Ki mondja meg mi érdekel?

A bejegyzés apropóját egy nagyon elgondolkodtató TED videó adta. Igaz ez a videó már majdnem egy éves, de ahogy haladunk előre a az időben, egyre inkább bebizonyosodik, hogy nagyon is valós aggályokat fogalmazott meg Eli Pariser, az előadó.

Az információ megosztás és áramlás egyre gyorsabban, egyre modernebb formákban válik elérhetővé, ahogy fejlődik a technika. Ezt tapasztaljuk nap, mint nap. Viszont olyan láthatatlan folyamatok is beindultak a háttérben, amelyek veszélyeztethetik a tisztánlátásunkat és a világról alkotott képünket.

Nézd meg a videót, megéri! (Ha most nincs 9 perced végignézni, néhány bekezdésben összefoglaltam a lényeget lentebb.)

Összefoglalva a lényeg:

A legtöbb közösségi és információ megosztó portál a testre szabás irányába halad. Minden felhasználó a saját maga érdeklődésére jellemző hírfolyamot látja a Facebookon, a Google is más-más találati listákat jelenít meg a felhasználóknak, akik ugyanarra a szóra keresnek. (Sőt erre egy hatalmas nagy lapáttal rá fog dobni a Google Social Search megoldása, amiről már írtunk korábban.) De egyre több tartalomszolgáltató portál megy el ebbe az irányba.

A háttérben szűrők működnek, melyek bizonyos információkat beengednek, míg más információkat elrejtenek a szemünk elől. Megpróbálják kitalálni, hogy minket mi érdekelhet. És a probléma itt gyökerezik. Algoritmusok döntik el helyettünk, hogy mi a fontos. Korábbi kattintásaink, webes előzményeink alapján ítélik meg, hogy minket mi érdekelhet.

Azért is veszélyes ez a jelenség, mert észrevétlen. Hogyan vennénk észre, hogy mások milyen hírfolyamokat vagy keresési találati listákat látnak. Eljutunk egy olyan világba, ahol az internet azt mutatja nekünk, amiről azt hiszi, hogy látni szeretnénk és nem azt mutatja, amit látnunk kell. Innentől kezdve nem mi döntjük el mi jusson el hozzánk, hanem robotok. És a legrosszabb, hogy nem látjuk, mi marad ki a hozzánk eljutó információhalmazból.

Régen volt cenzúra, ami ellen mindenki küzdött. Aztán az internet elhozta a szabadságot, de most egy újfajta cenzúra van kialakulóban, amit nem emberek, hanem robotok irányítanak. Pedig komoly szükség van arra, hogy ezekbe a szűrőkbe be legyen programozva egy kollektív társadalmi felelősségvállalás és etika is.

Előfordulhat, hogy a hülyeség lesz a fontos

Ezek az információ szűrők úgy működnek, hogy azt vizsgálják, hogy milyen jellegű tartalmakra kattintunk leghamarabb és az ismerőseink is milyen információt ajánlanak számunkra minél nagyobb számban. Az ember természetéből fakadóan az érdekes dolgok kerülnek előtérbe. Az érdekes dolgok nem mindig fontosak. Sőt gondolj bele a Facebookon is sokkal könnyebben terjednek a “cukiságok”, meg a “vicces”, ám haszontalan dolgok. A hasznos dolgok a legtöbbször nem annyira érdekesek.

Ezért az információ szűrőink “értékrendje” eltolódik. A hasznos vagy fontos dolgok háttérbe szorulhatnak és előfordulhat, hogy el sem jutnak hozzánk. Például előbb tudunk arról, hogy 2 Hummer terepjáró beszakadt a Balatonba, mint arról, hogy Budapesten elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. Sőt a Facebook tele van a pórul járt terepjárókkal kapcsolatos mémekkel. Pedig ez a mi életünket nem sokban befolyásolja. De az, hogy mit tudunk tenni saját és családunk egészségének megóvása érdekében szmog esetén, lehet, hogy el sem jut hozzánk, pedig talán ez utóbbi a fontosabb.

Igenis tudnunk kell a kellemetlen dolgokról is, olyanokról, amik nem különösebben izgalmasak, vagy érdekesek, de fontosak vagy fontosnak kellene lenniük az értékrendünkben. Meg kell ismerkednünk az ismerőseinktől eltérő nézőpontokkal is és olyan témákkal is amiknek a létezéséről magunktól nem tudnánk.

Ki is kapcsolhatjuk ezeket a szűrőket

Nem tartjuk egyértelműen rossznak a testre szabott tartalom generálást, viszont érdemes elgondolkodni Eli Pariser szavain. Nem árt ha tudsz a leírt jelenségről. A választás a Te kezedben van, egyrészt megválaszthatod Magadnak azokat az információ forrásokat, amelyek nem csak érdekes hanem hasznos és értékes információkkal látnak el.

Másrészt pedig ki is kapcsolhatod ezeket a szűrő algoritmusokat. A Facebookon bejelentkezés után menj a hírfolyamba. Majd kattints a “Rendezés” gombra a hírfolyam jobb felső sarkában és válaszd a “Legfontosabb események” helyett a “Legfrissebb események” beállítást. Ennél is precízebben beállíthatod, hogy melyik ismerősödről milyen jellegű infókat szeretnél kapni, az ismerősöd adatlapján a “Feliratkozva” gomb opcióinak segítségével.

A Google-ben is kikapcsolhatod a testre szabást. Először nézd meg, mit tud rólad, hogy mi érdekel. A “Saját kategóriák”-nál láthatod a Rólad megállapított érdeklődési területeket. Ezeket szerkesztheted is ha gondolod. De akár teljesen meg is szüntetheted a keresések találati listájánál alkalmazott testre szabást.

Elképzelhető, hogy kevésbé fog tetszeni amit kapsz, nem érzed majd annyira érdekesnek az ilyen módon látott lehetőségeket és a Facebookon is el fog árasztani mindenféle osztályozás nélküli üzenet, információ, ami már túl sok lesz.

Mi nem javasoljuk azt, hogy teljesen kikapcsold ezeket az algoritmusokat. Inkább figyelj oda arra, hogy milyen tartalmakat nézegetsz közösségi oldalakon és tanítsd meg a szűrőket arra, hogy számodra mit jelent a releváns és értékes tartalom. Tudatos felhasználóként segítségedre is lehet ez az egész. Például, ha az Online Marketing Akadémia bejegyzéseit “like”-olod illetve +1-ezed, akkor ilyen jellegű tartalmak gyakrabban fognak megjelenni a monitorodon. Ha csak a poénos dolgokat nézegeted és osztod meg, akkor egy idő után azt fogod észre venni, hogy az egész Facebook hírfolyamod egy viccgyűjteménnyé alakult át.

Marketingesként részt kell vennünk a játékban!

Privát internet használóként természetesen mindenkinek meg lehet a véleménye a fentiekről és persze mindenki úgy használja az internetet, ahogy szeretné. De ha üzleti céllal is használod a netet, mert pl. el szeretnél adni valamit, netalán hirdetsz is, akkor mindenképpen tisztában kell lenned azzal, hogy a felhasználók többsége az alapbeállításokkal használja a szóban forgó alkalmazásokat.

Hirdetőként versenyzel a célcsoportod figyelméért, ezért tudnod kell arról, hogy ők milyen tartalmakat fogyasztanak, mi érdekli őket és mit tartanak “fontosnak”. Tehát akármerre is megy a világ, kicsit nekünk is részt kell vennünk benne, hogy a kialakuló új világban sikeresek lehessünk.

Mennyire tartod komoly problémának a leírt jelenséget?

Comments

  1. Nagyon fontos és érdekes téma, szerintem is kétélű fegyver a testre szabott tartalmak megjelenítése. Hasznos, és segít kiszűrni a számunkra fontos tartalmakat. Amit én nagy hátrányának érzek, az az, hogy nehezebbé teszi a változást, változtatást, kevesebb kiugrási pontot ad, hogy más témák, dolgok irányába mejünk el, ha nem vagyunk elég tudatosak. Egy kis tudatossággal, és az általatok megosztott gyakorlati módszerekkel együtt viszont jól kézben tartható a folyamat :o).

    • Leginkább azt találom döbbenetesnek és riasztónak, hogy valóban a hülyeség kezdi átvenni a vezető szerepet az emberek életében. Észrevettétek, hogy ha komoly is a téma, amit a marketingesek nyomatni akarnak, mindig valami vicces, idióta videót készítenek hozzá, hogy terjedjen. Mert a hülyeségnek nagyobb hír- értéke van, mint egy valódi, de komoly hírnek…

      • Nagyon jól látod! Sajnos, az emberek erre “szocializálódnak” a sok idióta TV műsornak, celeb-újságoknak köszönhetően. Ez a trendi, Elég riszató, de egyelőre sajnos, igaz.

