Közösségi oldalakat böngészgetve, szinte naponta eszembe jut egy bizonyos kép mostanában. Lehet vele egyetérteni vagy ellenkezni, állok elébe de most megosztom Veled.
Tegyük fel, hogy
egy baráti társaság ül egy étteremben. Borozgatnak, beszélgetnek, sztoriznak a régi dolgokról, munkáról, magánéletről, vicceket mesélnek, nevetnek nagyokat. Rendelnek még egy pár üveg Cuvée-t és még órákig folytatják.
Te pedig hallgatózol. Kifigyeled miről beszélgetnek, és azt hallod, hogy végül is ez a társaság vevő lehet a Te termékedre, szolgáltatásodra. Nem gondolkozol sokat, azon nyomban eldöntöd: bepróbálkozol, értékesítesz nekik. Kiszaladsz az étteremből a kocsidhoz, felveszed az előre elkészítetted szendvicsemberes jelmezed (amin jó nagy betűkkel ott van a logód, elérhetőségeid, szolgáltatásod stb.), felmarkolsz egy pár szórólapot, névjegyet, termékmintát, majd visszaszaladsz az étterembe társaság asztalához. Köszönés nélkül beesel az asztalra, az asztal közepére odadobod az összes szórólapot, névjegyet, termékmintát, majd azt mondod: “Tááááádááám, nálam lehet rendelni!”
Életszerű?
Te ebben az esetben azt várod, hogy a társaság tagjai, akik eddig borozgattak, beszélgettek azonnal elcsendesedjenek, és azon nyomban elkezdjék nézegetni az asztalra dobott lapokat. Majd pár perc elteltével azonnal a termékről kezdjenek el beszélgetni, vagy ami még jobb: rögtön rendeljék is meg.
Kérdezem én: ez vajon életszerű magatartás lenne a az asztaltársaság tagjaitól?
A helyzet a közösségi médiában való hirdetésekre vetítve abszolút életszerű. Azaz viszonylag sokszor találkozom olyan “hirdetőkkel” akik csatlakoznak egy csoporthoz, vagy egy (Facebook-os szlenggel élve) “rajongótáborhoz”, majd a csatlakozás után azonnal megosztják a gondolataikat az “asztaltársaság” tagjaival. Ez még nem is lenne baj, de általában ezek az első gondolatok mindig értékesítési jellegűek, mint például ez:
Facebook "hirdetés"
Szerintem, a közösségi oldalakon így bombázni egy ötlettel egy csoportot, egy társaságot nem szerencsés. Szándékosan takartuk ki az üzenet küldőjét, mert itt most nem az a lényeg ki is ő valójában. Őt emeletem ki, mert ekkor döntöttem el hogy erről írni fogok az OMA Blogon. Azonban az ilyen jellegű üzenetek rendszeresek.
Szóval most akkor közösségben hirdetni tuti nyerő?
Így nem. Az effajta hagyományos hozzáállás, amikor követjük azt a megoldást ami az évek során belénk ivódott, azaz hogy nyomjuk előre saját magunkat, ebben az új közegben már egyáltalán nem célravezető (lassan már más közegben sem…). A közösségi médiában való passzív és aktív hirdetéshez egészen más attitűd kell. Sőt az sem biztos hogy kell. Könnyen kiderülhet ugyanis, hogy egy vállalkozásnak egyáltalán nincs értelme a közösségi hálózatokon jelen lenni, mert akiket igazából megcéloznak, nem érhetőek el ezen a kommunikációs csatornán keresztül. Persze erre is van válasz: elsőként lehet felrántani a saját közösségünket a Facebook-ra vagy a Twitterre. A kérdés az, hogy kell-e?
Ne érts félre, nem ellene vagyok, hanem kellő szkepticizmussal szemlélem a jelenlegi helyzetet.
Külföldi és magyar marketinges blogokat olvasva rendre belebotlok, hogy a Facebook és a Twitter most már mindennek az alapja. Ez a jövő, és CSAK ez lehet az új irány. Én, bár annak ellenére, hogy aktívan használom ezeket a közösségi hálózatokat, látom mekkora tömeget lehet így elérni, és látom mekkorát lehet elérni az eddig már jól bevált csatornákkal.
A kettő egyelőre köszönőviszonyban sincs, bár tény és való, hogy a közösségi média fogalmát butaság leszűkíteni a Facebookra és a Twitterre. Ez annál sokkal szélesebb spektrum, amit meg kell ismerni, ki kell próbálni, látni kell az előnyeit és a hátrányait, és ezek után el lehet dönteni, hogy hosszútávon érdemes-e belevágni és kommunikációs stratégia szerves részévé tenni, vagy csak megmarad kalandnak. Pro és kontra kijelenteni valamit, váltig állítani azt hogy ennek nincs semmi értelme, vagy éppen csak ennek van értelme szerintem nem több mint kapálódzás az olvasók után.
Erről fogok beszélni a március 12-i Marketingtortán: saját szemléletemet, saját empirikus élményeimet fogom megosztani a résztvevőkkel, sőt az OMA Blogon is egyre sűrűbben találkozhatsz majd ezzel a témával, mert rengeteg mondanivalónk van!
