő személyt a megfelelő időben érje el, és ez az üzenet át is üsse azt az ellenállást, azt a gátat,  ami alapvetően a reklámokkal szemben kialakult az emberekben. Természetesen “csak úgy” reklámozni könnyű, azaz kihasználni a felületeket és minél több embert elérni. Ez szinte csak pénz kérdése. Sokan úgy számolnak, hogy a nagy számok törvénye alapján, minél többször és minél több embert ér el egy hirdetés, akkor az egyre növekvő eléréseknek egyre növekvő lesz az eredményessége is, még akkor is ha csak pár tized százalékos célteljesülési arányról beszélünk.

Vannak a marketingnek, és főleg az online marketingnek ennél szofisztikáltabb célzási megoldásai is. Olyanok, amelyek mindenki lába előtt ott hevernek, csak használni kell őket, tesztelgetni, és rettentő jól mérni. Így olyan információkhoz lehet hozzá jutni, ami a szőnyegbombázó marketing megoldások helyett igazi mesterlövésszé teszi a marketingeseket, így a megfelelő üzenet a megfelelő személyt a megfelelő időben éri el.

A piac soha nem egy homogén közösség, hanem minden esetben különböző fogyasztói csoportok összessége. Mikroszegmentálásnak azt nevezzük, amikor ezt a piacot megpróbáljuk a lehető legszűkebb réspiacokra felbontani úgy, hogy egyes csoportokba adott esetben akár pár száz, pár ezer ember tartozzon csak. Ezek az emberek azonban nagyon egyforma tulajdonságokkal rendelkeznek, nem csak annyi a közös bennük, hogy például egykorúak, hanem messzemenőkig azonos tulajdonságokkal rendelkeznek: akár földrajzi elhelyezkedésben, érdeklődési körben, problématudatban, demográfiai adatokban, stb. Minél több közös tulajdonsága van egy-egy ilyen csoportnak annál jobb, személyre szabott üzenetet lehet a részükre kitalálni, és ők annál inkább a magukénak fogják érezni a célzott hirdetés kreatívját – és ezáltal a cég termékét, szolgáltatását.

Nézzünk egy pár gyakorlati példát!

Egy ingatlanos cég

Nehéz ingatlant eladni, főleg manapság – mondják sokan. Persze, mert azoknak akarják értékesíteni, akik házat keresnek. Ők viszont összességében rengetegen vannak, és egy-egy adott ingatlan nem lehet jó mindenkinek, aki úgy általában házat keres.

Hogyan lehet mikroszegmentációt alkalmazni egy ilyen esetben?

Ha megnézed egy-egy ház adottságait, akkor nagyon könnyen kitalálható, hogy jellemzően kiknek lenne jó:

• Egyetemistáknak?
• Fiatal családalapításon gondolkozó házasoknak?
• Esetleg kisgyermekes családoknak?
• Vagy éppen azoknak ahol már kamaszok vannak, és keresik a sportolási, tanulási vagy bulizási lehetőségeket?
• Vagy olyan családoknak, ahol már kirepültek a gyerekek, és ketten maradtak?
• Vagy éppen, annak az idősebb korosztálynak, akiknek már 1-2 szoba is teljesen elegendő, egy kis kerttel?

Sőt talán a ebben az esetben a  földrajzi szegmentálás sem elhanyagolható lehetőség.

Egy könyvelő cég

Nehéz a könyvelőknek, főleg manapság – mondják sokan. Persze, mert azoknak akarják értékesíteni a szolgáltatásaikat, akiknek szükségük van könyvelőre. Azaz minden vállalkozásnak, az egyéni vállalkozóktól a legnagyobb, sok embert foglalkoztató cégekig.

Hogyan lehet mikroszegmentációt alkalmazni egy ilyen esetben?

Szükséges tudni, hogy mi a  preferencia szintje bizonyos vállalkozási formáknak, melyiknek milyen könyvelőre van szüksége.

• Egy egyéni vállalkozónak, olyan könyvelőre van szüksége, aki kifejezetten otthon mozog ebben a légkörben, ismeri ennek a szegmensnek a legális kiskapuit.
• Jó célpiac lehet az is, ha valaki kifejezetten az EVÁ-s cégek, vagy még szűkítve, az EVÁ-s egyéni vállalkozások könyvelésére szakosodik.
• De lehet akár nagyobb cégekre is specializálódni, mondjuk iparági szűkítéssel!
• Vagy jó ötlet lehet a fentiek mixe, megspékelve egy földrajzilag jól behatárolható célzással.