  2. Úgy látom nem egy érett társadalmat akar teremteni az internet. Ha az emberek többsége a komolytalan dolgok fele fordulnak, akkor az internet is ennek megfelelően alakul át. Fontos lenne tanítani az embereket a tudatosságra, a jó élet elérésére és nem mindig az igénytelenség, a szórakozás és az őt tetsző dolgok legyenek számára a középpontban.
    Nagyon sokan kikapcsolódásra használják az internetet és ez érthető is.
    Az említett hátrányok magánéleti és üzleti szinten is érezhetők. Talán ha olyan weboldalakra találunk, amin sok érettebb gondolkodású ember van, akkor magánéleti és üzleti szinten is lehetséges az összhang.
    A Facebook és Google, valamint a Google Plus ugyan eltolhatja rossz irányba az embereket, de közel sem biztos az, hogy sikerül is nekik. Valamennyire biztosan. De szerencsére nemcsak ők vannak és nemcsak az internet világa létezik.

  3. Huxley már 1931-ben megírta a Szép új világ-ot, Orwell pedig az “1984”-ben azt, hogy: “A tudatlanság: Erő”. Úgy látom, korunk fejlesztői szorgalmasan olvassák az ilyen és hasonló (régebben sci-finek nevezett) irodalmat. Én továbbra is abban hiszek, hogy sok jó üzletkötővel bármilyen üzletedet sikerre viheted, akkor is, ha az üzletkötőid a neten dolgoznak. És ezt kellene inkább megtanulnunk és továbbadnunk, és/vagy a legjobb forrásból “beszerezni” ezeket a profi üzletkötőket.

  4. Pár éve jöttem rá magamtól, hogy a gép irányítja a keresést. Egy gépünk van otthon,de mindenkinek saját fiókja van. Találtam egy érdekes dolgot és este mondtam a páromnak, hogy keressen rá a kifejezésre és az első lehetőséget nézze meg amit kidob a gép. Nem találja, persze rögtön neki ugrottam, hogy az első linkre kattintson és ott van, de csak nem találja. Odaugrok, hogy megmutassam, és látom neki egész más lehetőségeket adott meg a Google mint nekem. Erre kíváncsi lettem és más kereső szavakkal is kipróbáltam, teljesen más eredmények születtek a két fiókban, sőt a lányoméban megint mások.

    • Igen. Ez valóban így van. Én évek óta úgy állítom be a keresőket, hogy ne jegyezze meg az előzményeket, ha bezárom, nincs mit nézegetnie, hogy korábban mi is érdekelt. Ritkán hátrányos, de ha valami komolyabban érdekel, azt az oldalt, honlapot be “könyvjelzőzöm”.
      Gondoldjátok át, lehet, hogy ez is egyfajta megoldás.

      • Takács Zoltán szerint:

        Sajna nem megoldás. Ha pl nyitva a gmailes fiókod, és közben keresel valamit, vagy csak szörfölgetsz a google megjegyzi. Nem a böngésződ hanem a google szerverek.
        Egy ismerősöm megmutatta hogyan lehet ezeket a googletől lekérni. Egy teljesen idegen gépen lépett be, és lekérte évekre visszamenőleg a saját böngészéseit.
        Szóval nagy testvér figyel, kategórizál, és a végén elédlöki mit egyél!

  5. Marci, nagyon jól összefoglaltad a lényeget! Én is a napokban gondolkoztam, hogy összefoglalom egy blogbejegyzésben ezeket, mert igazán érdekes irányba mennek a keresők.
    Nekünk, mint keresőoptimalizálással foglalkozó cégnek is egyre nehezebb a dolgunk.
    Úgy gondolom a jövőben a cégeknek egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a webergonómiára, hogy egy látogató ne forduljon vissza az oldalról, hanem könnyen és gyorsan találja meg azt, amit keres és az oldal érjen el magas konverziót!

  6. Nekem erről csak a régi közmondás jut eszembe… “A pokolhoz vezető út is jószándékkal van kikövezve…”

    Addig nincs baj, amíg a FB és a Google, vagy bármelyik másik adathalmazt kezelő jól látható helyen figyelmeztet ezekre az algoritmusokra, ill. ugyanilyen jól látható helyen feltünteni azt a linket is, ahol én magam állíthatom be ezeket a szűrőket, vagy kapcsolhatom ki éppen, ha úgy hozza úri kedvem. Őszintén szólva, ha Te most nem teszed be ide a linket, @Ferhér Márton, akkor azt sem tudom, hogy van ilyen.

    Szóval nekem ez a része hiányzik a dolognak. Ha ez is meglesz, még a kezdő netező számára is érthető, elérhető és látható módon, akkor korrekt lesz az egész.

  7. Nagyon jó a cikk, köszönöm! Érdekes a téma, de én nem feltétlenül látom ezt (üzletileg) szerencsétlen dolognak.

    Ha rosszul közelítem meg a dolgot kérlek javítsatok ki.

    @Várfi Tamás hozzászólás: Tomi, a hozzászólásodban nincs egy kis ellentét? Javítsd ki ha rosszul látom, de üzleti szempontból Neked a területedről minél nagyobb konverzió elérése a cél! Igaz? Ha olyan emberekhez jutsz el, akik a témádban erősebben keresnek és fogékonyabbak rá, akkor a fenti keresők változásai alapján nem érsz el nagyobb konverziót? Hisz nagyobb arányban vagy ott olyan felhasználók előtt az “ajánlatoddal” akik ezen a területen nyitottabb szemekkel járják a világhálót… Ha jól értelmezem a változásokat. Lehet, hogy kevesebb találatot kapsz, de relevánsabb felhasználó jut el hozzá a változás elve alapján, mint eddig.

    @KovácsJános: János, az érett társadalom itt van, maximum mi nem találkozunk velük. Pont ezt eredményezi a saját keresési szokásunk. Marci pont erről beszél a bejegyzése második felében.

    @MolnárRita: Szerintem pont az a lényeg, hogy nem kell semmin változtatnunk, kivéve, ha eddig sem működött úgy ahogy kell az, amit „csinálunk”… Tételezzük fel, hogy működik az amit és ahogy tevékenykedtünk eddig: ha jobban fókuszálunk rá és intenzívebbre vesszük a lendületet, úgy a célpiacunkat nagyobb konverzióval érjük el. Lemorzsolódnak azok a csoportok, akiket a témánk még nem érdekel annyira, hogy vásároljanak nálunk. Eljön majd az idő, hogy ezek a most még “bohóckodásra” és pihenésre használt felhasználók egy része elkezd érdeklődni más terület iránt is, mondjuk a mi területünk iránt. És akkor ott vagyunk, ahol lennünk kell.

    Nem csak a keresők változnak, hanem mi is. Volt, amikor csak játékra használtam az internetet. Majd eljött az idő, amikor ismerkedésre. Amikor már üzletet építek a keresési szokásaim is ennek megfelelően változtak.

  8. “Minden létező én-telen. Az egész kóceráj!”

  9. Szia Marci! Nagyon érdekes és FONTOS témáról írsz! Szerintem is nagyon lényeges a TUDATOSSÁG mert ezek a “robotok, szűrők” belealtatnak a lényegtelen dolgokba…
    De valaki megalkotja ezeket a szűrőket….
    Szóval a változásokat egyre tisztábban célszerű látni, ha a keresőmarketingben továbbra is eredményeket szeretnénk elérni…
    Köszönöm!

  10. Csernus Attila szerint:

    A véleményem szerint a fenti cikk bizony elég nagy tudatlanságra vall a témában.

    1., a keresés és az ajánlás nagyon nem ugyanaz,
    2., személyre szabott ajánlatokat jól meghatározott érdekek mentén kapnak a felhasználók. Soha nem az a cél, hogy bezárjanak, hanem mindig a konverzió növelése – legyen az átkattintás, vásárlás, vagy plusz tartalomfogyasztás.
    3., pontosan azért, hogy az ajánlatok ne bezárják a felhasználót a kis világába, az ajánlók súlyozottan veszik figyelembe a felhasználói eseményeket (idő vagy típus szerint), így biztosítva a diverzitást,
    4., az ajánlórendszerek kivétel nélkül anonim módon kezelik a felhasználókat, ez alapkövetelmény. Azaz ha mindent az iparági sztenderdek szerint csinál a Gugli/FB, akkor tudja, hogy ki vagy, tudja az ajánló által leképezett profilnak mit ajánljon, de a kettőt soha nem köti össze…

    Összességében az ajánlóktól való félelem szerintem nem jogos. Amennyiben azonban az összegyűjtött adatokat egyéb célra használják… no az az aggályos lehet. De senki ne gondolja, hogy felhasználónként nevesített profillal foglalkozik bárki is. Mindenkit a massza érdekel, nem az egyén.