Hát igen! Kényes téma. Sokszor beszélünk róla, sokan elmondták már róla a véleményüket, de arany középút nincsen, mint ahogyan végső megoldás vagy kőbe vésett konzekvencia sem.
Ott kell lenni, ez egyszer már biztos. A legtöbb ember szeretne valamit eladni is – ha mást nem magát. Ez is ok. Az nem mindegy, hogy hogyan, milyen direkten, indirekten csinálod. mennyire burkolod be azt a reklámüzenetet. Vannak olyan technikák is, amellyel az ügyfelek még meg is köszönik, hogy hirdettünk nekik. Ez mind tálalás kérdése.
Tehát én mindig azt szogalamazom, hogy ne egy-egy jelenséggel foglalkozzunk, hanem azzal, hogy milyen módszerek léteznek alternatív megoldásokra. Remélem ezekről is fogsz majd írni…
“Ott kell lenni, ez egyszer már biztos.” Vagy legalábbis ki kell próbálni, aztán el kell dönteni, üzletleg megéri-e ott lenni vagy nem.
“Remélem ezekről is fogsz majd írni…” Sokat fogunk írni a témában. Saját tapasztalatokat gyűjtünk és gyűjtöttünk, ezekre alapozva írjuk majd az élményeinket. Tuti recepteket, és sablonos jól bevált stratégiát lépésről lépésre nem ígérhetünk, mert olyan nincs. (Szerintem) :)
Eléggé formálódik még ez az egész kommunikációs csatorna, igazán a protokoll sem alakult ki hozzá. Minden közösségben más az elfogadható és más működik. Itt is igaz, ismerni kell nagyon a potenciális ügyfeleinket ahhoz, hogy értékes tagja lehessünk az adott közösségnek. És majd csak azután jön az eladás.
Igen, szerintem Márton fogta meg a dolog lényegét. Nincs semmi baj a hirdetéssel, csak azzal, ha boldog-boldogtalant bombázunk vele.
Én is csináltam a játék és nevelés kapcsolatáról szóló blogomhoz csoportot a FB-on – egyelőre még csak azt -, mert gyűjteni kívánom a hasonkló gondolkodású, szemléletű embereket. Eddig ketten dobtak be hirdetést az üzenőfalra: az egyikük teljesen O.K. volt, mert témába vágott, és hasonló a célcsoport is, nekik szólt az üzenet megfogalmazása, stílua is, békén is hagytam. Volt azonban egy úriember, aki csak két linket hagyott az üzenőfalon. Amikor megnéztem, láttam, hogy két, abszolút nem a csoport témájához kapcsolódó MLM-oldal elérhetősége az. Ezeket kíméletlenül töröltem. Egyszerűen nem oda va volt. Gyanítom, az úriember meg sem nézte, milyen csoporthoz csatlakozott. Egyszerűen csak azért csatlakozott, hogy “odaszemetelhesse” a hirdetését. Mert ez az én szememben spam. Jobb szót nem tudok rá.
Szóval szerintem igenis meg kell nézni, hogy hol és kinek, ill. milyen stílusban fogalmazott üzenettel próbálok egy-egy közösség oldalán megjelenni, különben csak kéretlen betolakodó benyomását fogja kelteni az illető.
A közösségi oldalamon valaki azt mondta, hogy inkább azon van és ritkán megy fel a facebookra.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenki így viselkedik. De sokan megragadnak egy oldalnál(ez lehet iwiw, network.hu, hi5, hoxal stb.) és ott töltik a legtöbb idejüket. Közben a facebookon nyomatják a jobbnál jobb reklámokat, míg ő máshol van.:)
Sok embert én is felrángattam a facebookra. Nem mondom, hogy bánom, de azt se, hogy jól tettem. Hogy mennyire helyes, az majd kiderül.
Amit én észrevettem, hogy a facebooknak valóban ki fog alakulni egy nagyobb rajongói táborra. De nem akkora, hogy “csak” azt kéne figyelembe venni.
A témánál szorosan maradva én is érzem, hogy sokan direktben nyomják. És valóban nem biztos, hogy pont jó ötlet ez. De valóban vannak olyanok, akik vevők rá, mert nem szórakozni járnak, hanem informálódni. Szóval én a cikkel nem értek teljesen egyet. De azért tetszett a tálalása és némi igazság ebben is van, hogyha csak azokat az embereket nézük, akik szórakozni járnak fel.
A bejegyzésben felvázoltál egy szitut a közösségi médiákra (én olvasás közben a Facebook-ra vetítettem rá) levetítve, ami valóban inkább tűnik tolakodó reklámnak, mint hasznosnak.
Ugyan is én személy szerint tolakodónak venném azt, ha egy párbeszéd közepén valaki odanyomná a reklámot, hogy Ő tud erre és erre egy konkrét megoldást, magát.
Azonban ha ezt úgy adná elő, hogy becsatlakozik a párbeszédbe, és egyszerűen (ha a környezet is megengedi) csak tesz egy javaslatot (megoldási) arra, hogyan oldható meg a felvetődött probléma, akkor azt megjegyezném, és tudnám, hogy van valaki a közösségemben, ki tudja a megoldást.