És amitől sokan félnek…

A legtöbben attól tartanak, hogy ha leszűkítik a  piacukat, a megszólított embereket,  akkor kevesebb megkeresés fog érkezni hozzájuk. Miért hiszik ezt? Azért mert továbbra is a nagy számok törvényében gondolkodnak. Azaz: ha kisebb az a nagy szám, akkor az a pár tized százalékos célteljesülési arány is logikusan kisebb lesz.

Csakhogy! Azzal nem számolnak, hogy az így kivitelezett kommunikáció sokkal-sokkal hatékonyabb lesz, a mesterlövész technikákkal nem egy “célcsoportot célzunk meg”, hanem egyes “célembereket”! Így viszont az üzenet sokkal hatásosabb, sokkal ütősebb, tehát közel sem pár tized százalékos sikerrel kell számolni, hanem jellemzően ezek sokszorosával.

Milyen eszközökkel lehet célozni?

Az eszközök itt vannak, nem újak, lehetséges hogy napi szinten használod is őket. Mégis egy kicsit több munkával és mikroszegmentációs megoldásokkal, sokkal hatékonyabbá lehet tenni ezeket. Például:

• E-mail marketing: Ha van egy néhány ezres adatbázisod, akkor próbáld meg nem mindenkinek ugyanazt a levelet kiküldeni, hanem szegmentálj! Természetesen, ehhez kell egy szoftver, ami képes ezt kezelni, illetve szükséges hogy a különböző listáid kezelve, frissítve legyenek. De ha ez megvan, akkor kiküldésnél néhány szó átírásával mindenki a neki legjobban célzott üzenetet fogja megkapni!
• Google AdWords: Használj minél több hirdetésváltozatot, és hirdess a legkülönfélébb speciális kifejezésekre! Ne egy-egy mindenki által használt kulcsszóra próbálj meg jelen lenni, mert arra hatalmas, szinte megfizettethetetlen lehet a verseny. Sokan a munkával spórolnak: létrehoznak egy-két hirdetést, és adott esetben hirdetnek ezekkel több tíz vagy akár száz kulcsszóra. Te legyél okosabb: Hirdess sok kulcsszóra, de mindhez készíts saját releváns szövegváltozatot! Így sokkal célzottabbak lesznek a hirdetéseid!
• Facebook: Ne csak a sokak által használt egyszerű célzási lehetőségekkel élj, hanem kombináld a Facebook adta célzási megoldásokat! Azaz persze célozz korcsoportra, ha ha vannak ilyen irányú adataid, de a kampányodban ne csak egyetlen hirdetési szöveged fusson! Bontsd fel a célcsoportod kisebb részcsoportokra! Hirdess célzottan azokra a Facebook oldalakra, amelyek már összegyűjtötték (helyetted) a célcsoportod! Meg fogod látni, hogy milyen remekül működnek ezek!
• Keresőoptimalizálás: Ne optimalizálj a százezrek, esetleg milliók által használt egy szóból álló átlagos kulcsszavakra. Biztosan csábító a szám, hogy ezekre nagyon sokan keresnek rá a Googleben, de gondolj bele, hogy éppen ezért nagyon nagy is rá jellemzően a verseny. Optimalizálj inkább részletes, nagyon jól leíró kifejezésekre, és ezekből minél többre! Ennek több előnye is van: Egyrészt olcsóbb és gyorsabb lesz az optimalizálási folyamat, másrészt a keresőkből érkező látogatók sokkal minőségibbek lesznek, hiszen egy nagyon jól körülírt problémára keresnek rá, ahol nagy valószínűséggel kevesebb lesz a releváns találat. Így Téged könnyebben megtalálnak.

Mindennek a kulcsa a MÉRÉS!

Igen csupa nagybetűvel. A mikroszegmentálásnak igazából akkor van értelme, ha a tevékenységed méred is. Ha idővel pontosan tudod, ki is az a szűk réteg aki valóban figyel Rád, és aktívan reagál a hirdetéseidre. Ha ezeket pontosan fel tudod mérni, akkor ennek fényében tudod alakítani az online marketinged, és sokkal kevesebb lesz a kidobott pénz, és magasabb lesz a marketinged megtérülése!

Te milyen mélységig használod ki / fogod kihasználni a mikroszegmentációs lehetőségeket?