    Régebben (és akár most is) elvárás volt, hogy a kisboltos ismerjen. Tudja milyen csokit szeretsz, mikor mész kenyérért és mikor piáért… és nagyon jól esett mindenkinek a törődés.
    Pontosan ugyanezt a törődést kapod akár egy webshop-ban, ha jó a profilod és jó az ajánló. De ez már zavar… :)

    • Szerintem félreérted a lényegét, amiről írtunk. Nem az zavar, ha releváns reklámokkal, üzenetekkel, esetleg ajánlatokkal találkozunk. Marketingesként pláne nekünk is az a célunk, hogy a lehető legjobb reakciót váltsuk ki “ajánlatunkkal”. Ez OK.

      Javaslom, nézd meg a videót is! Ott részletesebben le van vezetve, hogyan szűkül be a világunk, ha hagyjuk és a fontos tartalmak helyét átveszik a pillanatnyilag (rövid távon) érdekes de (sokszor értéktelen) tartalmak, ha nem vigyázunk.

      Nincs baj a testre szabással. Csak a módjával…

      • Csernus Attila szerint:

        No, asszem itt most filozófiai területre fogunk tévedni.
        Mindenki saját maga zárja be saját magát a kis világába. Olyan emberekkel ismerkedsz, akik érdekelnek, olyan kajákat eszel ami ízlik, olyan újságokat olvasol, amik “hozzád” szólnak. Nap, mint nap ezt csinálod… ezt az igény szolgálja ki az automatizált ajánlás. Ha nem ezt tenné, nem lenne sikeres – nem az alkalmazó cégeknek, hanem a felhasználónak magának.

        Aki pedig jelenleg is diverzifikáltan fogyaszt (nem márkahű, nem is mindig az olcsót veszi, elolvas sok mindent, sokfelé figyel), az az ajánlatoktól (reklámoktól) sem szűkül be. Sőt… az ajánlók pontosan azt fogják róla megtanulni, hogy diverzifikáltan fogyaszt, ezért az ajánlatok is szórni fognak számára.

        Megnéztem a videót. Sajnos semmilyen érdekes információt nem tartalmaz. Régebben “szerkesztők” “ajánlották” a tartalmat. Most a hihetetlen sok tartalomból (kézzel szerkeszthetetlen), algoritmusok ajánlanak, sokkal jobban, mint a szerkesztők. Ez nem csodálkoznivaló…

        Még egyszer:
        azt állítja valaki, hogy az ajánlatok, a személyre szabás zár be. Ez nem igaz. Vagy saját magad zárod be, vagy egy másik ember, mert szerkeszti Neked az arcodba kapott dolgokat. Az algoritmusok is a másodikat teszik, de sokkal “okosabban” és hatékonyabban, mint az emberi tényező. Belőled “táplálkoznak”.
        Ha nem tetszik, amit látsz, akkor nem jó az önképed, hiszen az algoritmus nem részrehajló. Ha nem tetszik amit látsz, akkor mutass neki más képet és mást fog ajánlani (ha jól van megcsinálva).

        PS: természetesen itt most nem beszélünk az üzleti szabályokkal megtámogatott ajánlatokról, kizárólag a naturális perszonalizált dolgokról.

        • Túlságosan tudatos felhasználókkal számolsz.

          Csak pár felvetés:

          Az alkoholistának is alkoholt adsz, mert épp arra van “szüksége”? Neki ez a releváns? Az algoritmusba be van építve mi a jó és a rossz között a különbség?

          • Valkó Kornél szerint:

            Attila abban igazad van, hogy a döntés a felhasználó kezében van, mi közül választ.
            Viszont Mártonnal egyetértek abban, hogy nagyon sok Internet és egyben gugli és FB felhasználó nem tudatos felhasználó, nem ismeri kellőképpen a lehetőségeket és ő abból választ, amit a szolgáltató kínál neki. Lehet, hogy a felhasználó választhat a nem megszokott ízek közül is, megkóstolhatja az indiai ízeket is, de ha ő nem tudja, mert az étteremben ezek az ízek számára “titkos” ajtó mögött vannak, sosem fog belépni abba a szobába, ahol ezek közül kóstolhatna. Elvileg tehetné, de ő nem tudja ezt, mert nem látja a titkos ajtót.

            • PRFM szerint:

              Húú, ez jó kis cikk, ha ebből a témából ilyen messzire eljutottatok :)

              Marci bejegyzéséhez annyit, hogy:
              Az alkoholistának nem “én” adok alkoholt, mert úgy gondolom, hogy arra van szüksége, hanem ha megkérdezi, hogy hol kap piát, akkor megmutatom a boltot. Ezek szerint minden bolt, ahol árulnak alkoholt zárjon be, ha épp arra téved egy “vevő”? Vagy mindenkitől meg kéne kérdezni, hogy elnézést ön alkoholista? – ..egy idealizált világban talán ez is megtörténhetne, de ott még nem tartunk, sajnos.

              A jó és rossz között nem kell, hogy gépek döntsenek. Az érdeklődési körét mindenki maga választja. Persze a választáshoz szükséges némi intelligencia, értékrend és kifejlődött személyiség. Az hogy butul a társadalom, mert elönti a sok szarság, ennek az oka, nem az algoritmusokban keresendő. Az is csak egy kivetülése, mint a TV, reklámok, újságok, szolgáltatóknál megadott adatok, piackutatás stb.

              Nekem például nincs facebook fiókom és nem is tervezem, hogy lesz. Volt egy pár évig, de úgy döntöttem, hogy köszönöm erre nincs szükségem. Én döntöttem így, nem Zuckerberg vagy a Google..

              Szóval összefoglalva: vagy én hozok döntéseket vagy hagyom, hogy mások döntsenek helyettem. Ez utóbbit nem javaslom, mert direkt vagy észrevétlenül, de előbb utóbb “érdekes” meglepetések érhetnek..
              ..vagy a Google keresőben vagy a sarki közértben egyaránt.

    • Szia Attila!

      Megragadott ez a csokis-kisboltos példa. Megpróbálom, hogy ez a hasonlat közelebb hoz-e a problámához és hogy jól értem-e?

      A kisboltos ismeri, hogy Te milyen csokit szeretsz. Ez rendben, tökéletes is, csak hogy a bolt statisztikája szerint az “Alekosz” csokit sokkal többen fogyasztják mint a Tied. Így szép lassan elönzölik az “Alekosz” csokik a polcokat és Te a kedvenc márkád már alig találod, sőt, minden csatorna megpróbál rávenni, hogy Te is ezt fogyaszd.

      Ez nem azt hozza, hogy nem kapod meg a kedvencedet, de már a boltosnak sem lesz fontos és egyre több energiába kerül ragaszkodnod hozzá.

      • Én más oldalról közelítenék:

        Van egy boltos, akinek a boltjában mindenféle ehető dolgot lehet kapni. Megfigyeli, hogy a bio termékek és a zöldségek-gyümölcsök helyett Te a csokiknál és a nassolni valóknál időzöl el többet és abból is vásárolsz gyakrabban.

        Egy idő után már ha betérsz a boltba, kézenfog és csak a csipszeket és csokikat mutatja meg és ajánlja fel megvételre. (Azért nehéz ezt leképezni az offline világba, mert úgy kellene a boltosnak csinálni, hogy el is távolítja a boltjából arra az időre időre a többi terméket.)

        Egy idő után Te csak csokiból és nassokból tudsz választani. Holott lehet, hogy a javadat szolgálná, ha elsétálnál időnként a zöldséges pult előtt is és onnan is vennél valamit, de eltűnt az “étlapodról”…

        • Csernus Attila szerint:

          Hm…
          Ha egy boltba bemész és kizárólag csokikat veszel, azokat nézed, akkor a boltos azt fogja neked ajánlgatni. Persze, ha ez elkezd idegesíteni, váltanál, akkor megmondod neki (elkezdesz mást is nézegetni), hogy másra is szükséged van… és ha okos, onnantól azt is ajánlja majd. Meg hasonló csokit. Meg csoki mellé sajtot. Meg bort. Meg csokiszökőkutat. Meg fogkefét és fogkrémet. Mondom, ha okos…

          Még egyszer:
          ha egy ajánló jól működik, és nem piszkálnak hozzá ember által meghatározott üzleti szabályokkal, akkor 1., hasznos, mert számodra relevéns ajánlatokat ad 2., pontosan annyira lesz sokszínű az ajánlata, mint a Te fogyasztásod.

