A személyes adat a 21. század legdrágább valutája

Tegnap reklámjogi konferencián jártam, aki követ Twitteren, részese lehetett az élő tudósításnak. Rengeteg hasznos és még több (számomra) emészthetetlen jogi anyagot zúdítottak  a hallgatóságra, akiknek zöme jogi doktor volt, szóval ők a konferencia egészét nyilván jobban élvezték mint én.

Ennek ellenére sok mindent kihámoztam a törvényi elemzések mögül, és számomra is volt jó pár meglepő, új információ. Összefoglalom az alábbiakban Neked is, mert úgy gondolom ha használod az e-mail marketing eszközrendszerét, akkor ezekről mindenképp tudnod kell. Ezek a szabályok már élnek, és ugye a “nem tudtam” senkit sem mentesít.

A törvények, amelyek rád is vonatkoznak, ha interneten kommunikálsz a potenciális ügyfélköröddel fontosak. Szánj rá egyszer pár órát. és olvasd el egyszer az egészet, hogy tudd mik a jogaid és a kötelességeid.

Az elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályozási keret tehát ez:

• A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.)
• Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.)
• A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.)
• A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény

Ami a reklámjogi konferencián elhangzott ezekkel kapcsolatban:

• Az interaktív üzleti kommunikáció magasabb önvédelmi szintet mutató fogyasztói attitűdöt igényel, azaz valószínűleg a Te látogatóid is sokkal bizalmatlanabbak veled és termékeddel / szolgáltatásoddal kapcsolatban, mint korábban.
• Nagyon szép megfogalmazásban hallottam, hogy az e-mail cím, de még inkább a felhasználótól bekért többi “személyes adat a 21. század legdrágább valutája” lesz. Azaz  a (potenciális) vásárlóktól  legálisan beszerzett valódi információk nagyon sokat fognak érni. Bár valószínűleg ez már ma is így van.
• Megdöbbentő adat: a magyar felhasználók 86%-a kerüli a VALÓS személyes adatok megadását az interneten. Tehát ne csodálkozz, ha a listádon sok a freemail-es illetve gmail-es e-mail cím, és valamilyen kamu névvel iratkoznak fel Hozzád. Ez van, ebben a spammelő világban ez is az önvédelmi mechanizmus része.
• A bizalom egyértelmű hiányát mutatja az is, hogy a hazai felhasználók kb. kétharmada (65%-a) nem bonyolít pénzügyi tranzakciókat a neten. Így ne is álmodjunk róla, hogy pár éven belül teret hódít Magyarországon a PayPall. Pedig mennyivel egyszerűbb mint az utalás… A postai utánvétről már nem is beszélek.
• Már nem emlékszem melyik előadó mondta: “Az online marketing csak kétirányú kommunikációval lehet sikeres a jövőben. Be kell vonni az érintetteket a marketingbe.” Twitteres közvetítésem során @rungandras tette fel a jogos kérdést: Hogyan? A válaszom: Interakcióval. A jelen kor online marketing eszközei tökéletes lehetőséget adnak a kétirányú kommunikációra, szóval ne higgyük azt, hogy csak nekünk van mondanivalónk. A felhasználók által generált tartalom (ha nem vigyázunk) át is veheti a hatalmat felettünk, ezt persze nem kell engedni, a kontrollt meg kell tartani, de az irány mindenképpen jelzésértékű.  Az, hogy mások (a felhasználok tömegei) mit mondanak egy termékről/szolgáltatásról befolyásolja a teljes értékesítést. Jó példa erre pl. az iPhone.
• Megerősítettek abban, amit eddig is tudtam: Céges címre most már küldhető bármilyen hirdetés, a törvény csak a természetes személyeket védi. Azonban érdemes vigyázni, hiszen az e-mail cím formája önmagában nem ügydöntő. Azaz a törvény szerint nem lehetünk száz százalékig biztosak abban, hogy egy info@cegnev.hu típusú e-mail cím valóban céges használatú-e.
• Fontos megjegyezni, hogy az ártatlanság bizonyítási kényszere minden esetben a hirdetőn van. Azaz Neked kell tisztáznod magad, és nem a vádlónak kell bizonyítania a bűnösséged. Természetesen az NHH, az eljárás elindítása előtt minden bejelentést megvizsgál, így nem valószínű, hogy egy tisztességesen eljárt cég ellen eljárás indul.
• Meglepő, de akkor is a hirdető a felelős, ha nem ő küldi az e-mailt. Azaz, ha Te bérelsz egy listát valakitől, és kiküldeted az üzenetedet olyan e-mail címekre, amikről nem tudod 100%-ban legálisan megszerzett címeket tartalmaz-e, akkor is Te, mint hirdető felelsz a következményekért. Más kérdés, hogy az NHH-nak lehetősége van elővenni a bérelt lista tulajdonosát is, de ez független eljárás, Téged nem mentesít, és az NHH kezében csak egy opció. Szóval vigyázz, hogy kitől bérelsz listát!
• Soha nem hallottam még olyanról, hogy ha valaki felnőtt tartalmú weboldallal rendelkezik, és adatbázist épít, akkor a feliratkozás előtt elkéri a születési dátumot. Pedig kötelező. Ha erotikus tartalmú oldalad van (erotikus infotermékek, erotikus webáruház, letöltés stb) figyelj erre oda, mert ez tipikusan veszélyeztetett iparág ebből a szempontból, a tömeges spam áradat miatt.
  