• “a kéretlen üzenettel is lehet törvény szerint hirdetni magunkat”,
• “nem zavar a spam”,
• “a mai kisvállalkozóknak nincs igazán lehetőségük más – költséghatékony – hirdetésre”,
• “a cégeknek küldött levél nem spam”,
• “a törvényeket nem csak olvasni, értelmezni is szükséges…”,
• “én sem dobom ki azonnal a magyar cégek ajánlatait – mert ugye céges címre jönnek, így legálisak”,
• “nem tudom, miért haragszanak a reklámajánlatokra, oly sokan? Én, személy szerint, szeretem, és szívesen olvasom el…”,
• “számomra belefér a céges mailcímekre történő levél, ajánlat küldés hozzájárulás nélkül. Tekintsük rá úgy mint információ”.

Interjú az NMHH szóvivőjével

Buda Dóra - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivője

Habár kb. egy évvel ezelőtt írtunk egy bejegyzést a törvényekről, amelyek az internetes hirdetési tevékenységet szabályozzák, a sokat idézett legutóbbi bejegyzésünk kapcsán mégis időpontot kértünk és kaptunk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sajtóosztályától, mert szerettünk volna egy csomó félreértésre hiteles válaszokat továbbítani az OMA követőinek.  Az interjú itt meghallgatható, de a következőkben röviden írásban is összefoglalom a lényeget.

Aki kérdez: Gombos Zsolt, az Online Marketing Akadémia alapítója, trénere
Aki válaszol: Buda Dóra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kommunikációs főosztályvezetője

Az interjúban elhangzott legfontosabb gondolatok

Az alábbiakban összefoglalom és néhol a saját véleményemmel kiegészítem a fent meghallgatható 20 perces interjúban lévő legfontosabb részeket.

Kiknek küldhető előzetes engedély nélkül értékesítési célú e-mail?

Jogi személyeknek, jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknek (cégeknek, egyesületeknek, alapítványoknak, intézményeknek)

Nem vonatkozik a kéretlen levélre a szabályozás akkor ha:

• nem magyar a feladó ÉS
• nem magyar nyelvű a szöveg az e-mailben ÉS
• nem Magyarországon belülről küldik ÉS
• a kreatívok elkészítésében sem volt magyar szereplő ÉS
• nincs semmilyen magyar résztvevő az ügyletben.

Szabad-e e-mailes adatbázisokat eladni vagy vásárolni?

• Abban az esetben, ha az adatbázis NEM természetes személyek adatait tartalmazza, akkor  igen. Nincs semmiféle korlátozás. Azonban, hogy ez a feltétel teljesül-e a vásárlónak kötelessége ellenőrizni, mert a bírság őt sújtja. A vásárlónak elvárható gondossággal kell eljárnia az ilyen listák megvételekor, és nem lehet arra hivatkozni, hogy nekem “pedig nekem azt mondták hogy ebben csak ‘céges’ e-mail címek vannak”. Szóval csak nagyon körültekintően, és óvatosan!
• Abban az esetben, ha az adatbázis természetes személyek adatait tartalmazza, csak akkor lehet vele kereskedni, ha ehhez a listán szereplő személyek kifejezetten hozzájárultak. Azaz: tudnak a listáról, ők kérték hogy rajta lehessenek egy ilyen listán, bármikor leiratkozhatnak a listáról és tisztában vannak vele, hogy ez a lista harmadik személy kezébe kerülhet. Tehát, csak olyan listát vásárolj amiről 100%-ban tudod, hogy megfelel a fenti elveknek. Mert ha hibázol, és nem olyan veszel akkor Te vagy a felelős.
• Saját megjegyzés: Ne vegyél semmilyen listát. Inkább építs magadnak egy előmelegített, saját listát, csak így lehetsz 100%-ban biztos abban hogy a személyes adatok legális környezetből származnak. Vagy esetleg ismersz olyan “listaárust” (adatbázisokkal kereskedő céget), aki pénz visszafizetési garanciát vállal az általa forgalmazott adatok hitelességéért és ezen felül még át is vállalja a büntetést? Ha ismersz ilyet feltétlenül írd meg kommentben!

Az interneten talált, weboldalakon fennlévő e-mail címekre küldhető-e engedély nélkül e-mailes ajánlat?

• Abban az esetben, ha egyértelműen látható hogy a talált e-mail cím hivatalosan  a cég egészét hivatott képviselni akkor igen.
• Abban az esetben, ha a cég egészének egyetemleges képviselete nem egyértelmű, még akkor sem küldhető ilyen e-mail, ha az e-mail cím-ben a céges domain van, azaz ilyen formátumú: vezetéknév.keresztnév@cegnev.hu Ez ugyanis a legtöbb esetben terémszetes személy e-mail címe. Azaz a céges e-mail cím nem egyenlő a cég e-mail címével!