          Lehet ezt felülütni az imént említett üzleti szabályrendszerrel (mondjuk karácsony előtt szaloncukrot promótálok, tehát erővel bekeverem azon ajánlatokba is, ahol egyáltalán nem releváns), de ezek az akciók többnyire rontják az ajánlásminőséget.

          • És mi van, ha nem is tudsz arról, hogy a csokin kívül mást is lehet kérni? Mert ez rejtve volt előtted? Ezért nincs más termékben fogyasztásod…

            • Csernus Attila szerint:

              Ne szakadjunk e az eredeti gondolattól. Bementél egy boltba, ahol sok minden volt, de Te főleg csokikat nézegettél/vettél. Ez volt az alapkoncepció. Erre csokikat fognak ajánlani.

              Ha mást keresel, akkor mást fognak (ha van), ilyen egyszerű. Valamint vannak kiegészítő termékek, hasonlóak, kapcsolódóak… ha nem nagyon buta az a valaki, aki az ajánlót csinálja, akkor erre figyel.

              Mondok egy példát.
              Élelmiszerbolt a weben.
              Hétfő. Belépsz, elkezdesz vásárolni. Az ajánlódobozban megjelenik 5 hely közül háromban kenyér, tej, felvágott, mert ezeket szoktad venni. Kettőben meg mondjuk zsömle és halkonzerv (mert mindkettő jó reggeli kajának). Veszel egy halkonzervet is, mert kipróbálnád finom-e. Fizetsz, a futár kihozza, örülsz.
              Péntek. Belépsz, elkezdesz vásárolni. 5 ajánlatból három csipsz/vörösbor/rövid, mert péntekenként ezt szoktad venni a soros házibulihoz, 2 helyen meg magyarkártya/konfetti (mert az ajánló “kitalálja”, hogy buli lesz, és mivel piát/rágcsálnivalót vettél már, nem azt tukmál rád, hanem olyasmit, amiről azt gondolja, hgy egy bulihoz jó. Esetleg meg is veszed az egyiket. Fizetsz, a futár hozza.
              Következő héten már kapsz majd halat és pénteken konfetti/társasjáték ajánlatot.

              Egyetlen egy boltosnak, tartalomtulajnak sem az a célja, hogy bezárjon, mert úgy kevesebbet költesz/tartózkodsz az oldalon.

              Az ajánlóknál meg sokkal hatékonyabban lehet “bezárni” az embereket a propaganda bevált és ősrégi eszközeivel, ha az a cél. Ahhoz nem kell ajánló és egy jó ajánlónak messze nem az lesz az effektje, mint a propagandának.

              • Marcsi szerint:

                Hát én csak laikus vagyok egyenlőre, tanulgatom a webdesign szakmát, és a seozáshoz keresek többször anyagot. Ez 2011. szeptemberétől van így. Előtte szerszámgépeket vittem fel egy webáruháznak. Érdekes módon a gmailos leveleim közt arra lettem figyelmes, meg újabban a facebookon is, hogy mindig olyan típusu hirdetéseket ajánl fel, amiben többet keresek. Miért írom mindezt? A régi kisboltot (abban is dolgoztam valamikor) amit felvál a web áruház, így nem könnyű összehasonlítani. Igen, ismertük a vásárlókat személy szerint, tudtuk, hogy általában melyik nap mit visz. Nem kellett marketing hozzá, hogy minden héten megvegye, amire szüksége volt, mert élelmiszert árusítottunk. De a weboldalak többsége nem élelmiszert vásárol, és ahogy olvastam a hozzászólásokat, itt arról van szó, hogy a robotok mit ajánlanak nekünk. A robotok, abból következtetnek, amire többször kattintunk, vagy ahol több időt töltünk. Persze, hogy egy webáruház tulajdonos, ajánl más terméket is. De azt nem fogja ajánlani, amivel ő nem foglalkozik, vagy épp nem fogja betenni a konkurencia linkjét, hogy ott esetleg meg találod. A facebookot valamilyen szinten jónak tartom, mert ha van egy webáruháza, vagy terméke amivel fent van a facebookon, ki tud építeni egy közönséget a potenciális vásárlókból, akik megismerhetik őt és a termékét, és nála vásárolnak. Szerintem ez pótolja azt a kapcsolatot, ami a kisboltban volt anno, és egy webáruház nem tud másképp megoldani. És a bejegyzés gondolom pont erről ír, legalább is én úgy érzem, hogy nem azzal van a gond, ha felviszünk valamit az fb-ra, hanem ha sikerül a figyelmünket másfelé elvinni, elterelni. Néha bizony bődületes hülyeségek felé akár, és azt sem vesszük észre, hogy a fontos dolog elmaradt, de már megnéztem a ismerőseim ismerőseinek az ismerősei hozzászólását is, és közben éjfél is elmúlt már. Én is észre vettem, hogy figyelhetik, és tálalnak is rendesen, csak nem voltam benne bizonyos. Köszönöm ezt a cikket. Az alkalmazásokat már letiltottam, de vannak beállítások, amikről nem tudtam. Számomra hasznos volt a cikk.

            • És mi van, ha akkor a legmagasabb a profitja a boltosnak, ha csak azt a pár szokásos terméket ajánlja nekem (csoki, csipsz), mert ezeken keresi a legtöbbet.

              A Te felfogásod szerint én boldog leszek, mert pont azt kaptam, amire “szükségem” volt. A boltos pedig mindent jól csinált, mert megtartotta egy elégedett ügyfelét és a legtöbbet kereste.

              Ha így nézzük, akkor mindenki nyert. Ha pedig kicsit hosszabb távon, akkor nem, mert előbb halok meg szív és érrendszeri megbetegedésben és kevesebb ideig leszek az ügyfele a boltnak.

              A különböző játékelméletek pont ezzel foglalkoznak, hogy a résztvevők rövid távú nyereségei helyett az össz nyereséget kell vizsgálni. És sokszor nem a rövidtávon jónak tűnő döntés hozza hosszútávon és minden résztvevőnek összesítve a maximális nyereséget.

              Példa erre a mai pénzügyi rendszer. Hitelt vesznek fel az emberek. Nyernek (pillanatnyilag). A bankok is nyernek kamatjövedelmet ebből. Rövidtávon: WIN-WIN. Hosszútávon: a hitelt felvevőnek sokkal több pénzt kell visszafizetnie. Tehát hosszútávon veszít. A bank akkor veszít, ha sok hitelfelvevő nem tudja visszafizetni a kölcsönt és nem is lehet behajtani.

              Egy WIN-WIN helyzetből eljutottunk oda, hogy összeomolhat a teljes pénzügyi rendszer…

              Ákost idézném: “…nem biztos, hogy jót tesz neked,
              ha kiszolgálják az ízlésedet!”

              • Csernus Attila szerint:

                Szia,

                érdekes téma, akkor húzzuk ki a méregfogát.
                Amit Te vársz, azt senki nem teszi meg helyetted, senki nem fog fékeket tenni a rendszerbe, “miattad” – ebben a kontextusban.

                A mostani társadalmaknak pontosan az a legnagyobb baja, hogy túlságosan kicsi egyéni mozgásteret adnak az egyénnek, nem csak megmondják, hogy mi a “jó/rossz”, hanem a “jó”-t jutalmazzák is a “rossz”-at pedig büntetik, így nem hagyják meg a szabad választás jogát, azt a lehetőséget, hogy tapasztalj és tanulj.

                Egy ajánló algoritmus persze tud olyan lenni, mintha tudná, hogy mi a jó/rossz. De nem szoktak ilyet beletenni, mert nincs rá igény – sem a vásárlók, sem az üzlet részéről.

                Amiről a cikk szól, az helyes és okos dolog: edukálni az embereket – akiket érdekel – hogy hogyan használhatják ezeket a rendszereket, hogyan lehetnek “okosak”.

                Cserében azt elvárni, hogy a rendszerek/algoritmusok vigyázzanak a “nagy egész” (mondjuk az egészséged) egyensúlyára, elég botor dolog. A nagy egész vigyáz saját magára, Te meg vigyázz magadra.

                Aki pedig nem vigyáz magára, azt úgyis elüti a villamos, bármennyire is tiltja a KRESZ, hogy villamossínen sétálj.