• Szinte azt hittem, hogy rosszul hallok, mikor mondták, hogy nem kell meglepődni, ha a postás hozza a leiratkozást. A leiratkozást ugyanis elektronikus ÉS postai úton is lehetővé kell tenni. Azaz ez nem opció, hanem előírás. Én elolvastam a törvényt korábban is de ezen átsiklottam, és most direkt rákerestem így szól:

“(6) A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen.“

• Érdekes kiskapu: Ha küldesz egy “üres” e-mailt, amiben csak az aláírásod van: Név, telefon, webcím, és egy 1-2 soros reklámszöveg, akkor az az NHH szerint nem spam. Hiszen az e-mail üres. Jó nem?
• Sokszor hallottam, olvastam kifogásként: “Mivel nem tetszik az itthoni szabályozás, kivittem a céget külföldre. Bejegyeztettem egy külföldi céget, vettem egy .com-os domaint, átköltöztettem a weboldalam, és így a teljes vállalkozásom mentesül a magyar szabályozás alól. ” Van egy rossz hírem: nem így van.  A törvény nem csak akkor vonatkozik Rád, ha magyarországi a céged, hanem akkor is ha a hirdetésed Magyarországra irányul. Azaz magyar nyelven íródik, magyar telefonszám van megadva benne, ha termék és vagy szolgáltatás itt érhető el, stb. Tehát a költözés csak akkor megoldás, ha a piacod is megy veled külföldre :)
• Bírság: ha bebizonyosodik a hirdetőről, hogy megsértette a fenti törvényeket a bírság 50 ezertől 500 ezer Forintig terjedhet, de ha a büntetés 200 ezer Forint feletti vagy visszaeső “bűnözőről” van szó, akkor mindenképp kikerül az elmarasztaló határozat az NHH szégyenfalára. A nyilvánosság ereje néha nagyobb visszatartó erő, mint maga a bírság. Itt lehet szemezgetni az eddig elmarasztaló határozatok között: NHH szégyenfal
• Statisztika: 2007-ben az összes kiszabott bírság 1,6 millió Ft volt, míg 2008-ban 16 millió. A tendencia nem valószínű, hogy ekkora növekedést fog mutatni, azaz 2009-es várt adat nem 160 millió, de mindenesetre érdemes vigyázni. Beszédes adat még, hogy 2008-ban 38%-os volt az elmarasztalási arány az NHH-hoz benyújtott jogsértések kapcsán. Szóval nem mindig a panaszos nyer, sőt.

Nagyjából ez a reklámjogi konferencia online marketinggel foglalkozó szekciójának zanzásított, jogi sallangtól mentes  verziója. Figyelj ezekre, mert az ilyenekből jobb kimaradni…