Azt akarom ezzel mondani, hogy ha a közösségi médiában szereplő potenciális vevők keresnek meg engem azzal, hogy meg tudom e oldani a problémájukat, mert látták a hozzászólásomat amiben leírtam, hogy szerintem hogyan kéne megoldani (mindennemű “magam” reklám nélkül), sokkal egyszerűbb dolgom van a sikeres üzlet megkötésére, mint bármilyen más úton, hisz ebben az esetben Ők azok akik megkeresnek.
Nem reklámoztam magam, nem tolakodtam, egyszerűen csak Közösségi Életet Éltem. Szerintem ez az ami hatékony lehet a közösségi oldalakon… hogy “élsz”
Tetszik a téma, és két apróság tisztázása után le is írom a véleménym.
Az első apróság: Nem kellett volna kitakarni, hiszen akit érdekel, villámgyorsan megtalálhatja a “tettest”, azaz engem, ráadásul nem is titkolom magam.
A második apróság: a baráti társaságos példa valóban nem életszerű, kivéve, ha mondjuk ez a társaság egy olyan étteremben ül, ahol különböző vállalkozók ülnek többségében, akik zöme azért találkozik éppen ebben az étteremben a többiekkel, mert információkat keres és kínál.
És akkor most a véleményem:
Más módon, fínomabban, mint én kezdtem, igenis van létjogosultsága a közösségben való hirdetésnek. Nem tuti nyerő, de hogy nem is vesztő, az fix.
Az, hogy ez nem egyedi jelenség, s az ilyen jellegű üzenetek rendszeresek, azt jelzi, hogy működik.
Sokat segítene, ha abban segítenétek, hogy milyen módszerekkel lehet nem nyomulva, nem úgy, mint én tettem, de kihasználni a közösségi oldalakat a marketing (nyilván elsősorban az online marketing) szemüvegén keresztül.
Mondjuk úgy, mint ahogy Ti teszitek.
Nekem mindenesetre már megérte ez a hiba.
Vajthó Gábor.
Gábor, azért takartalak ki mert Te egy zárt közösségben nevedet vállalva írtad amit írtál. Nem akartam ország-világ elé kitenni, de köszönöm hogy itt is felvállaltad magad. :)
Ezt írod: “Az, hogy ez nem egyedi jelenség, s az ilyen jellegű üzenetek rendszeresek, azt jelzi, hogy működik. ”
Ezzel nem értek egyet. Ez inkább azt jelenti, hogy még nincs kialakulva a rendszer, meglehetős szabályozatlanság jellemzi, nincs kontroll. Illetve van kontroll, a népítélet, de az hogy ez szélesebb körben elterjedjen teret kell neki adni. Épp a szabályozás, sőt az önszabályozás hiánya, vagy adott esetben az anonimitással összefüggő megbízhatatlanság az ami ennek az egész közösségi médiának a hatalmas veszélye.
Zsolt, válasszuk ketté a kérdést:
1. Működik, vagy nem működik?
Nyilván megnézted a konkrét oldalt is, amit hirdettem (azzal egyetértek, hogy finomabban is tehettem volna). Egyrészt szó sincs benne eladásról, sőt!
Másrészt éppen az általad való ellenőrizhetetlenség miatt (nem ismerjük egymást, nincs okod bízni bennem) nem írom meg, hányan kattintottak rá, és hányan iratkoztak fel.
2. anonimitással összefüggő megbízhatatlanság: Piszkosul egyetértünk.
+1: Jó lenne a blogba szakmai síkra terelni a beszélgetést, sokat adhatnátok sokaknak.
Üdv: Gábor
Tetszik, hogy felvállalod magad.
:)
Nyomulással szerintem sem lehet sikert elérni ezeken a közösségi oldalakon.
“Ismerőseiddel” együtt kell “élned” a közösségi portálon, figyelni kell, miről megy éppen a téma, és a megfelelő időben egy megfelelően felépített oldalra mutató linkkel, érdemben hozzászólva, úgy lehet kicsit “irányítani” az érdeklődést.
Köszönöm, teljesen egyetértünk.
Nekem minden új és érdekes a Netpiacon, hiszen 2 hónapja járok ide. Figyelem a hirdetéseket, beleolvasok fórumokba. Nemigazán szeretek beleszólni összekovácsolódott közösségek témájába, de: én úgy gondolom, hogy a hirdetések attitűdje a tolakodás, – nézek a TV-ben egy csudijó filmet és mi történik 5 percenként? Igen, az, Martini-borotva-intimbetét stb. hirdetések, amitől abban a pillanatban falnak megyek, de mégis beugrik ha vásárolok, milyen súrolót-öblítőt-üdítőt hirdettek, ami jó?! Tehát, ne érezze senki, hogy ez vagy az a megoldás a tuti nyerő/vesztes, mert amíg az emberiség ilyen sokszínű és összetett, addig minden alternatívának lehet létjogosultsága.
Róbert az amit Te írsz, egy sokkal elfogadhatóbb módja a közösségi médiában történő értékesítésnek, és távol attól a negatív példától, amit én felhoztam. Egyetértek: azt kell elérni hogy ne Neked kelljen értékesíteni, hanem hogy Tőled akarjanak vásárolni. Egész más a felállás a két helyzetben.
Szuper post! Gratulálok és egyetértek. A nyomulósok – szerintem – nem kapják el a szolgáltatás fogalmának a lényegét. Szolgáltat = Kiszolgál = Valakivel valami jót tesz. És nem azzal egyenlő, hogy “kiszedem belőled a pénzed, ha addig élek is…” (Ez így túlzás, tudom. De azért szemléletes.)