                Ákos pedig jó előadó, de a filozófiája megkérdőjelezhető. Neked jó, ha kiszolgálják az ízlésed, Te magad is azt teszed. Nem eszel sz@rt, mert csillió légy azt eszi, mert neked az nem jó. Így az étteremben sem azt tesznek eléd, ami egészséges hanem rare bélszínt, mert eddig így kérted. Ha pedig most már welldone szeretnéd, akkor szólsz…. következőre biztos megkérdez a pincér, hogyan akarod. Ha megint welldone, akkor ki fogja hozni mostantól úgy. Ha visszatérsz a rare-hez, akkor pedig elteszi, hogy egyszer kipróbáltad, nem jött be, mostantól megint mindig rare-t hoz, kérdés nélkül. És igen, utántölti a poharad, és elviszi a tányért amikor kell… elvárod tőle, ettől érzed komfortosan magad. Mennyire vennéd zokon, ha mindig azzal zaklatnának a megszokott éttermedben, hogy inkább edd ezt, mert egészségesebb, mint amit eddig ettél. Ülj ablakhoz (sosem tetted, jó okkal), jobban fogsz látni.

                S mindettől még elmehetsz squash-olni.

                A jó ajánló nem push-ol, hanem valóban ajánl és érzékeny a változásokra, ez elemi érdeke, ahogy a pincérnek is, hogy jól érezd magad. Persze elvárhatod a fitnesstanácsokat a pincértől is, de inkább akkor menj Norbi Update étterembe és ne a Costes-be.

                Az egy másik téma – nem kevésbé érdekes -, hogy mennyi tévhit van az ajánlórendszerekkel kapcsolatban még az úgynevezett “szakmán” belül is. Ez sokkal nagyobb és aktuálisabb téma, mint az, hogy az ajánlók miatt a hozzánk jutó információk kevésbé lesznek sokrétűek. Ez egy hipotézis, egy érzés… és bár jól hangzik és nem cáfolják a szubjektív megfigyelések, a tények makacs dolgok: egy jó ajánló nem bezárja és frusztrálja a felhasználót, hanem segít neki. A kulcsszó a “jó”…

              • Tiszteletben tartom a véleményed, jó Veled vitázni, de fogadjuk el azt, hogy nem értünk egyet.

                Amit Te írsz az beszűkíti a látóteret. Honnan tudnám, hogy mire vágyok, ha nem is tudok egy csomó dolog létezéséről. Ahhoz, hogy tanuljak, új dolgokat ismerjek meg, ki kell lépnem a komfort zónámból. De ha ezek az algoritmusok abban segítenek, hogy benn maradjak a komfort zónámban, akkor nagyobb eséllyel maradni is fogok. Az átlag felhasználó így működik.

                • Csernus Attila szerint:

                  Peace. :)
                  fent írtam, hogy ha van egy kis esze az ajánlót üzemeltető entitásnak, akkor diverzifikálja az ajánlatokat. Ha nem teszi, vagy irányítja az ajánlást, akkor valóban szűkítheti a látóteret.

                  Példa erre a tartalomajánlás. Egy híroldalon úgy szoktak ajánlót beállítani, hogy ne csak azt ajánlja Neked, amit általában olvasol, hanem más típust is, hiszen azonos témáról pont át akarnak vezetni egy másikra, hogy ott is olvasgass… így nő a letöltésszám, az oldalon eltöltött idő. Ha mindig számodra “megfelelő” dolgot olvasnál, akkor 4 perc alatt elolvasná egy átlag férfi az autós/sport/pénzügyi híreket és csókolom. Ez az híroldalnak sem jó, mert bounce lesz belőle…

                  Erről írtam, hogy iszonyatosan sok tévhit van az ajánlórendszerekkel kapcsolatban a köztudatban… ez a “bezár” az egyik.

                • Azzal az ajánlórendszerrel nincs is semmi gondom, amit írtál, ami nem konvergens, hanem divergens.

                  Illetve egy érett, tudatos, korábbi tapasztalataiból építkező széles látókörrel rendelkező felhasználó már talán tudja kezelni a hátrányokat egy “nem jó” ajánló rendszerben. (De nem mindenki ilyen.) Viszont egy olyan nemzedék, aki egy ilyen “nem jó” tartalom ajánló rendszerből edukálódik, az komolyan ki lesz szolgáltatva…

                • PRFM szerint:

                  Ebben van a lényeg: komfortzóna.
                  Ha már itt tartunk, akkor az a szomorú, hogy olyan nemzedék nő fel, akik az interneten akarják “szélesíteni” a komfortzónájukat. A komforzónádból sosem online fogsz kilépni. Ha pedig meglépted offline, akkor már egyértelmű mindenki számára: rákeresek a neten. És hopp máris tágult a tér mindenki számára.
                  A gyerekek vagy a jövő nemzedéke a családon múlik és a szülőkön. Ha ott minden rendben van, akkor nincsenek ilyen észrevétlen gépek által üzemeltetett dimenziók Ezeket is mi alkotjuk és az életben nem egy weboldalon.
                  Szerintem… bár ez már nagyon filozófikus. :)

      • Csernus Attila szerint:

        Szia Gábor,

        nem jó sajnos a gondolatkísérlet. A boltos nem promótál semmit. A boltos ismer. Nem ajánl Neked mást, mint amit tud rólad. Ha senki nem kényszerítí, akkor pontosan ugyanazt a csokit fogja neked ajánlani, amit mindig is vettél és imádod. Persze, ha van egy kis esze, akkor időről-időre beajánl hasonlót is, esetleg olyat, ami más, hozzád hasonló embereknek már bejött…
        Az ajánló pontosan arra való, hogy ha már nehezen találod az Alekosz csokik között azt, amit Te szeretsz, akkor odavezessen.

        Az ajánlók az esetek nagy többségében nem promótálnak/demótálnak semmit, mert az rontja az ajánlásminőséget.

        • Akkor most fogok egy másik témát: TV

          A műsor szerkesztők vadul nézik a nézettségi eredményeket, ami az eredeti blogbejegyzés témája szerint kerül kiválasztásra. Nincs személyes ajánlat csak az átlag reakcióira épülő műsor kínálat és itt van a probléma elásva.

          Én hiába kattintok és nézek más műsorokat, már olyan a kínálat, hogy nem nézek semmit. Pedig kontrolált módon lenne igényem szórakoztató műsorra, mert nem dolgozhatok állandóan.

          A weben persze a személyesített ajánlás jobban megoldható, de végül is egy szűk csatornába terel. Tehát oda kell figyelnünk. Amit Te is véleményeddel képviselsz az nincs mindenki birtokában: a tudatosság.

          Tetszik, hogy az OMA blogon már rendszeres a “longtail” hozzászólás…

          • Csernus Attila szerint:

            Elfogadom.
            Ahogy Márton véleményét is.
            A tudattalan emberek elé cserében rakhatsz bármilyen ajánlót – jót vagy rosszat – nem fog változni az, hogy tudattalanok. Mindig megvezethetőek lesznek, befolyásolhatóak és idővel be fognak szűkülni, rossz ajánló nélkül is.

            Az életnél divergensebb tartalmakat semmi nem ajánl. S nézzük meg, ebből mennyi érdekel egy átlagos VV5 nézőt. Ezen semmilyen ajánlóval nem fogsz tudni segíteni.

  11. Nagy Péter szerint:

    A minap láttam a Mindentudás Egyeteme 2 Szemantikus Web beszélgetését, ahol nyelvész-matematikusok és egyéb tényleg topon lévő kutatók fejtették ki, hogy sehol nem tartunk.
    Gondoljunk csak bele, hogy a Google fordítója hogyan fordít le egy verset, vagy mennyire helyes csak egy átlagos szöveg fordítása. Pedig a szövegfordítás egy sok tíz-millió szöveget “ismerő” statisztikai rendszeren alapul. A statisztikai rendszerek – a tudomány mai állása szerint – sokkal jobbak mint a szabályalapúak. Na most ha nyakunkba kapunk egy szabályalapú megfigyelő rendszert, ami a szokásainkat figyeli, akkor mi lesz?
    Hát; isten mentsen meg minket ettől a világtól.
    Javaslat: minden profilodból lépj ki !!! -ha böngészel (Facebook, Gmail stb.)