Mit tehetünk, ha kéretlen üzenetek sorozata önti el a postafiókunkat?

Amennyiben “a cég e-mail címét” öntik el az ajánlatok akkor SEMMIT! És itt van a spamelő cégek nagy lehetősége. (Sajnos.) OK, egy dolgot tehetünk, feljelentést tehetünk a rendőrségen, és fordulhatunk a bírósághoz, de valljuk be, ez nem egy túl életszerű szituáció.

Ha magánszemélyként kapunk sorozatosan kéretlen leveleket, akkor kétféle módon lehet az NMHH-hoz fordulni: az egyik a bejelentés, a másik a kérelem.

• Bejelentés: A bejelentés mindenféle hivatalos procedúra nélkül egy egyszerű e-mail megírásával indítható. Ennek azonban nem feltétlenül lesz kézzel fogható eredménye, ugyanis az NMHH nem köteles a bejelentést kivizsgálni. Ettől függetlenül az NMHH minden esetet megtekint, és amennyiben ugyanarra a cégre több bejelentés is  érkezik, akkor kivizsgálják az ügyet. A lényeg tehát, hogy a bejelentés ingyenes, de nem biztos hogy lesz vizsgálat.
• Kérelem: A kérelem benyújtása kötelezi az NMHH-t a vizsgálatra, ennek azonban már van egy egyszeri 2200 Ft-os díja. Az elmarasztalás itt sem garantált, függ attól, hogy megalapozott-e a vád, és hogy sikerül-e megcsípni a kéretlen üzeneteket küldő céget. De a vizsgálat biztos, hogy elindul és záros határidőn belül (jellemzően pár héten belül) le is zárul.

A bejelentés és a kérelem folyamatát is online egy űrlapon lehet elindítani, de az “Eljárás kezdeményezés jellege” résznél ki kell választani a megfelelő opciót. Tehát a link:  Spam-bejelentő űrlap A kitöltés után a továbblépéshez Ügyfélkapu jelszó szükséges.

Mi lehet az eljárás végkimenetele? Mi a büntetés?

A NMHH írásban elmarasztalhatja a vétkes felet és/vagy bírságot szabhat ki, ami egyszeri 50 ezer Ft és 500 ezer Ft közötti összeg lehet.

A szabályozás csak e-mailekre vonatkozik, vagy kiterjed Facebook-, Iwiw üzenetekre, Bluetooth reklámokra, Twitter direkt üzenetekre is?

Igen. Csak olyan felületekre NEM vonatkozik a szabályozás, ahol nyilvánosan vagyunk jelen, azaz Facebook-Twitter-Iwiw üzenőfal, ahol bárki láthatja az össze üzenetünket, illetve a nekünk szánt többi üzenetet is.  De amennyiben a privát üzenetben “zaklatnak” bennünket, mint magánembert máris élhetünk a jogainkkal a fent említett formák valamelyikén.

Ki a felelős a törvénysértésért? Az, aki kiküldi a kéretlen levelet, vagy az akit hirdetnek benne? Mi van akkor ha ez a két cég nem ugyanaz?

Minden esetben egyetemleges a felelősség. Azaz mindenki felel aki részt vett a “projektben”. A hirdető, a küldő, sőt még akár a levél írója tervezője, grafikusa is. Ha a vizsgálat közben néhány résztvevő felszívódik (megszűnnek a cégek), akkor az viseli a felelősséget aki marad.

“Mitévő legyek?”

Én személy szerint bízom benne, hogy a múltkori bejegyzésünkhöz érkezett vélemények nem a teljes internetező (adott esetben e-mailező) társadalom nézeteit mutatják, hanem az OMA Blog olvasóinak egy szűk rétegét, akik ezt így gondolják. Maximális tiszteket nekik, és külön köszönet, hogy ezt a  hosszú diskurzust itt az OMA Blogján folytatták le. Egy valamit mi is egészen biztosan tanultunk belőle. Nevesítve, azt hogy az eddigieknél sokkal erősebben és nagyobb hangsúllyal kell felhívnunk a fegyelmet arra , hogy miért NE használd marketing eszközként a kéretlen reklámüzeneteket. Még akkor se ha ez bizonyos keretek között legális módszer. (Lásd fentebb!)

Meg kell érteni: még ha a törvény bizonyos esetekben helyt is ad annak, hogy legálisan űzzük ezt a tevékenységet, nem szabad, hogy ez része legyen a stratégiánknak. Az ilyen jellegű értékesítés nem szabad, hogy része legyen a kulturált, hosszú távú online marketing stratégiának.