A közösségi oldalaknak a “jófej” / szakember titulus megszerzésében, fenntartásában, terjesztésében lehet lényeges szerepe, nem a közvetlen értékesítésben.
Az a jó, hogy Viktorral csak egyt tudok érteni. A közvetlen értékesítésnek a közösségi oldal valóban nem terepe, én sem próbálkoznék vele.
A közvetlen értékesítésnek pedig szerintem van helye a közösségi médiában. Mi próbáltuk működik. Azonban a közvetlen értékesítés nem egyenlő a nyomulással,. ugyanis az arányokon nagyon sok múlik. Ha túlsúlyban van az értékesítés akkor az szépen visszaüt. Sőt még a fele-fele arány is kemény túlzás. Hasra ütve 90-10%-ot mondanék, amiből nyilván az utóbbi az értékesítés.
Jó időben, jó helyen lenni.
Ahhoz szólni aki ott van.
És, ha eltalálod neki mire van szükség!?
Azt hiszem nyertél.
Ezek után lehet nem is lesz nagyon érdekes mi volt a hely.
sziasztok!
mindennel egyetértek :)
aha tök jó, h vannak közösségi oldalak, ahol viszonylag gyorsan ismertté lehet válni.
igen, szóljunk hozzá a beszélgetéshez, mint a téma szakavatott szakértői, de ne így meg ne úgy… legyél diszkrét és informatív, legyél megnyerő és élj stb.
igen igen… én is elég cikinek érezném, h az ismerőseim az üzenőfalon örökké az én hirdetésemet látnák – biztos előbb utóbb valaki elküldene a francba.
nem is csinálom, nincs is nagy rajongói táborom stb.
de mi a fenét javasoltok: hogyan népszerűsítsd a klubodat, blogodat, magadat úgy, h nem szólalsz meg, de meg is szólalsz?
ha csak az ismerőseid beszélgetéséhez csatlakozol, akkor azok, akik kívül vannak, úgyan úgy nem találnak rád és balmálod magadat… de akkor hol? hogy? hogy éred el, h a twitteren rád találjanak és valóban kövessenek, hozzászóljanak! egyszer mondta valaki, h egy klubba, ahol nincs mozgás, nem csatlakozik senki, de hogy legyen mozgás, ha nem szólnak hozzá? én beszélgessek magammal öt különböző felhasználónévvel? akkor talán…?
ehhez persze e-mail marketinget se csinálj, hiszen már az özönvíz szerű e-mail reklámokat, hírleveleket a kutya sem olvassa…
nahát nekem ezekkel a közösségi reklámozásokkal az a bajom, h nme vagyok olyan okos, mint a mátyás király mesében a lyán: hoztam is meg nem is, van is rajtam ruha meg nincs is…
“de mi a fenét javasoltok: hogyan népszerűsítsd a klubodat, blogodat, magadat úgy, h nem szólalsz meg, de meg is szólalsz?”
Beni, ez az ami nem komment-téma. Erről sok-sok bejegyzés lesz az OMA Blogján. Ebben van a lényeg. :)
Egy következő apróság, amit érdemes kivesézni:
A közösségi oldal nem szolgáltató oldal, de szolgáltatni sem tilos ott! Az van ott, aki ott akar lenni, és aki valamiért nem odavaló, egyszer csak észreveszi, hogy senki nem figyel rá.
Ha ügyesen irányítod a “beszélgetést”, oda lyukadhatsz ki, amiről Te akarták beszélni. Ha az egy adott termék, akkor arról lesz szó, ha szolgáltatás, akkor arról.
Nyilván nem webáruház egy ilyen oldal, de okosan (okosaban, mint én kezdtem) sort keríthetsz a hirdetésedre is.
Persze ezt nem egy konkrét témával foglalkozó (mondjuk valamelyik filmet tárgyaló) csoporthoz csatlakozva kell megpróbálni.
Tényleg jó ez a POST.
Köszi :) És örülök, hogy végül is érzed, hogy nem bántani akartalak, hanem rávilágítani egy fontos dologra.
Volt olyan pillanat, amikor mást éreztem? Nem volt.:)
na de pont ez a lényeg: ha ügyesen irányítod a beszélgetést!
de mi van, ha nem akarod irányítani a beszélgetést, hanem egyszerűen szem előtt akarsz valahogy lenni, h aki kíváncsi rád, észrevegyen, hozzászóljon, de ne érezze zaklatásnak a borozgató asztaltársaság, h te ott vagy…
Akkor nagyon pontosan kell tudnod, hogy hol akarsz orr lenni!
Csak úgy, általában ott lenni mindenhol, vagy valahol, az ugyanaz, mintha nem lennél sehol.
Ne csupán szem előtt legyél, hanem azoknak a szeme előtt, akiktől várod, hogy észrevegyenek!
Az orr persze=ott:)
Értéket, tartalmat kell adnod, hogy érdemes legyen Téged figyelni. Szerintem ez az egésznek a kulcsa.
Az egésznek sztem nem az érték és a tartalom a kulcsa, de az érték és a tartalom is lényeges.
Ez nem ennyire egyszerű, de annyira nem, hogy nem is komment súlyú.