    Azon is érdemes elgondolkodni, hogy egy-egy kevésbé jól sikerült algoritmus hogyan alakíthatja az emberek gondolkodását. Nézd meg a TV-t hova silányította a pénz. Nézz meg egy mesét: mondjuk egy “Kick Buttowski”-t. Ki leszel akadva, a gyermekeidnek- ha hagyod – ez lesz a kiindulási pont.
    Csak egy párszor engedd oda a gyerekedet a te bejelentkezett profiloddal, hogy keressen a net-en. Az “okos” rendszer meg megtanulja.
    Szerintem ennek nincs itt az ideje. Ameddig a rendszer a “kutya hideg” kifejezést döglött kutyának, kihűlt ebnek és más hasonlónak értékeli, addig nem szabadna szabályok alapján korlátozni a keresési teret.
    Az emberek az ilyen rendszerekkel csak a kreativitásukat veszíthetik el a következő miatt: nem csak te vagy hatással a rendszerre, hanem a rendszer is rád. Ha a rendszer beszűkíti a keresési teret, akkor egy idő múlva elveszted a másképpen gondolkodási képességedet. Lásd: amerikai űrhajósoknak több millió dollárba került kifejleszteni egy olyan tollat, amivel a gravitáció hiányában is tudtak írni, míg az oroszok ceruzával írtak. (Csak a tollra szűkítették a keresési teret.)

    • Hát igen…

      Ehhez egy idézetet tudnék csak hozzáfűzni:

      “Minden nemzedék azt képzeli magáról, hogy intelligensebb az előtte járónál és bölcsebb az utána következőnél.” – George Orwell: 1984

      • Nagy Péter szerint:

        Orwellnek igaza volt, de ő még csak a tiszta emberi rendszerrel számolhatott, a hatástöbbszöröző “okos rendszerekkel” nem…

        • Vajon ma milyen utópisztikus művet dobna össze Orwell, a következő 40 évre?

          • Pontosan mi az a mű? :)

          • Nagy Péter szerint:

            Pontatlant.
            Emlékszem, amikor egy Toshiba rádió belsejében megláttam az első IC-t. Emlékszem, amikor még viccnek számított: – Mi van a kezemben? -Hi-fi torony. – De mennyi?
            Emlékszem az első XT-re, ami egy napig optimalizálta a két oldalas nyomtatott áramköri lapkát.
            És ma hol tartunk? Okostelefonnal a kézben földrészeket átszelő HD videókapcsolatot tudunk létesíteni úgy, hogy nem dolgozunk a NASA-nál. Hogy az emberiségnek melyik buborék fogja a vesztét okozni 40 éven belül azt nem tudjuk.
            Lehet válogatni a filmek közül: Wall-e, Legenda vagyok, Én a robot, Armageddon stb.

            Csak hogy kötődjek Wolf Gáborhoz:
            “A stratégia kétféle lehet:

            Stratégia 1:
            Egy nagy lehetőség felismerése és kiaknázása

            Stratégia 2:
            Egy nagy veszély felismerése és elhárítása”

            Az emberiség túlnyomó része a pénz nyomására csak az egyes számú stratégiát látja és csak annak él.
            A nagy veszély felismerése a világban háttérbe szorult.
            (Nem hoz anyagi hasznot.)

            Itt van példának a gazdasági válság. Egy pár ember nagyon jól járt -egy pár százmillió nagyon rosszul.

            Visszakanyarodva a marketinghez: A nagy áruházláncok évek óta játsszák ezt a játékot offline. A vevőkártyás vásárlások után pontosan megmondják milyen akciót kell meghirdetni, hogy ne a kis boltokban vásárolj. Mi meg bedőlünk nekik és használjuk a hűségkártyát minden vásárlásnál. (Ugye Ti nem?)
            Ezzel elősegítjük, hogy a pénz oda vándoroljon, ahol már így is elég van. Hogy jön ez ide?
            Szerinted kinek lesz nagyobb rajongótábora?
            Ki lesz előrébb a keresőben?
            Hogyan fognak mozogni azok a súlyok, amelyek eldöntik mit látsz a keresőkben?
            Szerintem nem jó fele megyünk a keresők okosításával és bár a Last.fm-et szeretem, globális, keresőkre való kiterjesztését ma még elhibázott lépésnek tartom.

      • Igaz.

  12. Ha nem akarunk kijelentkezni, vagy a beállításainkon módosítani, akkor van egy megoldás.
    Nagyon egyszerűen kikapcsolható a személyre szabott találat, hogy a találati lista URL-jének végére kell beilleszteni a következőt: „&pws=0”
    Tehát, beírod a keresett dolgot, kapsz egy listát. Utána felmész a böngésző címsorába, ott van egy nagyon hosszú URL. ennek a végét a & -től törlöd és beírod a fentit. A lista változni fog!

  13. SEO szempontból különben nem rossz a személyre szabás, hiszen a látogatói keresési trendek ismerete, a kulcsszavak ismerete alapvető.

  14. Amilyen tempóban halad a világ lassan oda jutunk, hogy a google, facebok hamarabb tudja jelen pillanatban mire van szükségünk mint az mi magunk.

    • Teljesen igazad van.

      Konkrétan az egyetemen annak idején, építettünk is ilyen modellt.

      Képzelj el egy algoritmust, amiben egy több ezer fős mintán (minden emberről 30-40 különböző adatot lehetett tudni), 1 kiragadott paramétert a többiből kellett megjósolni 95%-os valószínűséggel. A mintán lehetett ellenőrizni a modell működését. De a modell képes volt jósolni 95%-os valószínűséggel az eredeti mintában nem szereplő új emberekre is. Ha ügyesebbek lettünk volna, akkor lehet, hogy még pontosabb lett volna.

      Fantasztikus volt, ahogy ez működött. Ez ma már önálló tudomány, úgy hívják, hogy adatbányászat és nagyon komoly statisztikai és tudományos háttere van, valamint számtalan szoftver képes ezt támogatni, pl. SAS Enterprise Miner

      Direkt marketing célokra is szoktak ilyen modelleket építeni, hogy megjósolják a lehető legpontosabban, hogy az ügyfélnek épp mire van szüksége.

      • Csernus Attila szerint:

        Ennél már csak az a szebb, amikor nem is tudsz semmilyen adatot az emberről, sőt arról sem, hogy mi az amit fogyasztott… :)

        Csak annyit tudsz, hogy valaki valamivel csinált valamit. Nem tudod ki az a valaki, nem tudod mi az a valami és nem tudod mit csinált. Csak nézed a nagy adathalmazt, és ha jól adatbányászkodsz, akkor meglátod a mintákat. S amikor megláttad, elkezdesz illeszteni. S ha jól csinálod az illesztést, akkor eltalálod, hogy a valakinek mi lesz a következő lépése a valamivel (vagy másvalamivel). Megmondod és a valaki örül neki, mert valóban azt akarta, azzal…

        S még mindig nem tudod, ki az a valaki, mivel mit szokott csinálni, csak matematikai mintákat néztél.

        No? :)

  15. Bódor Tünde szerint:

    Ezt a problémát már én is észrevettem, miszerint azokat az oldalakat ajánlja a számítógép, amit észlelt korábban, hogy foglalkozok vele. Nekem is eszembe jutott, hogy de akkor mi lesz a többi információval, ami esetleg érdekelne és amit addig még nem kerestem.
    Hasznos tanácsotok kikerülni ezt és hasznos tudni azt is, hogy bizony nagyon sokan hagyják, hogy a gép “vezesse” őket.
    Köszönöm az információkat! :-)

  16. Márfi Gyula szerint:

    Nagy gondban vagyok, ugyanis egy ismerősnek bejelentkező linkjére kattintottam s azóta a facebook oldalam görög nyelven jelenik meg. Ha tudod a megoldást, kérlek, segíts nekem! Előre is köszönöm! Mindazt a jót Neked, amit magamnak kívánhatnék! (Ha nő vagy, akkor részben az ellenkezőjét!)
    Üdvözöllek; Gyula

    • Gyula! https://www.facebook.com/settings ha be vagy jelentkezve a Facebookon, akkor ezen az oldalon a legalasó sorban lévő szövegre kattints rá, és az ott megjelenő legördülő menüben tudod kiválasztani a “Magyar” nyelvet!

      Ha nem megy, akkor hívd segítségül a Google Translate-et, azzal biztosan sikerül megoldani!

      Sok sikert! :)

  17. Jomagam is eszrevettem, masfel eve van blogom es nagy nehezen tanulgattam a sajat tapasztalatombol, hogy s mint es eszrevettem hogy mindeki masnak a geperol ha rakerestem ugyanazokra kulcsszavkra mas oldalak jottek be es egy jo ideje a yahoo news is ugy adja a hireket ahogy a belepo szereti preferncialva.Amugy nekem hulyesgeket ad csak azert mert no vagyok szerintem: haj, szepitkezes es dieta.
    Nagyon ugyesek vagytok OMA es mindenre felnyitjatok a szemunket veletek konyebb az elet es miota rendszeresen vegig olvasom a cikkeiteket rajottem hogy elejtol fogva kelett volna!
    A szereny velemenyem hogy azoknak jo ez a szures akik sok penzt fektetnek be es kifizetik a facebook, a google tarifait es celzottan kuldik a reklamokat!
    De kis zsebueknek nem elonyos! arrol nem is beszelve hogy mar regota nem talalom meg amit valojaban keresek a google-on inakbb mas keresokon!!!!