Ha tehát, egy pillanatra meg is inogtál (“jé a kéretlen levélküldés bizonyos keretek között mégiscsak legális???”), akkor se használd ezt az eszközt. Hidd el, ha a törvény lehetőséget is ad rá, a fogyasztók nem nézik jó szemmel. Egész más úgy értékesíteni valakinek, aki a kapcsolatot önmaga kezdeményezte, mert egész egyszerűen neki szüksége van a mi megoldásainkra, és nem Te szeretnéd rátukmálni a termékedet, bármi áron.

Szerinted?

Az interjút meghallgatva, és  fentieket elolvasva, szerinted rendben van Magyarországon a spam-szabályozás? Elég komoly a visszatartó ereje?

Kaptam egy kéretlen reklámlevelet egy világhírű magyar zenésztől (nevét nem írom le), melyben legújabb CD-jét illetve DVD-jét kínálta számomra. A levélben benne volt a telefonszáma is, ezért bátorkodtam felhívni, hogy teljesen baráti szándékkal elmondjam neki, hogy amit csinál, azt úgy hívják, hogy spamelés.

(Tekintsünk el a jogi kiskapuktól, én minden olyan levelet spamnek tartok, ami valamilyen üzleti ajánlattal zaklat, és soha nem volt a küldővel semmilyen kapcsolatom korábban.)

Fel is tettem a kérdést: Tud-e arról, hogy amit csinál, jog és szimpátia szempontjából erősen aggályos. Erre kaptam a választ, hogy nem tud erről, mivel, ezt a címlistát úgy vásárolta és fizetett egy cégnek teljesen “szabályosan”, szerződés és számla is van róla…

Azt említette, hogy kapott ugyan olyan leveleket, amelyekben ki-ki vérmérsékletének megfelelően kifejezte nemtetszését, de volt eredménye is a kiküldésnek, hiszen jött be vásárlás is belőle.

Ezek után én is elmondtam a véleményem, hangsúlyozom, hogy teljesen barátilag elbeszélgettünk, majd elköszöntünk egymástól. (Történet vége.)

Elönti a szemét a postaládákat!

Nemrég olvasható volt, hogy Magyarország még mindig vezeti a spam-ranglistát (bár ez a cikk egy picit más jelenségről szól).  Most beszéltem egy ismerősömmel, aki egy hazai tárhely szolgáltató vezetője, nagyon érdekes dolgokat mondott. Statisztikáik szerint a fenti arányok náluk is kijönnek, a teljes levélforgalom 80%-át kiszűrik, vírus / egyértelmű spam tartalma miatt, a maradékot továbbítják csak a fogadó emailcímekre.

Gondolj bele, így is mennyi a levélszemét, amit megkapsz? Ennek sokszorosa lenne, ha minden levél továbbításra kerülne a legtöbb szerverről. Illetve mennyivel több pénzt kell arra fordítani, a levelező szerver üzemeltetőinek, hogy kiszolgálják a teljes forgalmat, melynek nagy része szemét? Ezt végül Te is kifizeted, nyilván be van építve a szolgáltatási díjakba.

Anti spammerek 7 pontja

Minden levél spam, amit a fogadók beleegyezése nélkül küldenek ki tömegesen!


Hiába vásárolsz címlistát (számlásan, szerződéssel), attól még nem lesz jogilag minden rendben!

A tájékozatlanság nem mentesít az írott és íratlan szabályok betartása alól! (Pláne, ha a Te nevedben megy ki a levél, akkor mindenért Te felelsz!)

Ha jogi kiskapukon át is bújsz, akkor is nagyon sokan ellenszenvet fognak érezni terméked és céged iránt is, mivel egyre többen vallják: “Spammertől nem veszünk semmit!” és élből törlik a leveled, néhány keresetlen szó kíséretében! (A lehetséges jogi következményekkel most nem is kívánok részletesen foglalkozni.)

Az is nagyon átlátszó, amikor valaki kéretlen leveleket küld és mindezt úgy teszi, mintha valamelyik túlbuzgó partnere küldené ki (vagyis nem az eredeti “hirdető” nevében megy ki a levél) és még ráadásul egy partnerkódos link van a levélben, hogy utólag még meggyőzőbben tagadhassa le az egész ügyet… (Sajnos nem csak egy ilyet láttunk mostanában marketing tanácsadóktól! Lássuk be, ők azért rafináltabbak az átlag spammernél!)