“Az egésznek sztem nem az érték és a tartalom a kulcsa” Hanem? :)
Tényleg itt gondolod megbeszélni? Komment stílusban és terjedelemben?
Zsolt példájánál maradva az asztaltársaságban nem akkor vagyunk nyerők, ha csak mi beszélünk és csak arról, hogy mi mennyire jó fejek vagyunk, hanem ha mindenki minket dícsér. Akkor is, ha nem vagyunk ott.
A közösségi médiában szerintem félreértjük a “közösségi” szót.
Ez nem azt takarja, hogy mi építünk közösséget magunk köré, hanem hogy különböző közösségek híráramlatába kerülünk be.
És igen, sajnos nem úgy, ahogy Gábor tette.
Én most azt látom, hogy a közösségi média jelenleg az a zajos kocsma, ahol azon ügyködik mindenki, hogy hogyan tudna még hangosabban kiabálni, azonban ettől csak a zaj lesz még nagyobb.
A 4/1-es szabályt (2 szem, 2 fül, 1 száj) sem tartjuk be, azaz 80%-ban figyelni kellene, 20%-ban kommunikálni.
Egy nem marketinges tanácsa: ha már egy ilyen kocsmában akarunk ismerkedni, akkor javaslom tanulásra az “Így jártam anyátokkal” című sorozatot. Igazi referral marketing tanmese, ahogy Ted és Barney csajozik.
Már csak egy Barney-t kell találni magunknak… :)
Balázs a 4/1-es hasonlat remek :) Az említett amerikai sorozattal már találkoztam, azt hiszem a Comedy Centralon vetítették (vagy még talán most is). :)
Sziasztok,
lehet hogy nem 100%-ban kapcsolódik a felvetett kérdéshez, de a közösségi portálon való reklámozáshoz még azt is hozzáfűzném, hogy érdemes vigyázni mielőtt nagyon propagálod meg klubot hozol létre stb. mivel a konkurenciának ez egy kitűnő lehetőség, hogy elvigye az összes vevődet!!!
Jó kérdés, ez már bennem is felmerült, kiváncsi vagyok van-e tapasztalat ezzel kapcsolatban. Az ügyfelek általában tisztességesek, és feltételezhetően nem állnak össze, hogy közösen vegyenek meg mondjuk egy info terméket, de a konkurencia bepróbálkozása a mai világban simán elképzelhető.
Erre az lehet a válasz, hogy legyél annyira jó, adj olyan értéket, hogy az ügyfeleid lojálisak legyenek hozzád, és ne kérjenek másból.
És legyél annyira egyedi, hogy ne legyél másolható. Legyenek csomagjaid, akár mások termékeivel összecsomagolva, adj hozzá ingyenes klubtagságot, zárt fórumot, mittudomén, de ne lehessen összehasonlítani a termékedet / szolgáltatásodat. Plusz legyen remek ügyfélszolgálatod. Mindezekkel együtt tutira nem lehet ellopni a vevőidet.
hát várom szeretettel a tippeket, ötleteket…
szerintem kevés, h legyél érdekes, h érdemes legyen figyelni téged…
mert mi van, ha maximálisan érdekesnek érzem magam – ez annyira szubjektív!
ahogy van reklámzaj, így van honlapzaj is! információ zaj!
abból ki kell tűnni. ki is tűnsz… de nem szólnak hozzá?
szóval, ha indítotok blogot, arról is érdemes lenne beszélni, h hogyan vegyél rá embereket, h hozzászóljanak, h beindítsák ők maguk a közösségi életet, mert pont nem arra vagyok, kíváncsi, amit én gondolok – azt leírtam, hanem, h olvasás után mit gondolnak ők?
aki látja a blogot klubot miért nem csatlakozik, miért nem szól hozzá…
és még mindig tartom, h a közösségi oldalakon a saját ismerőseim között tök fölösleges hirdetni magam, de akkor hogy csináljam, h vad idegenek szeme elé kerüljek és az ne szponzorált szem elé kerülés legyen…
szóval néhány gyakorlati tanácsot szívesen olvasnék :)
Beni, márciusban akkor kedvezni fog Neked az OMA Blog :) Több ilyen gyakorlati tanács is lesz.
mivel így is rendszeresen olvaslak titeket (csak nem szólok hozzá), ezért nem fogok lemaradni :)
várom nagyon :)
hátha kedvem is lesz megvalósítani, vagy maradok a tuti nyerő? kérdésnél :)
Végigtanulmányoztam a hozzászólásokat is, sok érdekes gondolat merült fel.
Ezt még nem láttam sehol, köszönöm B.Balázs.
“A 4/1-es szabályt (2 szem, 2 fül, 1 száj) sem tartjuk be, azaz 80%-ban figyelni kellene, 20%-ban kommunikálni.”
Talán így foglalhatnám össze erről a véleményemet: a közösségi médiában való üzleti jelenlét hatékony kivitelezése egyszerű, de hosszú folyamat. Más szóval: adj, adj, adj, adj, adj, adj, adj, adj, adj, adj, adj, és kérj. Ennyi.