  18. Vígh Kata szerint:

    Elképesztően sokat tanultam most.
    Eddig észre sem vettem a “rendezés” gombot. Sokszor csak láttam “történni” a dolgokat, nem is sejtettem, hogy azok nem történnek csak úgy, hanem tudadosan irányított folyamatok, amiket viszont én is befolyásolhatok. Még most is vannak homályfoltok, nem is értek, vagy ismerek mindent, és ez eléggé félelmetes, hogy esetleg átsiklok valami fontos, vagy inkább veszélyes dolgon.
    Köszönet a felvilágosításért. Az biztos, hogy figylemesebb leszek ezután.

  19. Igen a cenzúrát jobban meg lehetett kenni :-)

    Viszont van még egy mémje ennek az entrópiának elég, ha a kereskedelmi csatornákra gondolunk és arra a kifogásra miszerint:” Ez kell a népnek, mert ez a legnépszerűbb.” (és akkor nem beszéltem a választásról:-)..
    Véleményem tehát, hogy nem a robotok és a szűrők az okai mindennek a jelenségnek, elsősorban a fejekben nincs rendben valami. Azon veszélyes tudományág embertelenségére vezetném vissza a következményeket, mely emberi szokásokat elemez és kiértékel minden emberi szempontok nélkül. (szóismétlés, szándékos)
    Avagy ez a következmény, ha az emberek megítélnek embereket szokásaik és vetületeik alapján.

  20. coilevi szerint:

    Vajon hogy befolyásolja ez a dolog a keresőoptimalizálást? Ha megbízok egy céget a Google 1-3. találat elérésével egy kulcsszóra, az pontosan kiknél való 1-3. találat megjelenésre lesz érvényes?

    • Rettenet jó a kérdés!

    • Igen, hiába bízol meg valakit, sajnos ez minden gépen igaz lehet. Ott lehet az átverés, ha egyszer rákattintasz a saját gépen a saját oldaladra a Google-nél, akkor onnantól soha nem azt látod, mint mások, hanem a Te oldalad előrébb lesz. A megoldás a free monitor for Google progin keresztül kell az oldalad ellenőrizni.

    • coilevi: az alapvető megoldás az erre, hogy nem azzal bízol meg egy céget, hogy a Google 1-3. helyezését célozza meg, hanem arra, hogy a keresőkből érkező forgalom x %-kal nőjjön. És ezt pontosan ellenőrizhető az Analyticsben (nem fizetzett találatokból érkező forgalom változása adott időszak alatt), így ez lehet az elszámolás és a számonkérés alapja is.

      Jobb is ez egyébként, mert sokkal fontosabb eredmény az, ha egy látogató megérkezik a keresőből Hozzád, azaz kattintott is a találatra (függetlenül attól, hogy az épp a hányadik helyen jelent meg), mint az, hogy ott vagy a Google TOP 3-ban egy bizonyos kulcsszóra, de lehet hogy senki nem kattint rád.

  21. Nekem erről ismét az jut eszembe, hogy az emberek tömegéből egy irányított “csürhét” akarnak csinálni. Mert ha bárhol pl. a chucknorrisos és hammeres “híreket” nézi, addig is nem a jelennel és a valós helyzettel foglalkozik, nem gondolkodik a jövőn! Lehetne fokozni,de szerintem érti a lényeget mindenki.

  22. Köszi! Nagyon élveztem a cikket is, a postokat is. Végigolvastam mindet.
    Ahogy én látom: A probléma örök: a tudás választással és felelősségel jár.
    Aki pedig megjavítani akarja a világot, az kalkulálja bele a világ tehetetlenségét (newtoni értelemben)! Minden embert lehet fejleszteni, de csak egyetlen fokozattal ahhoz képest, ahol éppen tart. Mivel az értékesítés egyben – és egyre inkább – képzés, ezért minden értékesítőnek abból kell kiindulnia, ahol az ügyfele éppen tart. Az ügyfél állapota pedig több dimenziós, mert van tudása, vannak érzelmei, vannak hitei és van az egész tudattalanja.
    Azt imádom az értékesítésben, hogy nincs vége a fejlődésnek. Mindig van mit tanulni, mindig van miben fejlődni, és mindez az eredményeken is meglátszik.

  23. Nagy Áron szerint:

    Nagyon egyszerű a megoldás: Total Commander-ben a Local Settings-ben a Temp mappákat és a Cookies mappákat naponta törölni kell (böngészők minden törlése funkciója teljesen tele hagyja ezeket) és privát böngészést kell használni bejelentkezés nélkül!

  24. Nem kívánom taglalni, hogy a videon beszélő speak-er nek, miben van igaza, miben nem, de az ilyen szürke mezei polgárnak, mint én (ez a világ emberiségének 80% teszi ki), nem sok vizet zavar, ha bizonyos érdekekből szondáznak vagy vadásznak, azokra, azokat…. Az érdekek mindenben ütközhetnek. Engem pédául kétszer kizártak a facebookból, mert Orbán úrról gúnyképeket szerkesztettem, és fel is töltöttem. Amikor elolvastam és bepipáltam a facebook intelmeit, visszatérhettem. Ám vannak komoly, súlyos esetek is, amelyet komolyan is kell kezelni.

    Marketing tekintetében is akadhatnak becstelen emberek, akik nemtelen eszközökkel szeretnék kiseperni a gyengébb, kevésbé tehetős vállalkozokat. A googl erre is ügyel, hogy ne tudjanak érvényesülni. Azt meg már természetesnek találom, hogy a hátrányokat is be kell nyelni, mert így kerek a világ

  25. Köszönöm a videóval fűszerezett bejegyzést! Gyógyír volt sebeimre…
    Sose voltam elájulva a keresők adta találatoktól, amit tetéznek a témához ugyan odaillő, de alapból zavaros tartalmú oldalak. Ti nem éreztétek magatokat egyes témakörökben “lebutítva” böngészés közben? Én mindig…

    Szóval meg is néztem, mit gondol rólam a Google, hogy engem vajon mi érdekel… Nekem barátom a Google, de marhára félreismert! :-)
    Vajon a saját kategóriák gondos személyre szabása közelebb fog hozni minket a jövőben?

  26. Bódor Tünde szerint:

    Vigyázni kell magunkra, oda kell tehát figyelni, mit tesznek elénk. :) Köszönöm az OMÁ-nak, hogy felhívta rá a figyelmem!
    Egyensúlyt kell tartani, mert ebben az információdömpingben nem biztos, hogy mindent megtalál az ember, amit nemrég ki is tapasztaltam. Nagyon hasznos volt, hogy a Google segített. Másrészt talán olyan programot is ki tudnának dolgozni, ami nagyobb kitekintést nyújt más kevésbé keresett témákra is! :)

  27. Érdekes és valahol riasztó a téma,hisz ezzel a kevébé tudatos felhasználókat tévútra lehet vinni és komolyan manipulálni lehet a döntéseiket.

  28. Én útkereső vagyok, nemcsak itt a neten v. a facebookon, ahová nemrég léptem fel, hanem a valódi életben is. Engem sok minden és sok mindenki érdekel, de hiába szeretnék például a genetikával mélyebben foglalkozni, egyszerűen gátol az eddigi életem. Nem feltétlenül kell hozzá szűrő vagy manipuláció. Először naivan úgy gondoltam, h a facebookon bejelölöm Dr. Czeizel Endre prof.t és végre megnyílik előttem egy új világ, de ez nem így működik. Tételezzük fel, h visszajelöl ismerősként és még azt is, h beszélgetünk… na itt valamelyikünk 3 perc után feladná, ha ő, azért, m egy kuka nőnek beszél, aki csak szájtátva hallgatja, de semmi reakció, hiszen 40 évnyi tudásanyag különbség van köztünk, ha én adnám fel, akkor azért, m nem bírom követni a szakszavakat. Tehát még itt is működik az indiai kasztrendszer vagy valami hasonló. Tehát akár van a neten irányítás, akár nincs a saját behatárolható képességeim az irányadóak, ezt tudomásul kell vennem, bár álmodozni lehet.