Az különösen elítélendő és imázsromboló tud lenni bármely szakmának, ha egy közismert vállalkozás spameket küld! (A marketinges szakmának kifejezetten példát kellene mutatni, ami sajnos nem teljesül maradéktalanul.)

Az alábbi kifogás ne mentse fel a lelkiismereted: “lényeg, hogy működik, van belőle ügyfelem”, mivel pénzszerzésre a bankrablás is egy életképes módszer, más kérdés, hogy erkölcsileg és jogilag is kifogásolható.

Ha neked is eleged van a spamekből, nyomj egy “Tetszik” gombot!

Ennek ellenére, nem értek egyet azokkal a hangokkal, akik azt harsogják,
az e-mail korszaknak vége.

Az e-mail még jó darabig az egyik leg(költség)hatékonyabb online kommunikációs eszköz marad a vállalkozások kezében, ha jól csinálják. Persze, sok a spam, sok a kéretlen levél, de most ezeket zárjuk ki, beszéljünk az e-mail marketingről.

A napokban nyilatkoztam a Világgazdaság című napilapban egy idevágó cikk kapcsán, amely megjelent online és offline verzióban is. A cikk a KutatóCentrum friss e-mail marketing felmérését elemzi, ami egyébként az első ilyen átfogó közvéleménykutatás Magyarországon az e-mail marketingről (12.000 ember véleménye van benne). A felmérés sok egyéb hasznos megállapítása mellett a cikk kiemelt egyet:

“A jóváhagyott üzenetek iránti hozzáállás igen kedvezőnek mondható – állapítja meg a tanulmány. A levelek tárgyának fontosságát jelzi, hogy az aktív e-mailezők 87 százaléka elolvassa az üzenetet, ha érdekesnek találja a tárgyat, és 81 százalékuk az üzenetben levő linkekre is rákattint, amennyiben a tartalom felkelti az érdeklődését, és csak kevesebb mint egytizedük törli olvasatlanul a reklámüzeneteket. Érdekes, hogy csupán 60 százalék olvassa el szívesebben a névre szóló üzeneteket, mint az általános megszólításúakat, a kutatás megállapítása szerint tehát nem feltétlenül nyerő a személyes megszólítás.”

Az utolsó mondat végével nem értek teljesen egyet.

Ahogy a cikkben lehozott  kommentáromban el is mondtam:  Manapság a személyreszabottság már megszűnt megkülönböztető tényezőnek lenni, ez már úgymond alapelvárás. Azaz: nem arról van szó, hogy a személyes megszólítást nem kell használni az e-mail marketingben, hanem arról, hogy ha használod is, ez ma már nem különböztet meg. Nagyon sokan használják már a megszemélyesítésnek ezt a formáját.

Persze, épp a múlt héten kettő olyan hírlevéllel (vagy értesítővel, vagy nevezzük bárhogyan) találkoztam, ahol a küldő a megszólítást enyhén szólva elszúrta. Az e-mail a “Kedves Zsolt” helyett a “Kedves Keresztnév”-ként jött. Ez annak ellenére, hogy valószínűleg úgy is tudja mindenki, hogy a megszemélyesítést szoftver intézi, jelentősen aláássa a feliratkozóban a bizalmat, és egy kicsit ügyetlenséget is sugall, pedig annyira egyszerű ezt kikerülni.

Kiküldés előtt tesztelni kell. Ennyi.

Ellenőrizni kell a tárgy mezőt, a megszólítást, a képek megjelenítését, a helyesírást, a linkek paraméterezését, a leiratkozást. Az se baj, ha nem csak egyetlen e-mail címünkkel teszteljük, hanem különböző webes levelezőrendszerekkel is ellenőrizzük: gmail, freemail, citromail, stb. Aztán az sem árt, ha megnézzük különböző szoftverekkel: Outlook, Outlook Express, Thunderbird és így tovább. És akkor a tárgy mező A/B tesztjeiről nem is beszéltem…

Meló? Az. De nincs annál kellemetlenebb, mikor egy hírlevél, amit akár több ezer potenciális ügyfelünk megkap, hibásan jelenik meg vagy legalábbis úgy szólítanak meg:

“Kedves Keresztnév!”

Természetesen nem arról beszélek, hogy pár százaléknyi feliratkozónál valami apró technikai probléma miatt nem ugyanúgy jelenik meg az e-mail, ahogy a többségnél, hanem az olyan mindenkit érintő elvi hibákat kell kiszűrni, mint például a fenti.

Mi a véleményed?