Azaz figyeld az emberek (a célpiacod) kommunikációját, csapj le, ha olyan témáról beszélnek, ami a területed, de ne úgy, hogy a magad termékét ajánlod, mint egyedül üdvözítő megoldást, hanem válaszold meg a kérdést, segíts a probléma megoldásában. Önzetlenül. Sokáig. (Persze ne csinálj meg többtízezres projektet neki ingyen, ezt most csak a kisebb kérésekre értem.)
Így be fogsz kerülni a híráramba, és ha legközelebb egy olyan, akit Te nem ismersz, de ismeri az, akinek segítettél, szintén elakad, akkor Téged fog majd javasolni az, akinek előtte segítettél. Már ha ez így érthető, kezdek álmosodni :-)
Én mindenesetre már több ügyfélhez is jutottam ezen a módon. Persze idő kell hozzá és energia, de az eredmény megfizethetetlen: meg fognak bízni Benned.
igen móni!
ahogy írod:)
de hány olyan fórumot olvastam, ahol simán leugatták azt, aki nem oda tartozik, csak ad ad ad majd “kér” (odabiggyeszt egy oldal címet és utána a következő hozzászólás: ne reklámozd az oldalad, vagy mennyit fizetnek neked ezért a reklámért stb?
szóval engem az izgat, h hogy kerülj be a híráramba, hogy vegyenek észre, hogy vedd rá őket, h kérdezzenek, beszélgessenek, reagáljanak?
tényleg nem vagyok egy fórumozós, chatelős, nem is ismerem ezek pszichológiáját. mi vesz rá bárkit is, h hozzászóljon bármihez. pláne, ha ott a lehetőség, h hozzászólj, h aktív légy!
most ehhez a beszélgetéshez hozzászóltam, néha itt ott próbálkozom, de leginkább falakba ütközöm, mert, ha nem oda tartozom, egyszerűen nem reagálnak, arra amit írok. mintha nem is írtam volna. próbálkoztam provokatív lenni és próbálkoztam nagyon egyetérteni… aztán rájöttem, ez nem az én műfajom!
ezért a nap nagy eseménye,h itt többen is válaszoltatok és csak nekem (zsolt, gábor :) lehet, h ez egy állandó fórumom lesz? :))))
kösziiiiiii
Sziasztok, Jó, hogy írtok róla, mert szerintem sokan fejest ugrottak a “tuti” social médiába felkészületlenül.
A facebook eléggé népszerű a fiatalok körében, de a twitter sikere már kérdésesebb, mintha az online marketingesek, meg celebek kommunikációs csatornája lenne inkább, legalábbis kishazánkba. Lásd nem reprezentatív felmérés eredménye: http://kocka.blog.hu/2010/02/28/ezt_neked_twitter
Láttam a hirdetéseteket a Facebookon, kiváncsian várom a tapasztalatokat.
Szia Tibor, láttam a fenti közvélemény-kutatást, de ez a 2% nem igazán mond semmit. Ha könyvtáros szakmában lévő embereket kérdeztük volna meg, akkor meg 0% lenne. :) Jó lenne erről egyszer egy reprezentatív kutatást látni… Szerintem 2010-ben készülni fog ilyen.
itt nálam mindig később jelenik meg az utolsó hozzászólás, mint a postafiókomban, szóval most ott tartunk, h legyél egyedi!
persze, de a konkurencia másol, pofátlanul ollóz – szóval hihetetlen vicces (erre saját példáim is vannak).
de tudjátok mit? had tegye! a látogató nem hülye! ha nem is ért hozzá, ha nem is látja, de érzi a különbséget, h hol jár. egyszerűen a koppintó izzadtság szagú, rapszodikus és sehol nincs felépítve, csak ész nélkül veszi át azokat a dolgokat, amiket úgy gondol, h működnek. aztán rengeteg a mellényúlás!
és látszik az eredményeken, h a l’art pour l’art másolás behal… hisz nincs ott az ész, a kreativitás, és mivel másol, hát mindig hátrébb lesz egy lépéssel! saját magával tol ki!
egy ideig aggódtam én is és dühöngtem, h lopja a szellemi termékemet, a rengeteg munkámat és agyalásomat, aztán rájöttem, h had tegye, én tudom, mi lesz a következő lépés, ő még nem :)
Csináltam egy csoportot, a neten vásárlókat. A leírásban kértem, hogy a hírfolyamot hagyjuk meg a netes vásárlások tapasztalatainak megosztására, mert ez szerintem sokaknak értékes lehet. Mivel tudom, hogy szeretik az emberek magukat is nyomatni, (nem titok én is :) és végül is még hasznos is lehet a csoport tagok számára, ha megismerhetik ki mit árul a neten, ezért kiírtam az ismertetőbe, erre a célra a fórumot használják. Tehát nem tiltottam, hanem máshol adtam rá lehetőséget. De vannak olyan elvetemültek, akik nem veszik figyelembe ezen kérésemet. Nos az ilyenek hozzászólásait egyszerűen törlöm a csoportból.
A vevők ellopásáról pedig az a véleményem, hogy ha el lehet lopni őket, hát akkor ott gáz van. Lehet, hogy fog vásárolni mástól is na és, de mindig vissza fog térni hozzád, és tőled attól függetlenül is fog vásárolni, ha már egyszer megszerezted a bizalmát. Egy vevő akkor lesz hozzád hűséges, ha bízik benned, de attól még nem kell félni attól, hogy más ajánlatával is találkozik és akár él is vele.