  29. Sziasztok.
    Végig olvastam a cikket és a hozzászólásokat, mert rendkívül érdekes problémát feszeget, ami az of-line marketing világban is szerintem hatalmas probléma. A személyre szabott kiszolgálás rövid távon üzleti hasznot hozhat, de hosszú távon a világot torzíthatja el.
    Kedvenc példám a kereskedelmi televíziók műsorpolitikája, az-az a “csak a nézettségi statisztika a fontos, mert akkor drágábbért lehet eladni a köztes reklámfelületeket” elv. Mivel az emberek nagyobb érdeklődést mutatnak az értéktelen hülyeség iránt (Győzike, Pákó, stb.), az értékes tartalmak rovására ezt próbálják lenyomni a torkunkon. Az olyan műsorvezetőkkel (zsűritagokkal), akikről botrányos cikkek jelennek meg jobban eladhatók a műsorok, mint a példás viselkedésű korrekt emberekkel. Rendkívül zavar, hogy a tehetségkutató műsorokban a zsűritagok és a műsorvezetők, magyartalan kifejezéseket használnak, nyelvhelyességi problémákkal beszélnek (“baromi jó”, “kurva jó”, “meg-e van-e”, stb.), de ez nem számít mert ez nem zavarja a nézettségi statisztikát.
    Egyszer egy tehetség kutató műsor fórumában azt találtam írni, hogy a médiának nem csak a nézők meglévő ízlését kell kiszolgálni, hanem ízlésformáló szerepet is be kellene töltenie. Na kaptam erre eleget a fórumozó társaktól, hogy köszönik szépen, de az ő ízlésüket ne akarja formálni senki, ők maguk meghatározzák, hogy milyen az ízlésük. Pedig nincs igazuk, mert így mint a cikkben is írjátok beszűkülnek, és ha megerősítést is kapnak a rossz irányú ízlésükben, akkor torz értékítéletű emberré válnak.
    Itt kanyarodnék vissza a cikk témájához. Kell a személyre szabott kiszolgálás, hiszen pont az a lényege a dolognak, hogy a hatalmas információ halmazban azt kapjam meg ami érdekel. De az algoritmusokba azt is bele kell programozni, hogy a felhasználók (akár észrevétlenül is) edukálódjanak, és az érdeklődésüket az értéktelentől az értékes irányba tereljék. Pl. Ha valaki a dohány termékek irányába érdeklődik, az kapjon olyan információkat is, hogy ez mennyire káros az egészségre, illetve milyen módon lehet leszokni, és milyen alternatív megoldásokat talál.
    Vagy a hozzászólásokban emlegetett csoki példához írnám, kell ajánlani a csokirajongónak a kedvenc csokiját, de érdemes néha megvillantani neki, hogy mennyire egészségesek és finomak a zöldségek is.
    Ezl egy szép idealisztikus elmélet lenne amit leírtam, de az érdek (főleg a rövidtávú érdek) vezérelt társadalomban sajnos működésképtelen. Hiszen egy dohányárusnak nem az az érdeke, hogy egészséges emberek legyenek és minél többen leszokjanak a dohányzásról , egy kereskedelmi TV csatornának, hogy kiművelt ízléssel rendelkező nézői legyenek, hanem az, hogy minél több pénzt keressen. Ez pedig arra ösztönöz, hogy a másikból, még ha az ellenkezik is a társadalom többségének érdekeivel, akkor is minél többet kifacsarjon.
    Nem tudom mi erre a jó és korrekt megoldás. Talán törvényi szabályozás kellene ? A kényszermegoldások sosem szoktak beválni, a törvényi szabályozás pedig mindig kényszer megoldás. Tudatosságra nevelés ? Nagyon hosszú távon működik, és ki finanszírozná az üzleti körök érdekei ellen. Ha valakinek van rá jó ötlete írja le.
    A TV-s példám lezárására. Az egyik szórakoztató műsorban tavaly az egyik zsűritag értékeléskor a “kurva jó” kifejezést használta, amire a műsor vezető hozzátette : Lefordítom, hogy a magam fajta ember számára is érthető legyen, M.P. zsűritag azt mondja “nagyon jó” a produkció. A következménye, hogy a következő évadban az adott műsorvezető már nem vezeti a műsort, és helyette egy olyan műsorvezető van, aki azóta szintén használta a “kurva jó” kifejezést. Amíg így működik a világ nem lesz változás, azaz amíg az értéktelennel több pénzt lehet keresni mint a társadalmi szempontból értékesebb tartalommal, addig az on-line marketing algoritmusokat fejlesztőknek sem az lesz a céljuk, hogy a társadalmilag értékesebbet preferálják a rövidtávú üzleti érdekekkel szemben.

    • Érdekes, amit írsz és egyet is kell, hogy értsek Veled, viszont ahhoz, hogy változások legyenek, valaki(k)nek le kellene mondani a profitjáról vagy annak egy részéről a közösség hosszú távú érdekei miatt. Ki lesz az, aki ezt (először) megteszi? Ki mondja meg mi a közösség hosszú távú érdeke? Ez már játékelmélet / döntéselmélet… És valószínűleg csak elmélet is marad… Illetve mindenkinek szabad választása van. Nem kötelező TV-t nézni.

      Az egyéni felelősség, a felelős életszemlélet a kulcs szerintem.

      • Kedves Márton !

        Köszönöm a commentedet.

        A “nem kötelező TV-t nézni” mondatoddal egyet tudok érteni abban a tekintetben, hogy az egyénnek megoldja a problémáját. De nem oldja meg azt a társadalmi problémát amit az “érdeklődés irányítása” okoz. Sajnos a videót nem tudtam megérteni, mert ahhoz a generációhoz tartozom akik iskolában még nem tanultak angolul, ami pedig innen onnan angol tudás rám ragadt nem elegendő hozzá, hogy megértsem.
        Sajnos az üzleti szempontok alapján történő “érdeklődés irányítás” káros hatásai – ami a cikkben leírt on-line információ szelektálásra is igaz – , ellen én sem tudok orvosságot. (Ha tudnék talán nem itt ülnék :) ) Ettől függetlenül nem vagyok ellene az algoritmusok segítségével történő információ szelektálásnak, hiszen anélkül elvesznénk a hatalmas információ halmazban.
        Ki mondja meg mi a közösség hosszú távú érdeke ? kérdés azért nem annyira játék elmélet mint ahogyan te írod. Én azért hiszek még abban, hogy az emberiség néhány 1000 éves kultúrtörténete során kialakultak olyan egyetemes emberi értékek, kultúrák, amiknek hosszú távon érvényesülniük kell. Ez nem lehet mindenkinek a szabad választása, akik ezt nem fogadják el azokat szoktuk deviánsoknak nevezni. (Az nem lehet cél, hogy a deviánsok száma
        nőjön.)
        Az hogy mindenkinek szabad választása van, a cikkben leírtak alapján, ebben az értelemben pont nem igaz. Hiszen pont arról szól az egész cikk és vitafórum, hogy a mesterséges intelligencia módszereivel hogyan befolyásolható az emberi érdeklődés, és ezzel együtt az értékítélet is. A kérdés, hogy jó irányba vagy rossz irányba befolyásol-e ? A dohányos példám a legjobb erre. Lehet, hogy aki árulja a dohányt az soha nem szív el egy szál cigarettát sem, hiszen tudja, hogy ez milyen káros az egészségre. De ő nem fogja ezt az “információt” másokkal megosztani, hiszen az üzleti érdekei ellen szól. Közben pedig az egész társadalom érdekei ellen dolgozik, mert sokba kerül a dohányosok kezelése, hamarabb halnak meg emberek stb. Tehát, ki mondja meg mi a közösség hosszú távú érdeke ? A válasz rá az évszázadok során kialakult egyetemleges emberi kultúra.

        • Az a kihívás szerintem ebben az egészben, hogy a több ezer éve bevált dolgokat ráhúzzuk azokra a dolgokra, amik most vannak, mert az elmúlt 20-30 évben lehet, hogy többet változott a világ technikai szempontból, mint előtte 1000 év alatt.

Trackbacks

  1. ToolOldal szerint:

    […] Később egy érdekes cikket is találtam. https://www.online-marketing-akademia.hu/blog/2012/02/internetes-testreszabas/ Share this:TwitterFacebookLike this:TetszikJelezd elsőként, hogy neked ez tetszik: post! […]

  2. […] épp egy éve, a Google Social Search megjelenése kapcsán osztottunk meg a blogunkban egy TED videót, amelyben Eli Pariser mondja el gondolatait, miszerint a legtöbb közösségi és információ […]

Szólj hozzá!

*