Ennek ellenére sok mindent kihámoztam a törvényi elemzések mögül, és számomra is volt jó pár meglepő, új információ. Összefoglalom az alábbiakban Neked is, mert úgy gondolom ha használod az e-mail marketing eszközrendszerét, akkor ezekről mindenképp tudnod kell. Ezek a szabályok már élnek, és ugye a “nem tudtam” senkit sem mentesít.

A törvények, amelyek rád is vonatkoznak, ha interneten kommunikálsz a potenciális ügyfélköröddel fontosak. Szánj rá egyszer pár órát. és olvasd el egyszer az egészet, hogy tudd mik a jogaid és a kötelességeid.

Az elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályozási keret tehát ez:

• A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.)
• Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.)
• A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.)
• A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény

Ami a reklámjogi konferencián elhangzott ezekkel kapcsolatban:

• Az interaktív üzleti kommunikáció magasabb önvédelmi szintet mutató fogyasztói attitűdöt igényel, azaz valószínűleg a Te látogatóid is sokkal bizalmatlanabbak veled és termékeddel / szolgáltatásoddal kapcsolatban, mint korábban.
• Nagyon szép megfogalmazásban hallottam, hogy az e-mail cím, de még inkább a felhasználótól bekért többi “személyes adat a 21. század legdrágább valutája” lesz. Azaz  a (potenciális) vásárlóktól  legálisan beszerzett valódi információk nagyon sokat fognak érni. Bár valószínűleg ez már ma is így van.
• Megdöbbentő adat: a magyar felhasználók 86%-a kerüli a VALÓS személyes adatok megadását az interneten. Tehát ne csodálkozz, ha a listádon sok a freemail-es illetve gmail-es e-mail cím, és valamilyen kamu névvel iratkoznak fel Hozzád. Ez van, ebben a spammelő világban ez is az önvédelmi mechanizmus része.
• A bizalom egyértelmű hiányát mutatja az is, hogy a hazai felhasználók kb. kétharmada (65%-a) nem bonyolít pénzügyi tranzakciókat a neten. Így ne is álmodjunk róla, hogy pár éven belül teret hódít Magyarországon a PayPall. Pedig mennyivel egyszerűbb mint az utalás… A postai utánvétről már nem is beszélek.
• Már nem emlékszem melyik előadó mondta: “Az online marketing csak kétirányú kommunikációval lehet sikeres a jövőben. Be kell vonni az érintetteket a marketingbe.” Twitteres közvetítésem során @rungandras tette fel a jogos kérdést: Hogyan? A válaszom: Interakcióval. A jelen kor online marketing eszközei tökéletes lehetőséget adnak a kétirányú kommunikációra, szóval ne higgyük azt, hogy csak nekünk van mondanivalónk. A felhasználók által generált tartalom (ha nem vigyázunk) át is veheti a hatalmat felettünk, ezt persze nem kell engedni, a kontrollt meg kell tartani, de az irány mindenképpen jelzésértékű.  Az, hogy mások (a felhasználok tömegei) mit mondanak egy termékről/szolgáltatásról befolyásolja a teljes értékesítést. Jó példa erre pl. az iPhone.
• Megerősítettek abban, amit eddig is tudtam: Céges címre most már küldhető bármilyen hirdetés, a törvény csak a természetes személyeket védi. Azonban érdemes vigyázni, hiszen az e-mail cím formája önmagában nem ügydöntő. Azaz a törvény szerint nem lehetünk száz százalékig biztosak abban, hogy egy info@cegnev.hu típusú e-mail cím valóban céges használatú-e.
• Fontos megjegyezni, hogy az ártatlanság bizonyítási kényszere minden esetben a hirdetőn van. Azaz Neked kell tisztáznod magad, és nem a vádlónak kell bizonyítania a bűnösséged. Természetesen az NHH, az eljárás elindítása előtt minden bejelentést megvizsgál, így nem valószínű, hogy egy tisztességesen eljárt cég ellen eljárás indul.
• Meglepő, de akkor is a hirdető a felelős, ha nem ő küldi az e-mailt. Azaz, ha Te bérelsz egy listát valakitől, és kiküldeted az üzenetedet olyan e-mail címekre, amikről nem tudod 100%-ban legálisan megszerzett címeket tartalmaz-e, akkor is Te, mint hirdető felelsz a következményekért. Más kérdés, hogy az NHH-nak lehetősége van elővenni a bérelt lista tulajdonosát is, de ez független eljárás, Téged nem mentesít, és az NHH kezében csak egy opció. Szóval vigyázz, hogy kitől bérelsz listát!
• Soha nem hallottam még olyanról, hogy ha valaki felnőtt tartalmú weboldallal rendelkezik, és adatbázist épít, akkor a feliratkozás előtt elkéri a születési dátumot. Pedig kötelező. Ha erotikus tartalmú oldalad van (erotikus infotermékek, erotikus webáruház, letöltés stb) figyelj erre oda, mert ez tipikusan veszélyeztetett iparág ebből a szempontból, a tömeges spam áradat miatt.
  