Vajon az első szórólapnak mekkora hatása volt? És mekkora volt az első tévéreklámnak?
Tehát a reklám addig van nagy hatással, ameddig újdonság.
Sokan hívnak meg engem is, de 90%-a üzleti céllal. A civil életben a barátaim nem ezeken az új közösségi csatornákon találnak meg.
Még alig kezdődött el valami, de már kezd unalmassá válni.
Ákos a Facebook szerintem nem arra való, hogy a civil életben lévő barátaiddal tartsd a kapcsolatot. Erre is lehet használni, de ebben az esetben épp a lényegét nem használod ki: új kapcsolatok teremtése, építése. Persze, ha unod akkor tényleg nem kell használni, “muszájból” (mint mindent) ez is nehéz csinálni :)
Van aki úgy gondol rá, mint iwiw. Azaz felveszi az eddigi ismerőseit és kész. Ha más idegenek nyomatják az ajánlásokat, a reklámokat, az ismerősnek jelöléseket, akkor nem csoda, hogy elege lesz belőle.
A kapcsolat teremtés mindig valamilyen céllal jön létre. A kapcsolatépítés meg azért, mert nem tud vagy nem akar máshogy jobb kapcsolatokat kialakítani az új emberekkel.
Ebből is látszik már, hogy a facebookon belül is 2 tábor van. Hogy milyen arányban vannak jelen, az már más kérdés.
Egyébként nálam csak az MLM-es meghívások kezdenek unalmassá válni. Abból már van rengeteg.:)
Zsolt!
Igazad lehet! Azt írod, hogy a lényege: “új kapcsolatok teremtése, építése”
Ok!
Mit kezdesz ezekkel a kapcsolatokkal? Milyen üzleti hasznod származik belőle? Esetleg volt már konkrét bevételed is ebből?
Nem kötekedni akarok. Tényleg szeretném megtudni, hogy milyen anyagi hasznom származik a Facebookból! (mert, ugye baráti kapcsolatokra nem jó)
Baráti kapcsolatokra én a www. forumvilag.com oldalt ajánlom. (Majd zsolti törli a címet, ha úgy látja.)
Másképp érdemes nézned a dolgokat. Ha van már valamilyen célod, amire embereket is tudsz használni, akkor talán jó a facebook. Hogy üzleti vagy nem üzleti célról van szó, az már megint más kérdés.
Egyébként értékesítés céljából is jól lehet használni, ha tudja az ember, hogy kell. És valóban nem úgy, ahogy az elején leírta a zsolti:)
Volt (van) bizony üzleti haszon. Sokan a közösségi médiában találkoztak velünk először, mert addig más csatornán nem értük el őket. Majd blog olvasók lettek belőlük, feliratkoztak az ingyenes tanfolyamra, megvásárolták a tudásanyagainkat, és már nem is egy olyan van aki részt vett (akár több) képzésünkön is.
Tehát ha okosan használjuk ebben van üzleti potenciál. De ehhez persze sok minden kell, egyrészt a mi kommunikációnk, másrészt a célcsoport jelenléte. És az online marketing iránt érdekelődőket itt el lehet érni.
“mert, ugye baráti kapcsolatokra nem jó” Ezt én nem állítom. Az új kapcsolatok teremtésének és építésének sok célja lehet, Te döntöd el hogy mire használod. A Facebook alkalmas arra is amire az IWIW: jelölgesd be a régi kapcsolataid, de szerintem abból kevesebb haszon lesz mint az újakból.
Azt szokták mondani, hogy aki a régieket nem becsüli, az az újakat sem biztos.
Na jó, ezt én találtam most ki.:) De tény, hogy ez néha nagyon igaz tud lenni. Ha az emberekben képesek vagyunk a jót meglátni, akkor sokkal több sikereket érhetünk el.
Én nem tartom rossz dolognak a közösségi oldalakon való hirdetést, hiszen valamiért rajta vagyunk ezeken az oldalakon. Mindenki keres valamit, vagy barátokat, vagy üzleti partnereket, vevőket stb. A gond akkor van, ha másnak a kialakított oldalán akarunk mi hivalkodni. Én a Network.hu oldalán egy Hálózatépítők klubot hoztam létre, de nem azért, hogy ott csak én osszam az észt a klubtagoknak, hanem úgy gondoltam, ez egy olyan fórum, ahol mindenki kereshet lehetőségeket és partnereket is a vállalkozásához. Wolf Gábor is írta egy Blog bejegyzésében, hogy siess foglald le a nickneved a Twitteren, mert az a jövő. A mikroblog a legújabb őrület és ha kimaradsz, lemaradsz. Nem így szó szerint, de ez volt a lényege. Én igyekszem minden közösségi oldalon megjelenni. A Myvip-en is hoztam létre egy klubot, nem mások oldalán reklámozok, csak olyan helyeken, amiket direkt azért hoztak létre és tagja vagyok. Nekem ezzel kapcsolatban az volt egy kellemetlen emlékem, mikor nagy keservesen létrehoztam egy levelező listát, és úgy állítottam be, hogy mindenki tudjon írni mindenkinek, és egyszer megjelent az egyik listatag ajánlata, amit mindenkinek elküldött, aztán hetente jelent meg az ő hírlevele az én csoportomban. Ekkor kénytelen voltam a beállításokat megváltoztatni. Szóval én úgy gondolom, van létjogosultsága a közösségi oldalakon való hirdetésnek, csak megfelelő formában és nem mások kárára.