• Szinte azt hittem, hogy rosszul hallok, mikor mondták, hogy nem kell meglepődni, ha a postás hozza a leiratkozást. A leiratkozást ugyanis elektronikus ÉS postai úton is lehetővé kell tenni. Azaz ez nem opció, hanem előírás. Én elolvastam a törvényt korábban is de ezen átsiklottam, és most direkt rákerestem így szól:

“(6) A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen.“

• Érdekes kiskapu: Ha küldesz egy “üres” e-mailt, amiben csak az aláírásod van: Név, telefon, webcím, és egy 1-2 soros reklámszöveg, akkor az az NHH szerint nem spam. Hiszen az e-mail üres. Jó nem?
• Sokszor hallottam, olvastam kifogásként: “Mivel nem tetszik az itthoni szabályozás, kivittem a céget külföldre. Bejegyeztettem egy külföldi céget, vettem egy .com-os domaint, átköltöztettem a weboldalam, és így a teljes vállalkozásom mentesül a magyar szabályozás alól. ” Van egy rossz hírem: nem így van.  A törvény nem csak akkor vonatkozik Rád, ha magyarországi a céged, hanem akkor is ha a hirdetésed Magyarországra irányul. Azaz magyar nyelven íródik, magyar telefonszám van megadva benne, ha termék és vagy szolgáltatás itt érhető el, stb. Tehát a költözés csak akkor megoldás, ha a piacod is megy veled külföldre :)
• Bírság: ha bebizonyosodik a hirdetőről, hogy megsértette a fenti törvényeket a bírság 50 ezertől 500 ezer Forintig terjedhet, de ha a büntetés 200 ezer Forint feletti vagy visszaeső “bűnözőről” van szó, akkor mindenképp kikerül az elmarasztaló határozat az NHH szégyenfalára. A nyilvánosság ereje néha nagyobb visszatartó erő, mint maga a bírság. Itt lehet szemezgetni az eddig elmarasztaló határozatok között: NHH szégyenfal
• Statisztika: 2007-ben az összes kiszabott bírság 1,6 millió Ft volt, míg 2008-ban 16 millió. A tendencia nem valószínű, hogy ekkora növekedést fog mutatni, azaz 2009-es várt adat nem 160 millió, de mindenesetre érdemes vigyázni. Beszédes adat még, hogy 2008-ban 38%-os volt az elmarasztalási arány az NHH-hoz benyújtott jogsértések kapcsán. Szóval nem mindig a panaszos nyer, sőt.

Nagyjából ez a reklámjogi konferencia online marketinggel foglalkozó szekciójának zanzásított, jogi sallangtól mentes  verziója. Figyelj ezekre, mert az ilyenekből jobb kimaradni…

A korábbi módosítás arról szólt, hogy ha valaki nem céges e-mail címmel iratkozik fel egy hírlevélre, akkor az adatokat bekérő weboldalnak kötelessége elkérni a magánszemély lakcímét is. A témát egy-két weboldal elég jól körbejárta, ezért ezt itt most nem is részletezem, pláne hogy mostantól már nem is aktuális.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény újabb változtatása, épp a korábbi módosítás lényegét törli el:

404. §
Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében az „és lakcímét” szövegrész, 26. § (3) bekezdésében az „ , azt mint szemletárgyat lefoglalhatja” szövegrész.

Részletek: http://www.parlament.hu/irom38/09354/09354.pdf 360. oldal

Azaz a lakcímet MÉGSEM kell elkérni, akkor sem ha valaki magánszemélyként iratkozik fel. A teljes név elkérésére vonatkozó szabályozás nem módosult még, tehát azt (egyelőre) továbbra is kötelező elkérni. Aki próbált megfelelni a törvénynek, és esetleg komolyabb mennyiségű leiratkozása lett, az sajnálhatja hogy jogkövető magatartást tanúsított… Azokat a leiratkozókat már nehéz lesz visszaszerezni.

Az információ egyébként twitteren terjedt el, ahol személy szerint engem is lehet követni!

Kíváncsian várom, hogy a történetet hogyan élik meg azok, akik a feliratkozójuk pár százalékát elvesztették egy ilyen meggondolatlan törvénymódosítás miatt.