Szia Vali! Nagyjából egyetértünk, a bejegyzés nem arról szólt hogy ne hirdessünk :)
Végigolvastam az itt lévő összes hozzászólásotokat, mert érdekel a téma. Az én véleményem az, hogy annak éri meg elsősorban közösségi oldalon “hirdetni”, akik ajánlások, ismeretség útján tudják tudják a legtöbb ügyfelet megnyerni maguknak.
A hirdetés szót azért írtam idézőjelbe, mert nem a klasszikus értelemben vett hirdetést, közvetlen ajánlatot, értékesítést értem alatta. Légy jelen és érd el, hogy az emberek kézről kézre adják az elérhetőségedet. Nekem működik :-)
Az ügyfelek lenyúlásától nem félek, én 90%-ban meg tudom tartani az érdeklődőket, és nem tud kiütni a konkurencia, mert azt adom nekik, amire szükségük van : figyelek rájuk! A 10% aki a konkurenciát választotta utána megbánta. Tehát még ők is az én jóhíremet viszik tovább, még ha nem is vásároltak tőlem.
Az tény, hogy a konkurenciát figyelni kell, és mindig egy lépéssel előrébb járni, de ez nem olyan nehéz, mint elsőre gondolná az ember… ;-)
Örömmel olvastam a hozzászólásodat. Szerintem is többet ér az elégedett ügyfél a reklámnál. Az írtad “figyelek rájuk”
Ez a kulcs. A most indult teszt sorozatunkban mi pont ezt vizsgáljuk, hogy a webáruházak ügyfélszolgálatai mennyire figyelnek a (lehetséges) vevőikre. Sajnos (vagy a te szemszögedből hála Istennek) ma még a többség nem vagy csak későn reagál az ügyfelei kérdéseire.
Ha a reklámra költött pénzük és energiájuk felét a vevők igényeire fordítanák, sokkal nagyobb lenne az internetes forgalom. Persze, vannak üdítő kivételek, de erről most itt nem beszélhetek.
Barbara, érdekelne a weboldalad, miért titkoltad el? Abból kiderülni milyen szegmensben mozogsz. A kommented után kíváncsi lettem.
Ha az a Barbara, akit én ismerek, akkor elég sok weboldala van. Azokat szerkeszti.
Emberek!
Csináljunk egy gyors felmérés:
1. Tegye fel a kezét, aki Twitteren, vagy facebookon, iwiwen,stb szerzett már fizetős ügyfelet!
2. Most pedig az, akinek bevételei nagy része innen jön!
3. Még egy: NEM internet-marketinggel foglalkozó szolgáltatóról tudtok-e, aki így értékesít?
(Kézfeltétel helyett írhatsz választ erre a kommentre :) )
A bejegyzést köszönöm, dejó, hogy így összefoglaltad!
@Sándor
1: Ezt kevesen hiszik el, de a TOP10 bevételt jelentő ügyfeleim közül egyik a Twitteren talált rám.
2: Szerintem igen csak nagy a baj, ha innen jön a fő bevétel. Nem arra van. Szerintem PR és lojalitás.
3: Azt mondanám sokan használják az előző két célra és közben néha potyogtatnak reklámot. Sok van ilyen. De igaza van Zsoltéknak, közben adni, adni és adni kell.
sziasztok tegnap óta :)
1. az internetről szerezem fizetős ügyfeleimet, de hogy konkrétan hol találtak rám, az nem derült ki, mert leginkább azt a választ kapom, h a neten talált rám, de már nem emlékszik, hogy hogy is…
amennyiben az analitycs statisztikáját kiindulási alapnak vehetjük, akkor viszont a fent említettek minimális sikerrel járnak… ezekről a portálokról alig jön látogató az oldalamra…
2. nekem a bevételem jelentős része a netről jön, de szerintem ez egyáltalán NEM baj, sőt, én jobban örülök, ha személyesen vásárol nálam, mint a web-áruházon keresztül… de ez témaspecifikus ok…
3.hát öööööööööööö, végülis… akik klubokat üzemeltetnek, és sokan csatlakoztak hozzájuk, valószínűleg a nagy számok törvénye alapján… el tudom képzelni, hogy sokat adnak el… és én már megint elérkeztem a tegnapi problémámhoz (de zsolt megígérte, h ezeket fogja a közeljövőben fontolgatni), h jó jó,ha van klubod, de hogy kerülj a sokak szeme elé? na, ezt nem tudom…
Kedves Ákos!
Nem hiszem, hogy ismerjük egymást, még csak frissen csatlakoztam az olvasók táborához. De valóban van több weboldalam is.
Éppen azért olvasgatok, mert tudom hogy ergonómiai gyerekbetegségekben szenvednek :-)
Egyébként elsősorban esküvői dekorációval foglalkozom, ahol a bizalom kulcsfontosságú. És bizony itthon a szolgáltatók (és a konkurenciáim) elsősorban eladni akarnak, és nem az ügyfelekkel törődni. Ez személyesen sokkal könnyebb, de úgy tapasztalom, hogy online sem lehetetlen….